Ganz Villamossági Művek
Ganz Villamossági Művek | |
A budapesti Ganz Villamossági Művek L-épülete, az egykori melegpörgető (Kis Rókus utca) 2014-ben, nem sokkal a lebontása előtt | |
Jelmondat | „Ne hagyják mondává válni azt a jó hírnevet, aminek égünk örvendett, hogy itt mindannyian egy szívvel, lélekkel, s barátságban működjünk együtt a köz javára.” |
Típus | üzleti vállalkozás |
Jogelőd | Ganz Elektrotechnikai Osztály |
Alapítva | 1878 augusztusa |
Megszűnt | 2000 |
Jogutód | Ganz Ansaldo Villamossági Rt., Transelektro Rt. (felszámolva) és Ganz Transzformátor- és Villamos Forgógépgyártó Kft. |
Székhely | Budapest |
Irányítószám | 1027 |
Cím | Lövőház utca 39. |
Vezetők | Mechwart András, Zipernowsky Károly, Déri Miksa |
Alapító | Mechwart András |
Iparág | erősáramú ipar |
Termékek | villamos motorvonatok, generátorok |
Alkalmazottak száma | 6500 (1978) |
Leányvállalatai | Bajai Készülékgyár, Hegesztett Vasszerkezetek Gyára |
é. sz. 47° 30′ 40″, k. h. 19° 01′ 28″47.511111°N 19.024444°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 40″, k. h. 19° 01′ 28″47.511111°N 19.024444°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ganz Villamossági Művek témájú médiaállományokat. | |
A Ganz Villamossági Művek a Ganz Ábrahám által alapított cégből nőtt ki. Kiváló szakembergárdájának, kiváló minőségének megfelelően rangos helyett vívott ki a világ elektromos piacán.
Története
[szerkesztés]Előzmények
[szerkesztés]Ganz Ábrahám sikereit vasszorgalmán kívül elsősorban vasúti kerekeinek, és a vasúthoz kapcsolódó termékeinek köszönhette. A feladatok növekedésével szüksége volt szakképzett segítőtársakra. Nagy körültekintéssel választotta meg közvetlen munkatársait. Így került a céghez Eichleiter Antal és Keller Ulrik. Mivel Mechwart Andrást szoros barátság fűzte Eichleiterhez, a számára felkínált galíciai állást felkeresve útba ejtette Budát, és felkereste barátját. Eichleiter bemutatta főnökének, aki felismerve Mechwart képességeit azonnal munkát ajánlott számára. Mechwart a felkínált állást elfogadta és 1859. november 6-án A Ganz alkalmazottja lett, élete végéig Magyarországon maradt.
A kor neves személyiségei Edison, Deprez, Siemens az egyenáram elterjedésére szavaztak, mivel nem látták megoldhatónak a termelt energia elosztását.
Ganz halála után
[szerkesztés]Ganz öngyilkossága után örökösei Eichleitert, Kellert és Mechwartot bízták meg a cég vezetésével. 1869-ben a céget eladták, majd részvénytársasággá alakították. A műszaki igazgatónak, később vezérigazgatónak Mechwartot nevezték ki.
A Ganz Elektrotechnikai Osztálya
[szerkesztés]Mechwart felismerve az elektrotechnika előtt álló jövőt 1878 augusztusában megalakította a Ganz Elektrotechnikai Osztályát (Budapest, II. Kacsa utca 18.). Itt fejlődött ki az Osztrák–Magyar Monarchia első és a kontinens legrégebbi villamossági gyára.
Mivel érdekelte az elektrotechnika, rendszeresen hallgatott előadásokat a témáról. Így ismerte meg Zipernowsky Károlyt, akit rögtön le is szerződtetett az osztály vezetésére. Kezdetben egyenáramú dinamókat, ívlámpákat gyártottak, de az osztály ráfizetéses volt. Mechwart vállalta a felmerülő költségeket, és mindent elkövetett az elektromosság népszerűsítéséért.
Mechwart és Zipernowsky találkozása döntőnek bizonyult a magyar erősáramú ipar szempontjából. Zipernowsky alkalmas volt az osztály vezetésére, az osztály működtetésére és új konstrukciók kidolgozására. Az 1882-83. években elkészítették a Nemzeti Színház világítását. Ez volt a világ harmadik színháza, amely elektromos világítással működött.
Az első évek gazdasági nehézségei után szükségessé vált az osztály bővítése, a Ganz gyár 1882-ben megvásárolta és átalakította az I. kerület Fő utca 71. szám alatti leégett Királymalom épületét. Ekkor került a gyárba Déri Miksa, majd 1883-ban Bláthy Ottó Titusz. Zipernowsky és Déri 1883-ban egy új öngerjesztésű váltakozó áramú generátort szabadalmaztatott. Zipernowsky és Mechwart közösen megszerkesztették a „gőzvilágító gép”-et. A gép hosszú ideig Budapesten a Keleti pályaudvar világítását táplálta.
A Ganz Elektrotechnikai Osztálya részt vett az 1883-as bécsi Villamossági Kiállításon, ahol nagy sikert ért el.
„… a király megengedte, hogy az 1883. évi bécsi villamos kiállítás alkalmával kifejtett rendkívüli tevékenységéért a budapesti Ganz és Társa gépgyárnak legmagasabb megelégedése fejeztessék ki
1885-ben megszületett Zipernowsky Károly, Déri Miksa és Bláthy Ottó Titusz világszabadalma, mely megoldotta a transzformátoron alapuló villamosenergia-elosztásnak és energiaátvitelnek kérdését, és lehetővé tette a fogyasztóhelyek függetlenítését egymástól. A nagy hármas által feltalált energiaelosztási és átviteli rendszer rövid idő alatt meghódította a világot. 1906-ban megalakult a Ganz Villamossági Rt.
Kandó Kálmán 1894 őszén, feltehetőleg Korda Dezső ajánlására, megismerkedett Mechwarttal, és belépett a Ganz gyárba. Franciaországi tapasztalatait felhasználva gyorsan beilleszkedett. Néhány hónap alatt megvalósította a háromfázisú indukciós motorok gyártását. 1894 decemberében Kandó tervei alapján legyártották az első 2,2 kW teljesítményű, háromfázisú kísérleti motort, melyet 1895 májusától sorozatban gyártottak. A háromfázisú energia termeléséhez és annak elosztásához szükségessé váltak a megfelelő generátorok és transzformátorok. Ezek megtervezése és legyártása szintén Kandó érdeme. Kiemelkedő volt az FF indukciós háromfázisú motorcsalád megtervezése, mely a gyár legsikeresebb gépei közé tartozott. Kandó felismerte, hogy az indukciós motorok alkalmassá tehetők vasúti vontatás céljára.
Az államosítás után
[szerkesztés]A Ganz és Társa-Danubius Villamossági-, Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt. államosítására 1946-ban került sor. Ekkor leválasztották (többek között) a villamos részleget, amely Ganz Villamossági Gyár néven önálló lett. 1953 áprilisában az „üzem dolgozóinak kívánságára” Klement Gottwald Villamossági Gyár. 1964-ben felvette a Ganz Villamossági Művek nevet. 1990-ben az Ansaldo céggel egyesülve Ganz Ansaldo Villamossági Rt. néven a részvények 49%-ával rendelkezett. 2000-ben eladták a Transelektro Rt.-nek. Lövőház utcai telepét részben a Mammut-csoport szerezte meg, majd az állam tulajdonában maradt rész millenniumi hasznosítását rendelte el egy kormányhatározat. Az egykori gyártelep helyén, részben az eredeti gyárcsarnokokban a 2001-ben megnyitott Millenáris Park üzemel. A Fény utca és a Margit körút között megmaradt Ganz épületeket a Gazdasági Minisztérium 1968-1970 között épült Margit körúti irodahazával[1] együtt 2014–2015 között bontották le.[2] A helyükön 2017–2019 között park létesült Millenáris Széllkapu néven.[3] A Széllkapu 2020. augusztus 20-án nyílt meg.[4]
Galéria
[szerkesztés]-
Bláthy egyfázisú váltakozó áramú indukciós fogyasztásmérője
-
Az 1883-as bécsi Villamossági Kiállítás
-
Déri a tivoli generátorának állórészével
-
Galileo Ferraris szakvéleménye
-
Az első kísérleti háromfázisú transzformátor
-
Kandó által tervezett E dinamó
-
Egyenáramú csónakmotor a Városligeti tóra.
-
Háromfázisú FF motorok
-
Generátorok összeszerelése
-
A Ganz Villamossági Művek üzemcsarnoka 1946.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://fovarosi.blog.hu/2014/05/28/irodahaz_bontas_a_margit_koruton_lehetett_volna_hosszabb_is
- ↑ https://index.hu/belfold/budapest/2015/05/15/igy_valt_a_folddel_egyenlove_a_ganz-csarnok_a_millenaris_mellett
- ↑ https://welovebudapest.com/cikk/2017/7/12/bovul-a-millenaris-hatalmas-uj-park-epul-budanref[halott link]
- ↑ https://24.hu/belfold/2020/08/20/szellkapu-millenaris/
Források
[szerkesztés]- Elektrotechnika[halott link]
- HVG.hu
- vasútgépészet
- A Ganz gyár története
- Ganz Villamossági Művek
- A Ganz-gyár első félévszázada
- GTKB
Irodalom
[szerkesztés]- Asztalos Péter: A 100 éves Ganz Villamossági Művek gyártmányainak fejlődése. 1878–1978; MAHIR, Bp., 1981
További információk
[szerkesztés]- Youtube
- Hírek hazánkból [Klement Gottwald Villamossági Gyár
- Szekeres József–Tóth Árpád: A Klement Gottwald (Ganz) Villamossági Gyár története; Közgazdasági és Jogi, Budapest, 1962
- A "100 éves a Ganz Villamossági Művek és a magyar erősáramú ipar" című tudományos konferencia anyaga. Budapest, 1978. november 14-16.; tan. Pál Lénárd et al.; Ganz Villamossági Művek, Bp., 1980