Ugrás a tartalomhoz

Müncheni egyezmény

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Müncheni egyezmény
Az aláírók (b-j) Chamberlain, Daladier, Hitler, Mussolini és Ciano
Az aláírók (b-j) Chamberlain, Daladier, Hitler, Mussolini és Ciano
Típusatöbboldalú népjogi szerződés
Aláírás dátuma1938. szeptember 29.
Aláírás helyeMünchen, Königsplatz, Führerbau
Aláírók Harmadik Birodalom
 Franciaország
 Olasz Királyság
 Egyesült Királyság
Életbelépés1938. október 1.
Nyelvekcseh
A Wikimédia Commons tartalmaz Müncheni egyezmény témájú médiaállományokat.
A második világháborúhoz vezető események
 0. Lengyel–ukrán háború1918.11. 01. - 1919. 07. 18.
 1. Versailles-i békeszerződés1919.
 2. Lengyel–szovjet háború1919.02. 14. - 1921. 03. 18.
 3. Trianoni békeszerződés1920.
 4. Rapallói egyezmény1920.november 12.
 5. Francia–lengyel katonai szövetség (en)1921.február 16.
 6. Rigai béke (en)1921.március 18.
 7. Menetelés Rómába1922.október 28 - 29.
 8. Korfui összetűzés (olasz-görög) (en)1923.aug. - szept.
 9. Müncheni sörpuccs1923.november 8.
10. A Ruhr-vidék francia–belga megszállása (en)1923.- 1925.
11. Libia megszállása - Második olasz–líbiai háború (en)1923. - 1932.
12. Mein Kampf (Harcom) megjelenése1925.
13. Dawes-terv (en)1924.
14. Locarnói egyezmény1925.december 01.
15. Young-terv (en)1929.
16. Nagy gazdasági világválság1929.október 24. – 1941.
17. Mandzsúria japán lerohanása (en)1931.09. 18. - 1932. 02. 26.
18. Mandzsukuo megszállása1931– 1942.
19. Sanghaj-i január 28-i összetűzés (en)1932.01. 28. – 03. 03.
20. Szovjet–lengyel megnemtámadási egyezmény1932.július 25.
21. Genfi leszerelési világértekezlet (en)1932.02.02. - 1934.06.11.
22. Első hopeji hadjárat/A nagy fal védelme (en)1933.01.01 - 05.31.
23. Belső-mongóliai hadjárat (en)1933.- 1936.
24. Hitler lesz a kormányfő és az államfő is egyben1933.- 1934.
25. A tanggui fegyverszünet (en)1933.május 31.
26. Németország újrafelfegyverzése elindul (en)1933.július 12.
27. Olasz–szovjet egyezmény (en)1933.szeptember 2.
28. Belső-mongóliai hadjárat (en)1933.ápr.- 1936. dec.
29. Németország elhagyta a leszerelési értekezletet (en)1933.október 14.
30. Németország kilép a Nemzetek Szövetségéből (en)1933.okt. 19. - nov. 12.
31. Német–lengyel megnemtámadási egyezmény1934.január 26.
32. A Saar-vidéki népszavazás/visszatérés Németországhoz1935.január 13.
33. Kötelező sorozás kezdődik Németországban újra (en)1935.március 16.
34. Francia–szovjet segítségnyújtási szerződés (en)1935.május 2.
35. Szovjet–csehszlovák segítségnyújtási szerződés (en)1935.május 16.
36. He-Umezu egyezmény (en)1935.06. 10. - 1937. 07. 07.
37. Angol–német tengerészeti egyezmény (en)1935.június 18.
38. December 9-i megmozdulások Pekingben (en)1935.december 9.
39. Második olasz–etióp háború (abesszíniai háború)1935.10. 3.- 1937. 02. 19.
40. A Rajna-vidéki bevonulás (en)1936.március 7.
41. Spanyol polgárháború kezdete1936.júl. 17. - 1939. ápr. 1.
42. A Berlin–Róma-tengely (német–olasz egyezmény)1936.október 27.
43. Antikomintern paktum1936.november 25.
44. Suiyuan hadjárat (en)1936.október - november
45. Hsziani válság (en)1936.december 12-26.
46. Második kínai–japán háború1937.- 1945.
47. A USS Panay-incidens (en)1937.december 12.
48. Ausztria bekebelezése (Anschluss)1938.március 12.
49. Májusi válság (német–cseh határ) (en)1938.május 19 - 23.
50. Haszan-tavi csata/Csangkufengi összecsapás1938.júl. 29. - aug. 11.
51. Német–csehszlovák kisháború (Ordnersgruppe) (en)1938.szeptember 16 - 17.
52. Müncheni egyezmény1938.szeptember 29.
53. A Szudéta-vidék Birodalomhoz csatolása (en)1938.október 01 - 10.
54. Első bécsi döntés1938.november 02.
55. A Szlovák Köztársaság kikiáltása1939.március 14.
56. Csehszlovákia német megszállása (en)1939.március 15.
57. Litvánia náci megfenyegetése, Memel elcsatolása (en)1939.március 20 - 22.
58. Magyar–szlovák kis háború1939.március 23 - 31.
59. A spanyol polgárháború végső hadműveletei (en)1939.március 26. - április 1.
60. Danzigi válság (en)1939.március - augusztus
61. Angol függetlenségi garancia Lengyelországnak (en)1939.március 31.
62. Albánia olasz lerohanása (en)1939.április 7-12.
63. Szovjet–angol–francia tárgyalások Moszkvában (en)1939.ápr. 15.- aug. 21.
64. Német–olasz barátsági és katonai szerződés1939.május
65. Halhín-goli csata1939.május - szeptember
66. Molotov–Ribbentrop szerződés1939.augusztus 23.
67. Lengyelország német lerohanása1939.szept. 1. - okt. 6.

A müncheni egyezmény 1938. szeptember 29-én Bajorország fővárosában, Münchenben létrejött többoldalú nemzetközi megállapodás a Német Birodalom, az Egyesült Királyság, Franciaország és az Olasz Királyság között, amely Csehszlovákia felosztásáról intézkedett.

Csehszlovákia területe:
1. németek által lakott Szudéta-vidék
2. Felvidék magyarok által lakott része
3. Kárpátalja
4. lengyel többségű Teschen
5. Cseh–Morva Protektorátus területe
6. Jozef Tiso vezette első Szlovák Köztársaság

Előzmények

[szerkesztés]

Közvetlen előzménye az anschluss, Ausztriának Németországhoz való csatolása volt 1938. március 12-én. Az egyezményt a Német Birodalom részéről Hitler, Nagy-Britannia részéről Neville Chamberlain, Franciaország részéről Édouard Daladier, Olaszország részéről Benito Mussolini kötötte meg.

Hitler az egyezmény létrehozásánál a Németországon kívül élő német kisebbség, a Csehszlovákiában élő, Konrad Henlein által vezetett szudétanémetek helyzetét használta fel ürügyként.

Neville Chamberlain a hestoni repülőtéren 1938. szeptember 30-án

Emlékezetes Chamberlain angol miniszterelnöknek a hazatérésekor a hestoni repülőtéren mondott beszéde, amelyben kijelentette, hogy Németország és Anglia között nem kerülhet sor soha többé háborúra.

Az egyezmény készítette elő Csehszlovákia szétdarabolását.

Az egyezmény

[szerkesztés]

Az egyezmény leglényegesebb része:

"Németország, az Egyesült Királyság, Franciaország és Olaszország, tekintetbe véve a szudétanémet terület elcsatolására vonatkozólag elvben már elért megállapodásokat, megegyezett ennek az elcsatolásnak alább következő feltételeiben és módozataiban, valamint az ennek következtében foganatosítandó intézkedésekben, és a jelen egyezménnyel egyenként felelősséget vállalnak az egyezmény végrehajtásának biztosításához szükséges lépésekért.

1. A kiürítés október 1-jén kezdődik.

2. Az Egyesült Királyság, Franciaország és Olaszország megállapodnak abban, hogy a terület kiürítése október 10-ig befejeződik, mégpedig anélkül, hogy a meglevő berendezések bármelyikét lerombolnák, és hogy a csehszlovák kormány felelős azért, hogy a kiürítés az említett berendezések megrongálása nélkül menjen végbe.

3. A kiürítés módozatait részleteiben egy Németország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország és Csehszlovákia képviselőiből álló bizottság fogja megállapítani.

4. A túlnyomórészt németek lakta területek német csapatok által való fokozatos megszállása október 1-jén kezdődik. A mellékelt térképen megjelölt négy zónát a német csapatok a következő sorrendben fogják megszállni..."[1]

Következmények

[szerkesztés]

Csehszlovákiának a nyugati hatalmak részéről történt feláldozása sem akadályozhatta meg azonban a második világháború kitörését, sőt, inkább elősegítette azt.

Az egyezmény következményeként Lengyelország egyoldalúan megszállta Teschen vidékét, Szlovákia és Kárpátalja autonómiát kapott, Magyarország pedig tárgyalásokba kezdett a magyar lakta vidékek visszacsatolásáról. Ipolyságot még a tárgyalások során visszaadták. A magyar kisebbség öntudatra ébredt és tiltakozott illetve demonstrált jogos követelései mellett. A szlovák–magyar viszony elmérgesedett és pattanásig feszült, határincidensekre is sor került, főképp az első bécsi döntést követően.

A csehszlovák területvesztés súlyos belpolitikai válságot okozott, melynek során új, de már kényszerpályán mozgó cseh kormányok alakultak. Eduard Beneš nagyobb összeget menekített a Londoni Bankba, hogy emigráns kormányt alakíthasson, majd röviddel ezután lemondott és légi úton emigrált. A Szudétavidékről elmenekülők közül csak a cseheket fogadták be, a zsidókat és politikai menekült németeket kiadták a német birodalomnak, akik közvetlenül ezt követően vagy a koncentrációs táborokban lelték halálukat. A katonai vezetés egy része ellenállt volna, s a cseh politikai vezetést árulással vádolta, de katonai puccsra nem került sor. Egyik hangadójuk Emanuel Moravec később az egyik legkitartóbb cseh kollaboráns lett.

Az első bécsi döntés határozott a magyarlakta területek Magyarországhoz csatolásáról 1938. november 2-án. 1939. március 14-én német nyomásra Szlovákia kikiáltotta függetlenségét, melynek élére a tisói klérofasiszta bábkormány került. Másnapra Hitler bevonult Prágába, s a német birodalom részeként létrehozták a Cseh–Morva Protektorátust. Magyarország elfoglalta az anarchiába süllyedő Kárpátalját és a feszült katonapolitikai helyzetben kitört a magyar–szlovák kis háború, melynek további eszkalálódását 1939 április elején sikerült megállítani.

A müncheni egyezmény okozta cseh bomlási folyamat volt végül az az erő, amelyik feloszlatta az úgynevezett kisantant szövetséget, mely az antant hatalmak bábáskodásával jött létre az 1920-as évek elején.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések, 1918-1945. Budapest, 1983. 445-446. p 

További információk

[szerkesztés]
  • Az egyezmény szövege angolul
  • British Pathe newsreel Archiválva 2006. december 6-i dátummal a Wayback Machine-ben (tartalmazza Chamberlain repülőtéri beszédét)
  • Gábor Hamza: Grenzfragen von den Pariser Vorortverträgen bis zum Ersten Wiener Schiedsspruch 1938 und seine Folgen. In: Rechtstransfer in der Geschichte. Internationale Festschrift für Wilhelm Brauneder zum 75. Geburtstag. Peter Lang, Berlin - Bern - Bruxelles - New York - Oxford - Warszawa - Wien, ISBN 978-3-631-79525-5, 139-170. old.
  • I. F. Ivasin: A müncheni egyezmény és a háború kirobbantása Európában; Szikra, Bp., 1951 (A SZKbP Pártfőiskolájának anyaga. A Szovjetunió nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikájának története tanfolyam)
  • Diplomáciai iratok Magyarország külpolitikájához, 1936–1945; szerk. Zsigmond László; Akadémiai, Bp., 1962–1982
    • 2. Ádám Magda: A müncheni egyezmény létrejötte és Magyarország külpolitikája, 1936–1938; 1965
  • Harsányi Iván (szerk.) - Jemnitz János (szerk.)- Székely Gábor (szerk.): München 1938. Kossuth Kiadó, Budapest, 1988.
  • David Faber: München. A megbékélési politika válsága 1938. Bp. Park Kiadó, 2015.

Irodalmi és filmes feldolgozás

[szerkesztés]
  • Robert Harris: München, Bp., GABO, 2015 és 2022. [regény]
  • München (2022) (eredetiben: Munich: The Edge of War ) [Netflix-játékfilm]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]