Csanádi Judit

Csanádi Judit
Született	Csanádi Judit 1953. január 24. (71 éves) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Gyabronka József (1982-)
Gyermekei	Gyabronka Péter (1983)
Foglalkozása	díszlettervező, építészmérnök, egyetemi tanár
Iskolái	Budapesti Műszaki Egyetem (1971–1976)
Kitüntetései	Jászai Mari-díj (2001) Főnix díj (2007) Hevesi Sándor-díj (2008) Főnix díj (2010)
weboldal IMDb PORT.hu
Sablon • Wikidata • Segítség

Csanádi Judit (Budapest, 1953. január 24. –) magyar díszlettervező, építészmérnök, egyetemi tanár.

Életpályája

Szülei: Csanádi György és Győri Mária. 1971-1976 között a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatója volt. 1977-ben a kaposvári Csiky Gergely Színházban dolgozott. 1978-1980 között az Állami Bábszínház szcenikusa, ahol Koós Iván és Ország Lili asszisztense volt. 1980-ban végzett a Banffi Szépművészeti Főiskolában, Kanadában. 1981-1983 között a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karán színházépületeket és szcenikatörténetet kutatott. 1985-1991 között az Arany János Színház díszlettervezője volt. 1991-1993 között Montréalban a Concordia Egyetemen tanított. 1993-2011 között a Kanadai Nemzeti Színművészeti Főiskolán díszlettervezést tanított. 1994-ben részt vett a Padlásszínház megalapításában. 1994-2002 között a Győri Nemzeti Színház díszlettervezője volt. 1999-2002 között az ELTE oktatója volt. 2002-ben DLA fokozatot szerzett. 2002 óta a Magyar Képzőművészeti Egyetem látványtervező egyetemi docense. 2006-ban habilitált. 2016–2018 között a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora volt.

2022. december 13-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.

Magánélete

1982-ben házasságot kötött Gyabronka József színésszel. Egy fiuk született: Péter (1983).

Színházi munkái

Bábtervezőként

• Szabad-e bejönni ide Betlehemmel? (1988)

Díszlettervezőként

Schubert: Asszonyháború (Összeesküvők) (1980) Szőnyi Erzsébet: Vidám sirató egy bolyongó porszemért (1980) Molnár Andrea: A három kecskék (1981) Kormos István: Bohóc rókák és egyéb mókák (1981) Csurka István: Az idő vasfoga (1982) Maugham: Imádok férjhez menni (1982) Kosztolányi Dezső: Édes Anna (1982) Szakonyi Károly: Hongkongi paróka (1983) Lehár Ferenc: Luxemburg grófja (1983) Thomas: Charley nénje (1983, 1999) William Shakespeare: 'Színház az egész világ' (1984) Anouilh: Eurydike (1984) Grimm-Keleti: Az ördög három aranyhajszála (1985, 1996) Szomory Dezső: Takács Alice (1985) Polgár Ernő: Túl az Egyenlítőn (1985) (J) William Shakespeare: A két veronai nemes (1985) Kastner: Emil és a detektívek (1986) Schönberg-Jeannot: A francia forradalom (1986) Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig (1987) Galin: Vaklárma (1987) (J) Keleti-Török: Csilicsala csodái (1987) Jókai Mór: A kőszívű ember fiai (1988, 1991, 1993) Presser Gábor: A padlás (1988, 1991-1992, 1994) Gabnai Katalin: A mindentlátó királylány (1989, 1995) Svarc: Hókirálynő (1989) Kisfaludy Károly: A kérők (1990) Simon: Furcsa pár (1990, 1996) Gibson: Libikóka (1990) (J) Maleszka: Vihar a Gogo Színházban (1991) Carlo Goldoni: Két úr szolgája (1991) Bock: Hegedűs a háztetőn (1993, 2003) Beckett: Godot-ra várva (1994-1995) Marriott-Foot: Csak semmi szexet kérem, angolok vagyunk! (1994) William Shakespeare: Hamlet (1994, 2005) Nagy András: A csábító naplója (1994) Gozsdu-Márton: Lepkék a kalapon (1994) Steinbeck: Egerek és emberek (1995) Porter: Kánkán (1995) Molière: Molière-város avagy a Nők iskolája (1995) Osborne: Redl (1995) Rota: A Florentin kalap (1995) William Shakespeare: Macbeth (1996) Leigh: La Mancha lovagja (1996) Carlo Goldoni: A legyező (1996) Füst Milán: A lázadó (1996) Hellman: A kis rókák (1996) Williams: A vágy villamosa (1996) Dosztojevszkij: Férj az ágy alatt (1997) Szomory Dezső: Bella (1997) Tremblay: Sógornők (1997) William Shakespeare: Sok hűhó semmiért (1997-1998) Verdi: Rigoletto (1997)

Kiss Csaba: Shakespeare király drámák avagy, ritkán hagyja el dögben rakott sejtjét a méh (1997) Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1997) Jacobs-Casey: Grease (Pomádé) (1997) Fenyő-Novai: Hotel Menthol (1998, 2000) Leszkov: Kisvárosi Lady Macbeth (1998) Kreisler: Lola Blau (1998) Cain: A postás mindig kétszer csenget (1998) Miller: Az ügynök halála (1999) Büchner: Woyzeck (1999) William Shakespeare: Othello (1999, 2001) Aiszkhülosz: Elektra (Áldozatvivők) (1999) Carlo Goldoni: A szégyentelenek (1999) Chikamatsu Monzaemon: Versekkel kártyázó szép hölgyek (2000) Webster: Amalfi hercegnő (2000) Csehov: Három nővér (2001) LaBute: Szentek fecsegése (2001) Mrozek: A púpos (2001) Goldman: Az oroszlán télen (2002) Thomas: A mi erdőnk alján (2002) Grimm: Csipkerózsika (2002, 2009) Osztrovszkij: Jövedelemző állás (2002) Dürrenmatt: Play Strindberg (2002) García Marquez: Száz év magány (2003) Csehov: Ványa bácsi (2003) Kusan: Galócza (2004) William Shakespeare: Hazatérés Dániába (2004) Toepler Zoltán: A látszat dzsal (2004) MacDermot: Hair (2005) Fassbinder: Petra von Kant keserű könnyei (2006) Goethe: Faust (2006) Mozart: Szöktetés a szerájból (2006) Wilder: Szent Lajos király hídja (2006) Kiss Csaba: Kun László (2007) Ibsen: Peer Gynt (2007) Márton László: A nagyratörő (2008) William Shakespeare: Rómeó és Júlia (2008) Szép Ernő: Lila ákác (2008, 2011) Márton László: Az állhatatlan (2008) Csehov: Cseresznyéskert (2009) Márton László: A törött nádszál (2010) Barker: Victory (Győzelem) (2010) Molnár Ferenc: Liliom (2010) Dumas: A kaméliás hölgy (2010) Bulgakov: A Mester és Margarita (2010) Bernhard: A színházcsináló (2012) William Shakespeare: IV. Henrik (2012) Tasnádi István: Finito (2012) Hofi Géza: Élelem bre (1987) Beckett: Godot-ra várva (1995) Bock: Hegedűs a háztetőn (2003)

Díjai

• METESZ Diplomadíj (1976)
• A Magyar Tudományos Akadémia Kutatási Ösztöndíja (1982-1984)
• Jászai Mari-díj (2001)
• Főnix díj (2007, 2010)
• Hevesi Sándor-díj (2008)
• World Stage Design ezüst érem (2009)
• 2018-ban a Forbes őt választotta a 10. legbefolyásosabb magyar nőnek a kultúrában.

Források

• Csanádi Judit hivatalos honlapja
• MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  

További információk

• Életrajza a Magyar Képzőművészeti Egyetem honlapján Archiválva 2013. február 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 21.)