Ugrás a tartalomhoz

Klement Gottwald

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Klement Gottwald
Született1896. november 23.[1][2][3][4][5]
Dědice[6][7]
Elhunyt1953. március 14. (56 évesen)[1][8][2][3][4]
Prága[9][10][11][12]
Állampolgárságacsehszlovák
HázastársaMarta Gottwaldová (1928. március 21. – 1953. március 14.)[13]
GyermekeiMarta Čepičková
Foglalkozásapolitikus
Tisztsége
  • First Secretary of the Communist Party of Czechoslovakia
  • Csehszlovákia miniszterelnöke (1946. július 2. – 1948. június 15.)
  • Csehszlovákia elnöke (1948. június 14. – 1953. március 14.)
Kitüntetései
  • Třebíč díszolgára[14][15]
  • Order of Socialism
  • Order of Building of the Socialist Homeland
  • Liberec díszpolgára
  • Prága díszpolgára
  • České Budějovice díszpolgára
  • honorary citizen of Polná
  • Order of February 25, 1st class[16]
  • honorary citizen of Blovice
  • Grand Cross of the Order of Polonia Restituta
  • Order of 9 September 1944
  • Plzeň díszpolgára (1946)[17]
Halál okaszívinfarktus
SírhelyeOlšany temető[18]
Klement Gottwald aláírása
Klement Gottwald aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Klement Gottwald témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Klement Gottwald (Dedice, 1896. november 23. – Prága, 1953. március 14.) cseh kommunista politikus, Csehszlovákia elnöke volt.

Gottwald és a kommunista mozgalom

[szerkesztés]

A dél-morvaországi Dedicében született egy parasztasszony törvénytelen fiaként, apját nem ismerte. Amikor 12 éves lett, Bécsbe ment dolgozni nagybátyjához asztalossegédnek. 1912-ben a szociáldemokrata ifjúsági mozgalom tagja lett, és egészen 1915-ig az is maradt, amikor is besorozták az Osztrák–Magyar Monarchia seregébe. 1918-ban dezertált, és csatlakozott a szovjet Vörös Hadsereghez, majd a frissen megalakult Csehszlovákia haderejébe került. A háború után egy ideig asztalosként dolgozott, majd 1921-ben – alapító tagként – belépett a Csehszlovák Kommunista Pártba, melyben a szociáldemokrata irányvonalat támadó belső ellenzék sorait gyarapította.

Felfelé a pártranglétrán

[szerkesztés]
Nemzetközi gyermeknap, Budapest (1949). A csehszlovák küldöttség.

Eleinte a szlovák és morvaországi munkáslapokban publikált, majd 1926-ban Prágába költözött, és a párt Központi Bizottságának elnöke lett. Ekkor gyorsan emelkedni kezdett a ranglétrán: 1928-ban tagja lett a Kommunista Internacionálé (Komintern) végrehajtó bizottságának, és 1929-ben a CSKP főtitkárává választották, sőt a Nemzetgyűlésbe is bekerült. Gottwald feltétlenül Moszkva-hű irányvonala az elkövetkező néhány évben egyre népszerűtlenebbé tette a kommunista pártot, melynek a taglétszáma is jelentős mértékben csökkent.

A helyzet csak 1933 után változott: Adolf Hitler hatalomra jutását követően Gottwald szakított merev elképzeléseivel, és elkezdett együttműködni a szociáldemokratákkal, illetve más náci- és németellenes pártokkal. Ezzel kiváltotta a Komintern bírálatát, de ügyes taktikázással sikerült megmaradnia a moszkvai vezetés kegyeiben. A Komintern hamarosan egész Európában javasolta a népfrontok létrehozását a fasizmus ellen.

A második világháború évei

[szerkesztés]

1938-ban a müncheni konferencia döntéseit hevesen ellenezte, majd a német megszállás elől 1939-ben a Szovjetunióba emigrált, és a háború végéig ott is maradt. Edvard Beneš emigráns kormányát elismerte Sztálin kormányzata, és az elnök 1943-mas moszkvai látogatása után megnőtt a súlya a Gottwald vezette emigráns kommunistáknak. Megegyezés született a háború utáni népfront-kormány megalakításáról. 1945-ben tért haza, és az ideiglenes kormány miniszterelnök-helyettese lett, a következő évben pedig a választások után már ő alakított koalíciós kormányt. Bár a demokrácia látszólag érvényesült, a közigazgatás és a hadsereg kezdettől fogva kommunista befolyás alatt állt.

Hatalomátvétel

[szerkesztés]

1947-ben, a hidegháború kezdetének évében megromlott a kommunisták és a többi párt viszonya. Gottwald igyekezett saját embereit ültetni a magas pozíciókba, és szovjet parancsra megakadályozta a Marshall-segély elfogadását, ami vitákat váltott ki a parlamentben és a kormányban. 1948 februárjára a feszültségek elértek a csúcspontra. A kormány jobboldali miniszterei tiltakozásul február 20-án benyújtották a lemondásukat, remélve, hogy Beneš majd új kormányt alakíttat. A kommunisták és a befolyásuk alatt álló szakszervezetek hatalmas tüntetéseket szerveztek, amiket a karhatalom nem volt hajlandó elfojtani. Február 25-én a szociáldemokraták támogatásukról biztosították Gottwald pártját, mire az elnök végleg elszigetelődött. Beneš kénytelen volt elfogadni a 12 miniszter lemondását, és beiktatta a Gottwald által létrehozott kormányt. A májusi választásokon már csak a kommunista Népfront indult, és természetesen nyert. Az új, diktatórikus alkotmányt (május 9.) nem szentesítő Beneš lemondása után június 14-én Klement Gottwald lett Csehszlovákia államelnöke.

Sztálin nyomdokain járva

[szerkesztés]

Gottwald sztálini mintára államosította az ipart, kereskedelmet és kollektivizálta a mezőgazdaságot. Munkatáborokat állíttatott fel, és uralma alatt mintegy kétszázezer politikai elítélt került ide vagy börtönbe. Kétszázharminc halálos ítéletet hoztak, melyek közül 180-at végre is hajtottak. Sztálinhoz hasonlóan Gottwald többször végzett tisztogatásokat a kormányban és a párton belül. A romló egészségű (alkoholizmustól és egyes feltevések szerint szifilisztől szenvedő) csehszlovák államfő alig kilenc nappal Sztálin halála után, mestere temetéséről hazaérkezve szívrohamban halt meg.

Emlékezete

[szerkesztés]
Mellszobra más "nagyokkal" egykor a galántai múzeum raktárában
  • 1949 és 1989 között Zlín városának Gottwaldov volt a neve.
  • Szobrai és mellszobrai a kommunista múlt más képviselőivel együtt mára a posztkommunista országokban nagyrészt eltűntek, magán- és állami gyűjtemények raktáraiba szorultak.
  • 1950–1990 között Komáromban a tiszti pavilon melletti gyermekparkban állt mellszobra. A városban a rakpart is a nevét viselte.
  • Gottwald portréja szerepelt az 1989-ben forgalomba került csehszlovák 100 koronás bankjegyen, melyet a rendszerváltást, a bársonyos forradalmat követően gyorsan kivontak a forgalomból.
Csehszlovák 100 koronás bankjegy Klement Gottwald portréjával.

Magyarul megjelent művei

[szerkesztés]
  • A Kommunista Internacionálé 7. világkongresszusa vonalának helyes érvényesítéséért; Hoffmann Ny., Prága, 1936
  • Népfront a béke megvédelmezésére – Hitler elleni védelemhez – kenyérért és szabadságért; Nedved Ferenc, Prága, 1936
  • 1948 februárja. Nyilatkozatok és okmányok gyűjteménye; Tatran, Bratislava, 1949
  • Előre a szocializmus felépítéséért Csehszlovák Kommunista Párt IX. Kongresszusán, 1949 máj. 25-én mondott beszéd; ford. Hayn Kornél; Szikra, Bp., 1949 (Marxista ismeretek kis könyvtára)
  • Köztársaságunk útja a szocializmus felé I., 1946–1948; ford. Takács Sándor, Mayer Imre; Pravda, Bratislava, 1950
  • 1929-ben. Beszédek és cikkek; Pravda, Bratislava, 1950
  • Tíz év. Tanulmányok és beszédek gyűjteménye 1936–1946; ford. Horváth László, átdolg. Fendt Pál, Sima Ferenc; Pravda, Bratislava, 1951
  • Az ifjúsághoz; Pravda, Bratislava, 1951
  • Klement Gottwald elvtárs beszámolója a Csehszlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottsága ülésén 1951. febr. 21-én; SZKP, Bratislava, 1951
  • Válogatott cikkek és beszédek; ford. Vozári Dezső; Szikra, Bp., 1951
  •  Klement Gottwald művei. 1., 1925–1929; ford. Szlovákia Kommunista Pártja Történelmi Intézete; Pravda, Pozsony, 1952
  • A csehszlovák kérdés vitaanyaga; ford. Zádor Margit; Pravda, Pozsony, 1952
  • Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága küldöttségének beszámolója a SZKP XIX. kongresszusáról, valamint pártunk feladatai; SZKP, Bratislava, 1952
  • A lenini úton Sztálint követve a békéért és a szocializmusért! Beszéd a prágai Lenin-múzeum ünnepélyes megnyitásán; ford. Tóth Tibor; Szlovákiai Politikai Kiadó, Pozsony, 1953
  • Klement Gottwald köztársasági elnök újévi rádiószózata 1953 január 1-én; Szlovákiai Politikai Kiadó, Pozsony, 1953
  • A párt politikai és szervezeti munkája és a párt új Szervezeti Szabályzatának tervezete. Beszámoló a Csehszlovák Kommunista Párt 1952. decemberi Országos Konferenciáján; Szikra, Bp., 1953 (Nemzetközi kérdések)
  • Klement Gottwald művei, 1-15.; ford. Szlovákia Kommunista Pártja Történetének Intézete; Szlovákia Kommunista Pártja Történetének Intézete, Bratislava, 1954–1961
  • Klement Gottwald válogatott művei 1925–1949; Pravda, Bratislava, 1973

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ Brockhaus (német nyelven)
  6. ↑ Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2021. április 20.)
  7. ↑ Milada Prokopová: Gottwald se narodil před 120 lety svobodné děvečce, místo nejasné (cseh nyelven), 2016. november 23. (Hozzáférés: 2021. április 20.)
  8. ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Готвальд Клемент, 2015. szeptember 27.
  9. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  10. ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Готвальд Клемент, 2015. szeptember 28.
  11. ↑ Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
  12. ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  13. ↑ https://katalog.ahmp.cz/pragapublica/permalink?xid=477389712e4449e081b8883e1a77db2c&scan=93#scan93
  14. ↑ Čestná občanství a Ceny města Třebíče: Třebíč. (Hozzáférés: 2023. április 16.)
  15. ↑ Hana Jakubcová: Gottwald už není čestným občanem Třebíče (cseh nyelven), 2019. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. április 16.)
  16. ↑ https://www.valka.cz/Rad-25-unora-1949-t88194, 2020. november 22.
  17. ↑ https://www.plzen.eu/obcan/o-meste/informace-o-meste/oceneni-mesta/chap_342/oceneni-mesta.aspx
  18. ↑ BillionGraves (angol nyelven)
Elődje:
Edvard Beneš 		Csehszlovákia elnöke
1948–1953 		Utódja:
Antonín Zápotocký
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Klement_Gottwald&oldid=27505252”