Ugrás a tartalomhoz

Arkagyij Dmitrijevics Svecov

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Arkagyij Dmitrijevics Svecov
Született1892. január 25.
Nyizsnyije Szergi
Elhunyt1953. március 19. (61 évesen)
Moszkva
Állampolgársága
Foglalkozása
Tisztségea Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának tagja
IskoláiBauman Moszkvai Állami Műszaki Egyetem
Kitüntetései
SírhelyeNovogyevicsi temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Arkagyij Dmitrijevics Svecov témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Arkagyij Dmitrijevics Svecov (oroszul: Аркадий Дмитриевич Швецов; Nyizsnyije Szergi, 1892. január 25.Moszkva, 1953. március 19.) orosz nemzetiségű szovjet gépészmérnök, repülőgépmotor-tervező. Nevéhez – a típusváltozatokat nem számítva – 15 féle csillagmotor és egy kísérleti gázturbinás sugárhajtómű tervezése fűződik.

Élete

[szerkesztés]

A cári Oroszország Permi kormányzóságának Krasznoufimszki járásában található Nyizsnyije Szergi településen született egy tanító családjában. 1909-ben fejezte be a permi középfokú reáliskolát. A Moszkvai Műszaki Főiskolán (ma: Bauman Műszaki Egyetem) kezdett el tanulni, de anyagi okok miatt félbe kellett szakítania tanulmányait. Az első világháború idején a „Dimano” üzemben lakatosként dolgozott. A háború után, már a szovjet rendszerben folytathatta megkezdett tanulmányait, amelyeket 1921-ben fejezett be.

Munkássága

[szerkesztés]

1922-ben megbízták a „Motor” gépgyár tervezőirodájának vezetésével. 19251926 között megtervezte az öthengeres M–11 csillagmotort, amely az első sorozatban gyártott szovjet éghűtéses motor volt. Az U–2 (később Po–2), AIR–6 és UT–2 repülőgépeken alkalmazták, és 1940-ig több mint 20 ezer darab készült belőle.

Svecov 1930 és 1933 között tanulmányutat tett az Egyesült Államokban, ahol a repülőgépmotor-gyártást tanulmányozta. A Szovjetunióba való visszatérését követően, 1934-ben az SZK(b)P XV. kongresszusán direktívája alapján Permben felépített 19. sz. motorgyár (GAZ–19) műszaki igazgatójává és konstruktőrévé nevezték ki. Még 1933-ban elkezdett dolgozni a Szovjetunióban licenc alapján M–25 típusnéven gyártott kilenc hengeres Wright R–1820–F3 Cyclone csillagmotor továbbfejlesztésén. Ennek a fejlesztőmunkának lett az eredménye az M–62 csillagmotor, amelyet 1941 után AS–62 típusnévvel gyártottak. 1938-ra készült el ennek nagyobb teljesítményű változata, az AS–63 motor.

1939-ben a 19. sz. gépgyár tervezőirodája kivált a gyárból, és önállóan, OKB–19 tervezőirodaként működött tovább Svecov vezetése alatt. 1940 tavaszán rövid tanulmányutat tett Németországban, ahol motorgyárakat látogatott meg. 1940-ben kezdődött az M–62 továbbfejlesztésével kialakított M–82, később AS–82 csillagmotor gyártása, amelyet a Tu–2 és Pe–8 bombázón, a LaGG–3, La–5 és La–7 vadászrepülőgépeken alkalmaztak a második világháború idején, majd később több típusba, így például a Jak–11 gyakorló repülőgépbe, a Jak–24 és Mi–4 helikopterekbe, valamint az Il–12 és Il–14 utasszállító repülőgépekbe is beépítették.

Még a háború utolsó éveiben kísérleteket folytatott egy 28 hengeres, négykoszorús, 3355 kW-os (4500 Le) teljesítményre tervezett csillagmotorral. A II. világháborút követően rohamtempóban kellett kifejlesztenie a B–29 lemásolásával a Szovjetunióban gyártott Tu–4 bombázóhoz szánt 18 hengeres AS–73 csillagmotorokat.

1947-ben Svecovot az OKB–19 főkonstruktőrének nevezték ki. Még ugyanabban az évben az OKB–19 tervezőiroda is foglalkozni kezdett a gázturbinás hajtóművekkel. Az iroda kifejlesztette az AS–RD100 típusú gázturbinás sugárhajtóművet, amelyből 3 db prototípust építettek és számos tesztet végeztek velük. A dugattyús motorok iránt mutatkozó igény miatta azonban az OKB–19-nek továbbra is a csillagmotorokra kellett koncentrálnia, ezért az AS–RD100 fejlesztését felfüggesztették.

Az 1940-es évek végén Svecov visszatért a 28 hengeres négykoszorús csillagmotor terveihez. Az AS–2TK és AS–2K motorokat a tervezett Tu–85 stratégiai bombázóhoz szánták. Ezek a motorok voltak Svecov utolsó munkái. 1952-ig néhány kísérleti példány készült belőlük.

Halála

[szerkesztés]

1953. március 19-én hunyt el. Sírja a Novogyevicsi temetőben található. A permi repülési szakközépiskola és a város egyik utcája viseli a nevét. Az OKB–19 tervezőiroda vezetését Svecov halála után Pavel Szolovjov vette át.

Források

[szerkesztés]