Ugrás a tartalomhoz

Jak–11

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jak–11
Jak–11
Jak–11

NATO-kódMoose
Funkciókiképző repülőgép
Gyártó
Gyártási darabszám4500 db

Személyzet2 fő
Méretek
Hossz8,50 m
Fesztáv9,40 m
Magasság3,28 m
Tömegadatok
Szerkezeti tömeg2 440 kg
Hajtómű
Hajtómű1 db Svecov AS–21 csillagmotor
Teljesítmény425 kW (570 LE) kW
Repülési jellemzők
Max. sebesség485 km/h
Hatótávolság1200 km
Legnagyobb repülési magasság7100 m
Fegyverzet
Beépített fegyverzet1 db 12,7 mm-es UBSZ, vagy 7,62 mm-es SKASZ géppuska
A Wikimédia Commons tartalmaz Jak–11 témájú médiaállományokat.

A Jak–11 (a Magyar Néphadseregben Ölyv néven) rendkívül sikeres oktatógép volt, amelyet a Szovjetunió és szövetségesei széles körben használtak.

Története

[szerkesztés]

A Jak–3-as vadászrepülőgép alapján fejlesztették ki. Első prototípusa 1945. november 10-én repült; 1946-ban állították hadrendbe. Összesen 3859 példány készült belőle 1947 és 1956 között. 1953-tól további 707 példányt készített Csehszlovákiában a Let Kunovice licenc alapján LET C–11 típusjellel. A Varsói Szerződés minden tagállamában, valamint sok afrikai, közel-keleti és ázsiai országban használták, mint Afganisztán, Albánia, Algéria, Kína, Egyiptom, Indonézia, Irak, Észak-Korea, Szomália, Szíria, Vietnám, Jemen; ezenkívül Ausztriában is alkalmazták.

A gépből még mintegy 120 példány van repülőképes állapotban, gyűjtők tulajdonában világszerte. Gyakran feltűnik versenyeken és bemutatókon.

Magyarországon

[szerkesztés]

Összesen 64 Jak–11 került Magyarországra, az utolsó 19 gép már Csehszlovákiából érkezett.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikk

[szerkesztés]