1953
| 1953 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1953 |
| Ab urbe condita | 2706 |
| Bahái naptár | 109 – 110 |
| Berber naptár | 2903 |
| Bizánci naptár | 7461 – 7462 |
| Buddhista naptár | 2497 |
| Burmai naptár | 1315 |
| Dzsucse-naptár | 42 |
| Etióp naptár | 1945 – 1946 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 2008 – 2009 |
| Shaka Samvat | 1875 – 1876 |
| Holocén naptár | 11953 |
| Iráni naptár | 1331 – 1332 |
| Japán naptár | 2613 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4649–4650 |
| Kopt naptár | 1669 – 1670 |
| Koreai naptár | 4286 |
| Muszlim naptár | 1372 – 1373 |
| Szeleukida naptár | 2264–2265 |
| Örmény naptár | 1402 ԹՎ ՌՆԲ |
| Thai szoláris naptár | 2496 |
| Zsidó naptár | 5713 – 5714 |
Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század
Évtizedek: 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek
Évek: 1948 – 1949 – 1950 – 1951 – 1952 – 1953 – 1954 – 1955 – 1956 – 1957 – 1958
Események
[szerkesztés]- január 3. – Rákosi Mátyás Lóránt utcai villájában letartóztatják – a Minisztertanácsnak alárendelt Államvédelmi Hatóság (ÁVH) vezetőjét – Péter Gábort és feleségét.[1]
- január 13. – Alkotmányreform Jugoszláviában. (Összevonják a skupština eddigi 2 házát, s az ún. termelők tanácsa a parlament másik kamarájává válik.)[2]
- január 14. – A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság élére Tito kerül.[3]
- február 1. – Hollandia délnyugati részén 2000 km²-nyi területet önt el az Északi-tenger. (Az áradás 1835 ember halálát okozta.)[4][5]
- február 28. – Görög–török–jugoszláv barátsági és együttműködési szerződés.[2]
- március 5. – A szovjet generalisszimusz, Sztálin halála.[1][6]
- március 9. – Sztálin moszkvai temetésének napjára a Rákosi Mátyás vezette magyar kommunista pártvezetés nemzeti gyászt rendel el.[6]
- március 14. – Váratlanul meghal Klement Gottwald csehszlovák köztársasági elnök.[7]
- március 21.
- A csehszlovák nemzetgyűlés Antonín Zápotockýt választja köztársasági elnökké.[7]
- Csehszlovákiában új kormány alakul Viliam Široký-val az élen.[7]
- március 30. – Dekrétum az új jugoszláv mezőgazdasági és parasztpolitikáról.[2]
- április 24. – A Krakkó melletti Nova Hutában épített új vas- és fémműben megkezdődik a termelés.[8]
- május 22. – Jugoszláviában a paraszti földtulajdon maximumát 30 hektárról 10 hektárra szállítják le.[2]
- május 29. – Sir Edmund Hillary és Tendzing Norgaj elsőként mászta meg a Mount Everestet (tszf. 8848 m).
- május 30. – A csehszlovák nemzetgyűlés törvényt fogad el a pénzreformról, ami a későbbiekben hozzájárul a pénzügyek stabilizálásához.[7]
- június 2. – Londonban megtartják II. Erzsébet brit királynő hivatalos koronázási ünnepségét.
- június 8. – Államellenes tevékenység és hazaárulás vádjával perbe fogott Sándor István szalézi szerzetest kötél általi halálra ítélik és kivégzik. (A harminckilenc éves szerzetest Ferenc pápa hozzájárulásával 2013-ban avatják boldoggá.)[9]
- június 13–16. – Moszkvában – Sztálin halála után – Rákosit a szovjet vezetők addigi politikájáért keményen megbírálják, megszüntetik egyeduralmát, a miniszterelnöki tisztséget át kell adnia Nagy Imrének.[10]
- június 15. – A Szovjetunió helyreállítja diplomáciai kpcsolatait Jugoszláviával.[11]
- június 17. – Kelet-Berlinben kitör a felkelés a munkanormák és a kommunisták ellen.[12]
- június 26. – Pozsonyban megalapítják a Szlovák Tudományos Akadémiát.[7]
- június 27–28. – Az MDP Központi Vezetőségének ülése. (Rákosi Mátyás önkritikát gyakorol, bevallja, hogy felelősség terheli a klikkszerű vezetés és a törvénytelenségek kialakulásában. Beválasztják a Politikai Bizottságba. Megszüntetik a főtitkári tisztséget, ezután Rákosi első titkárként vezeti a pártot.)[10]
- július 3. – A Nanga Parbat (tszf. 8126 m), első megmászása.
- július 4. – Megalakul a Nagy Imre-kormány.[13]
- július 27. – Panmindzsonban aláírják a koreai fegyverszüneti egyezményt az észak-koreai–kínai szövetség és az ENSZ-erők között.[14]
- augusztus 12. – A Szovjetunió felrobbantja az első hidrogénbombáját Szibériában.
- augusztus 13. – Irán sahja, Mohammad Reza Pahlavi meneszti karizmatikus miniszterelnökét, Mohammad Moszaddeget, aki nem hajlandó távozni, és külföldre kényszeríti az uralkodót.
- augusztus 17. – Rákosi Mátyás hozzájárul Kállai Gyula ügyének felülvizsgálatához.[10]
- augusztus 19. – A részben amerikai és brit hírszerzés – a CIA és az MI6 – által felbujtott tömegek, katonai vezetők és politikusok segítségével elsöprik Moszaddeg rendszerét. (A puccsot követően a sah restaurálja hatalmát.)[15]
- augusztus 24. – Lengyelország elengedi a Német Demokratikus Köztársaság jóvátétel-fizetési kötelezettségeit.[8]
- szeptember 4–5. – A Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) KB ülésén Antonín Novotný-t választják a párt első titkárává.[7]
- szeptember 6. – A CDU a szavazatok 45%-ával megnyeri a második általános parlamenti választást az NSZK-ban. Második helyen az SPD (28,8%), harmadik helyen az FDP (9,5%) végez.[16]
- szeptember 15. – Kopernikusz kéziratos művét, a De revolutionibus orbium coelestiumot Csehszlovákia Lengyelországnak adományozza.[8]
- szeptember 26. – A lengyel állam és a katolikus egyház között kiéleződnek az ellentétek, miután Stefan Wyszyński varsói érseket, Lengyelország prímását letartóztatják és bebörtönzik. (A katolikus egyház nem sokkal később támogatásáról biztosítja a kommunista vezetést.)[8]
- október 31. – Rákosi a párt kibővített KV-ülésén előterjesztésében sürgeti a „baloldali szektaszellem elleni” fellépést.[10]
- december 1. – Hugh Hefner kiadta a Playboy első számát a felöltözött Marilyn Monroe-val a címlapon és ruhátlanul a belső oldalakon.
- december 3–5. – A CSKP KB ülésén bírálják a „személyi kultusz” egyes jelenségeit, de felszámolásukra nem tesznek érdemi lépéseket.[7]
- december 20. – A Borba című jugoszláv lapban megjelenik Milovan Đilas „Általános és különös” címet viselő írása, melyben az egypártrendszert bírálja.[2]
- december 24. – Péter Gábor államvédelmi altábornagyot, az ÁVH korábbi vezetőjét a Budapesti Hadbíróság, mint elsőfokú bíróság zárt tárgyaláson – első rendű vádlottként – bűnösnek mondja ki és életfogytiglani börtönre ítéli.[1]
- karácsony körül – Rákosi Moszkvában kölcsönért „kilincsel” a magyar gazdaság fizetőképességének megőrzése érdekében.[10]
Az év témái
[szerkesztés]- Az Ybl Miklós-díj megalapítása.
1953 az irodalomban
[szerkesztés]- Isaac Asimov: Második Alapítvány (regény)
- Samuel Beckett: Godot-ra várva (dráma)[17]
- Ray Bradbury: Fahrenheit 451 (regény)[18]
- Megjelenik Buenos Airesben Horthy Miklós Emlékirataim című visszaemlékezése.[19]
- Illyés Gyula: Fáklyaláng (dráma)[20]
- Németh László: Galilei (dráma)[21]
- J. D. Salinger: Kilenc történet (elbeszéléskötet)
- Boris Vian: Szívtépő / Hullasztó (regény)
- november 25. – A londoni Wembley Stadionban a magyarok 6:3-ra legyőzik a 90 éve veretlen Angliát.
- A Jászai Mari-díj alapítása.
1953 a televízióban
[szerkesztés]- Francis Harry Compton Crick, James D. Watson és Maurice Hugh Frederick Wilkins az addigi összes DNS-ről létező információt összegyűjtve megszerkesztik fémlapocskákból a DNS kinézetét. 1962-ben, amikor elektronmikroszkóppal megtekintették, és bebizonyosodott, hogy valóban úgy néz ki, ahogy azt ők megszerkesztették orvostudományi Nobel-díjjal lettek jutalmazva.
- December 24. – Új-Zélandon 151 ember halálát okozta az, amikor összeomlott a vasúti híd Tangiwai település közelében, miközben a Wellingtonból Aucklandbe tartó gyorsvonat áthaladt volna rajta.
1953 a zenében
[szerkesztés]- Ránki György: Pomádé király új ruhája című operájának bemutatójára június 6-án került sor a Magyar Állami Operaházban.
Születések
[szerkesztés]- január 6. – Malcolm Young az AC/DC együttes ritmusgitárosa († 2017)
- január 7. – Mándoki László magyar zenész, zenei producer
- január 17. – Roberto Canessa uruguayi gyermekkardiológus, politikus, az 1972. októberi andoki légiszerencsétlenség egyik túlélője
- január 22. – Jim Jarmusch amerikai filmrendező
- január 23. – Nagy György magyar televíziós műsorvezető, szerkesztő († 2017)
- január 24. – Csanádi Judit magyar díszlettervező
- január 24. – Csengey Dénes magyar író, politikus († 1991)
- február 1. – Marcellina magyar énekesnő, zenész, szövegíró, divattervező
- február 4. – Kitaró japán zeneszerző
- február 10. – Volli Kalm észt geológus, a Tartui Egyetem rektora († 2017)
- február 21. – William Petersen amerikai színész, producer
- február 24. – Kovács M. Mária magyar történész, szociológus († 2020)[22]
- március 1. – Rolf Danneberg olimpiai bajnok német atléta
- március 11. – Bölöni László magyar labdarúgó, edző
- március 12. – Ron Jeremy amerikai pornósztár és rendező
- március 15. – Angster Erzsébet magyar informatikus, főiskolai docens
- március 16. – Richard Matthew Stallman szabad szoftver aktivista, hacker, és szoftverfejlesztő
- március 20. – Csányi Sándor magyar üzletember
- április 14. – Thürmer Gyula,[23] a Magyar Kommunista Munkáspárt elnöke.
- április 27. – Tokody Ilona,[24] opera-énekesnő
- május 6. – Tony Blair Nagy-Britannia miniszterelnöke
- május 7. – Hegedűs D. Géza,[25] Kossuth-díjas magyar színész, a Nemzet Színésze
- május 14. – Gyabronka József,[26] Jászai Mari-díjas magyar színész
- május 15. – Mike Oldfield,[27] zeneszerző
- május 25. – Foltán László olimpiai bajnok magyar kenus
- május 25. – Stan Sakai Amerikában élő, harmadik generációs japán képregényrajzoló
- június 9. – Hűvösvölgyi Ildikó,[28] Kossuth-díjas magyar színésznő
- június 12. – Slamovits István, magyar énekes, zenész, dalszerző (Edda Művek)
- június 26. – Révész Sándor, magyar énekes, Piramis, Generál tagja.
- július 1. – Lawrence Gonzi máltai politikus, miniszterelnök
- július 2. – Böhm György Jászai Mari-díjas magyar színházi rendező, dramaturg
- július 8. – Kocsis Ferenc,[29] olimpiai bajnok magyar birkózó
- július 9. – Fa Nándor,[30] magyar vitorlázó, aki 717 nap alatt körbevitorlázta a Földet
- július 15. – Bódy Magdi, magyar énekesnő
- július 23. – Ruzsa Z. Imre,[31] magyar matematikus
- augusztus 3. – Wahorn András,[32] Munkácsy Mihály-díjas magyar festőművész
- augusztus 9. – Delhusa Gjon,[33] magyar énekes
- augusztus 14. – James Horner, amerikai zeneszerző († 2015)
- augusztus 15. – Szűcs Judith,[34] magyar énekesnő
- augusztus 16. – Bodansky György, magyar író, újságíró, szerkesztő, dramaturg, rendező
- augusztus 16. – Vincent Curatola, amerikai színész
- augusztus 19. – Póka Egon Máté Péter-díjas magyar basszusgitáros, zeneszerző († 2021)
- augusztus 31. – Károly György magyar költő, író († 2018)
- szeptember 1. – Jakab Csaba,[35] magyar színművész († 2024)
- szeptember 5. – Duró Győző ,magyar dramaturg
- szeptember 11. – Kukely Júlia Liszt Ferenc-díjas magyar opera-énekesnő, szoprán († 2017)
- szeptember 16. – Lerch István, Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző, zongorista, énekes
- szeptember 19. – Grażyna Szapołowska lengyel színésznő
- október 3. – Keresztes Dóra,[36] magyar festő- és grafikusművész, animációsfilm-rendező
- október 12. – Parti Nagy Lajos,[37] Kossuth-díjas magyar költő, drámaíró, író, szerkesztő, kritikus
- október 16. – Gallai Péter, magyar billentyűs, zeneszerző († 2019)
- október 19. – Janicsák István,[38] magyar zenész, előadóművész
- október 20. – Katona Klári magyar énekesnő
- október 22. – Csepregi Éva magyar énekesnő
- október 28. – Kertész Péter római katolikus magyar pap, püspöki tanácsos
- november 7. – Janesch Péter magyar építész
- november 11. - Deborah Henson-Conant amerikai hárfás és zeneszerző
- november 18. – Alan Moore angol író, képregényíró
- november 20. – Fábry Sándor magyar újságíró, humorista
- november 22. – Vojnich Erzsébet magyar festőművész
- november 25. – Herbert Breiteneder osztrák raliversenyző († 2008)
- november 29. – Zsinka László magyar politikus († 2013)
- december 3. – Csík Ibolya magyar újságíró-író
- december 9. – Dörner György,[39] Kossuth-díjas magyar színész, érdemes és kiváló művész
- december 9. – John Malkovich,[40] amerikai színész, rendező
- december 13. – Stépán Gábor gépészmérnök, az MTA tagja
- december 13. – Ben Bernanke, a jegybank elnöke
- december 16. – Szikora Róbert,[41] magyar énekes, a Hungária és az R-GO tagja
- december 23. – Thomas Bach, német sportvezető, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság jelenlegi, kilencedik elnöke
- december 29. – Stanley Williams Az egyik vezetője volt a Crips bandának Los Angelesben († 2005)
- december 30. – Homonyik Sándor EMeRTon-díjas magyar énekes, gitáros
Halálozások
[szerkesztés]- január 9. – Hans Aanrud norvég novella- és színműíró (* 1863)
- január 11. – Meszlényi Zoltán magyar püspök (* 1892)
- január 21. – Gábor Andor író, humorista (* 1884)
- február 12. – Somogyváry Gyula író (* 1895)
- február 13. – Háry László repülő vezérőrnagy, az önálló magyar légierő első parancsnoka (* 1890)
- február 23. – Vitéz Attila magyar földbirtokos, országgyűlési képviselő (* 1891)
- február 24. – Gerd von Rundstedt német tábornok, a nyugati front főparancsnoka 1943–1944-ben (* 1875)
- február 25. – Szergej Vinogradszkij orosz származású francia bakteriológus (* 1856)
- március 1.
- Prokopecz József magyar gazdálkodó, az 1939–1944 közti magyar országgyűlés meghívott felvidéki képviselőinek egyike (* 1891)
- Somssich Gyula nagybirtokos, bankigazgató, felsőházi tag (* 1876)
- március 5. – Szergej Prokofjev orosz zeneszerző (* 1891)
- március 5. – Joszif Visszarionovics Sztálin szovjet kommunista diktátor (* 1878)
- március 14. – Klement Gottwald kommunista politikus, Csehszlovákia elnöke (* 1896)
- március 19. – Arkagyij Dmitrijevics Svecov szovjet mérnök, repülőgépmotor-tervező (* 1892)
- április 5. – Dienes László magyar szociológus, esztéta, szerkesztő, a kolozsvári Korunk alapítója, könyvtárigazgató, egyetemi tanár, Dienes Pál testvére, Götz Irén Júlia férje (* 1889)
- április 9. – Hans Reichenbach német fizikus, filozófus (* 1891)
- május 25. – Baranski Gyula ügyvéd, gyorsíró, politikus (* 1867)
- május 31. – Vlagyimir Jevgrafovics Tatlin orosz festő és építész (* 1885)
- június 7. – Róheim Géza magyar származású amerikai pszichoanalitikus, antropológus (* 1891)
- július 22.
- Kornis Elemér magyar földbirtokos, országgyűlési képviselő (* 1890)
- Szabó Iván magyar ügyvéd, bankigazgató, kormányfőtanácsos, felsőházi tag (* 1874)
- szeptember 10. – Berény Róbert festőművész, grafikus (* 1887)
- szeptember 27. – Hans Fritzsche, az NSDAP tagjaként a Birodalmi Népművelési és Propagandaminisztérium sajtóosztályának a hírszolgálati vezetője, a nürnbergi per egyik fővádlottja (* 1900)
- szeptember 28. – Edwin Hubble amerikai csillagász (* 1889)
- október 2. – Szép Ernő költő, író, újságíró (* 1884)
- október 16. – Nyirő József író (* 1889)
- október 28. – Máriássy Mihály magyar földbirtokos, jogász, országgyűlési képviselő (* 1878)
- október 30. – Kálmán Imre magyar zeneszerző (* 1882)
- november 8. – Ivan Alekszejevics Bunyin Nobel-díjas orosz író, költő, műfordító († 1870)
- november 9. – Ibn Szaúd, Szaúd-Arábia királya (* 1876)
- november 24. – Heinrich Tibor magyar jégkorongozó, vitorlázó (* 1898)
- november 27. – Eugene O’Neill, Irodalmi Nobel-díjas amerikai drámaíró (* 1888)
- december 19. – Robert Millikan amerikai kísérleti fizikus, aki 1923-ban elnyerte a fizikai Nobel-díjat az elektron töltésének megméréséért, és a fotoeffektussal kapcsolatos munkájáért (* 1868)
- december 22. – Faragho Gábor magyar katonatiszt, közellátási miniszter (* 1890)
- december 23. – Lavrentyij Pavlovics Berija szovjet politikus (* 1899)
- december 27. – Julian Tuwim lengyel költő (* 1894)
- A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.
| Fizikai | Frits Zernike |
| Kémiai | Hermann Staudinger |
| Orvosi-fiziológiai | Hans Adolf Krebs, Fritz Albert Lipmann |
| Irodalmi | Sir Winston Leonard Spencer Churchill |
| Béke | George C. Marshall |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c Kis-Kapin Róbert: „Ugy éltem itt, mint a bugyborék a vizen…”. Péter Gábor börtönben írt feljegyzései, 1954. május–augusztus. Betekintő, I. évf. 2. sz. (2007) ISSN 1788-7569
- ↑ a b c d e Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 170. o.
- ↑ Matz 284. o.
- ↑ Britannica Hungarica nagylexikon 6. (Davis-szoros–egyenérték). Főszerk. Nádori Attila. [Budapest]: Kossuth. 2012. 90. o. ISBN 978-963-09-6800-3
- ↑ Hundreds Die In Dutch Floods (1953)
- ↑ a b Murányi Gábor: Gyászhenger. HVG, XLV. évf. 10. sz. (2023) 45. o. ISSN 1217-9647
- ↑ a b c d e f g Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 151. o.
- ↑ a b c d Baló–Lipovecz Lengyelország, 189. o.
- ↑ Sándor István élete árán is hűséges volt hivatásához. hirado.hu. [2013. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 19.)
- ↑ a b c d e Feitl István: A száműzött Rákosi. [Budapest]: Kossuth. 2016. 42. o. = A magyar történelem rejtélyei, ISBN 978 963 09 8458 4
- ↑ Magyarország története : 879. o.
- ↑ Németország története : 149. o.
- ↑ Magyarország története : 1007. o.
- ↑ Háda Béla: A koreai háború. Rubicon, XXX. évf. 330–331. sz. (2019) 63. o. ISSN 0865-6347
- ↑ Fókuszban. A CIA le akarta fújni az 1953-as iráni puccsot. BBC History – A világtörténelmi magazin, VII. évf. 8. sz. (2017. augusztus) 14–15. o.
- ↑ Németország története : 153. o.
- ↑ Franciaország története. II. Az új idők 1852-től napjainkig Szerk. Georges Duby. Budapest: Osiris Kiadó. 2007. 764. o. ISBN 9789633897577
- ↑ Beke Ottó: Ray Bradbury: Fahrenheit 451. A technodiktatúra aktuális víziója. Szabad piac, 1. sz. (2021) 23. o.
- ↑ Horthy Miklós életpályájának krónikája. História, 5–6. sz. (2012)
- ↑ Pomogáts Béla: Kossuth Lajos alakja irodalmunkban. Kisebbségkutatás, XI. évf. 4. sz. (2002) 974. o.
- ↑ Székács Vera: Galilei Rómában. Vigilia, LXXIX. évf. 8. sz. (2014. augusztus) 588. o.
- ↑ Kovács M. Mária. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2021. július 19.)
- ↑ Ki kicsoda : 948. o.
- ↑ Ki kicsoda : 952. o.
- ↑ Ki kicsoda : 396. o.
- ↑ Ki kicsoda : 364. o.
- ↑ Ki kicsoda : 707. o.
- ↑ Ki kicsoda : 434. o.
- ↑ Ki kicsoda : 519. o.
- ↑ Ki kicsoda : 272. o.
- ↑ Ki kicsoda : 809. o.
- ↑ Ki kicsoda : 1018. o.
- ↑ Ki kicsoda : 224. o.
- ↑ Ki kicsoda : 928. o.
- ↑ Ki kicsoda : 445. o.
- ↑ Ki kicsoda : 496. o.
- ↑ Ki kicsoda : 730. o.
- ↑ Ki kicsoda : 448. o.
- ↑ Ki kicsoda : 244. o.
- ↑ Ki kicsoda : 615. o.
- ↑ Ki kicsoda : 915. o.
Források
[szerkesztés]- ↑ Baló–Lipovecz: Tények Könyve '92. Szerk. Baló György–Lipovecz Iván. [Budapest]: Ráció. 1992.
- ↑ Ki kicsoda: Magyar és nemzetközi ki kicsoda, 1994: Több mint 12500 kortársunk életrajzaass=[Szerk. Pásztor Antal]. Budapest: Biográf. 1994. ISBN 963 7943 27 7
- ↑ Magyarország története: Magyarország története. Főszerk. Romsics Ignác. Budapest: Akadémiai. 2011. ISBN 978 963 05 8543 9
- ↑ Matz: Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott?: Uralkodói táblák a világtörténelemhez : császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek. Ford. Hulley Orsolya. Átdolgozott, felújított kiadás. Budapest: Magyar Könyvklub. 2003. ISBN 963 547 849 6
- ↑ Németország története: Heinrich August Winkler: Németország története a modern korban. II. kötet Budapest: Osiris. 2005. ISBN 963 389 691 6
A Wikimédia Commons tartalmaz 1953 témájú médiaállományokat.