Mein Kampf

Mein Kampf
Szerző	Adolf Hitler
Eredeti cím	Mein Kampf
Nyelv	német
Műfaj	irodalmi önéletrajz politikai filozófia pamflet
Következő	Zweites Buch kk
Kiadás
Kiadó	Franz Eher Nachfolger
Kiadás dátuma	1925. július 18.
A Wikimédia Commons tartalmaz Mein Kampf témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Német első kiadás 1925. 07., kiállítási példány a Német Történeti Múzeumban, Berlin

A második világháborúhoz vezető események

0. Lengyel–ukrán háború	1918.	11. 01. - 1919. 07. 18.
1. Versailles-i békeszerződés	1919.
2. Lengyel–szovjet háború	1919.	02. 14. - 1921. 03. 18.
3. Trianoni békeszerződés	1920.
4. Rapallói egyezmény	1920.	november 12.
5. Francia–lengyel katonai szövetség (en)	1921.	február 16.
6. Rigai béke (en)	1921.	március 18.
7. Menetelés Rómába	1922.	október 28 - 29.
8. Korfui összetűzés (olasz-görög) (en)	1923.	aug. - szept.
9. Müncheni sörpuccs	1923.	november 8.
10. A Ruhr-vidék francia–belga megszállása (en)	1923.	- 1925.
11. Libia megszállása - Második olasz–líbiai háború (en)	1923.	- 1932.
12. Mein Kampf (Harcom) megjelenése	1925.
13. Dawes-terv (en)	1924.
14. Locarnói egyezmény	1925.	december 01.
15. Young-terv (en)	1929.
16. Nagy gazdasági világválság	1929.	október 24. – 1941.
17. Mandzsúria japán lerohanása (en)	1931.	09. 18. - 1932. 02. 26.
18. Mandzsukuo megszállása	1931	– 1942.
19. Sanghaj-i január 28-i összetűzés (en)	1932.	01. 28. – 03. 03.
20. Szovjet–lengyel megnemtámadási egyezmény	1932.	július 25.
21. Genfi leszerelési világértekezlet (en)	1932.	02.02. - 1934.06.11.
22. Első hopeji hadjárat/A nagy fal védelme (en)	1933.	01.01 - 05.31.
23. Belső-mongóliai hadjárat (en)	1933.	- 1936.
24. Hitler lesz a kormányfő és az államfő is egyben	1933.	- 1934.
25. A tanggui fegyverszünet (en)	1933.	május 31.
26. Németország újrafelfegyverzése elindul (en)	1933.	július 12.
27. Olasz–szovjet egyezmény (en)	1933.	szeptember 2.
28. Belső-mongóliai hadjárat (en)	1933.	ápr.- 1936. dec.
29. Németország elhagyta a leszerelési értekezletet (en)	1933.	október 14.
30. Németország kilép a Nemzetek Szövetségéből (en)	1933.	okt. 19. - nov. 12.
31. Német–lengyel megnemtámadási egyezmény	1934.	január 26.
32. A Saar-vidéki népszavazás/visszatérés Németországhoz	1935.	január 13.
33. Kötelező sorozás kezdődik Németországban újra (en)	1935.	március 16.
34. Francia–szovjet segítségnyújtási szerződés (en)	1935.	május 2.
35. Szovjet–csehszlovák segítségnyújtási szerződés (en)	1935.	május 16.
36. He-Umezu egyezmény (en)	1935.	06. 10. - 1937. 07. 07.
37. Angol–német tengerészeti egyezmény (en)	1935.	június 18.
38. December 9-i megmozdulások Pekingben (en)	1935.	december 9.
39. Második olasz–etióp háború (abesszíniai háború)	1935.	10. 3.- 1937. 02. 19.
40. A Rajna-vidéki bevonulás (en)	1936.	március 7.
41. Spanyol polgárháború kezdete	1936.	júl. 17. - 1939. ápr. 1.
42. A Berlin–Róma-tengely (német–olasz egyezmény)	1936.	október 27.
43. Antikomintern paktum	1936.	november 25.
44. Suiyuan hadjárat (en)	1936.	október - november
45. Hsziani válság (en)	1936.	december 12-26.
46. Második kínai–japán háború	1937.	- 1945.
47. A USS Panay-incidens (en)	1937.	december 12.
48. Ausztria bekebelezése (Anschluss)	1938.	március 12.
49. Májusi válság (német–cseh határ) (en)	1938.	május 19 - 23.
50. Haszan-tavi csata/Csangkufengi összecsapás	1938.	júl. 29. - aug. 11.
51. Német–csehszlovák kisháború (Ordnersgruppe) (en)	1938.	szeptember 16 - 17.
52. Müncheni egyezmény	1938.	szeptember 29.
53. A Szudéta-vidék Birodalomhoz csatolása (en)	1938.	október 01 - 10.
54. Első bécsi döntés	1938.	november 02.
55. A Szlovák Köztársaság kikiáltása	1939.	március 14.
56. Csehszlovákia német megszállása (en)	1939.	március 15.
57. Litvánia náci megfenyegetése, Memel elcsatolása (en)	1939.	március 20 - 22.
58. Magyar–szlovák kis háború	1939.	március 23 - 31.
59. A spanyol polgárháború végső hadműveletei (en)	1939.	március 26. - április 1.
60. Danzigi válság (en)	1939.	március - augusztus
61. Angol függetlenségi garancia Lengyelországnak (en)	1939.	március 31.
62. Albánia olasz lerohanása (en)	1939.	április 7-12.
63. Szovjet–angol–francia tárgyalások Moszkvában (en)	1939.	ápr. 15.- aug. 21.
64. Német–olasz barátsági és katonai szerződés	1939.	május
65. Halhín-goli csata	1939.	május - szeptember
66. Molotov–Ribbentrop szerződés	1939.	augusztus 23.
67. Lengyelország német lerohanása	1939.	szept. 1. - okt. 6.

A Mein Kampf (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista vezető egyetlen, még életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett.

Hitler célkitűzései

Hitler magát a könyvben nem politikusnak, hanem programadónak (Programmatiker) ábrázolta. Eszerint „A programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.” Továbbá: (A programadó) „jelentősége csaknem mindig csupán a jövőben mutatkozik meg, mivel ő nemritkán az, akit »világidegen« szóval illetnek. Mert ha a politikus művészete valóban megfelel a lehetséges művészetének, a programadó azokhoz tartozik, akikre áll, hogy az isteneknek csak úgy tetszenek, ha a lehetetlent követelik és akarják.”

Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit.

A mű legfontosabb programmatikus elemei

Bár a könyv Hitler szándékai szerint sem tekinthető egy összefoglalt programnak, benne számos olyan elem szerepel, amelyek a későbbiekben Hitler és a náci mozgalom programjának legfontosabb alkotórészei közé kerültek. Ezek a következők:

• Az egyesülés követelése Ausztriával (Anschluss);
• Hitler antiszemita meggyőződésének részletes bemutatása azzal, hogy a zsidók egy világméretű összeesküvés révén térdre akarják kényszeríteni Németországot és az egész világot. Többek között a zsidókat azzal is vádolta, hogy a prostitúció támogatásával, a szifilisz terjesztésével is világuralmi céljaikat szolgálják. A marxizmust és a szociáldemokráciát egyaránt zsidó, és emiatt is megsemmisítendő világnézetnek jelölte meg, csakúgy, mint a szovjetunióbeli bolsevizmust és az amerikai kapitalizmust. A zsidó összeesküvés elméletének tárgyalásakor a Cion bölcseinek jegyzőkönyvei című, az Ohrana, a cári titkosszolgálat által hamisított dokumentumra támaszkodott, ami először 1919-ben jelent meg Németországban.
• A német munkások megnyerése az osztályharc helyett a fajok közötti harc számára;
• A szovjetunióbeli bolsevizmus felszámolása valamint az ország meghódítása a „szűk helyre beszorított” germán faj számára (Lebensraum-elmélet).
• A kétfrontos háború elkerülése, az első világháború keserű tapasztalatai alapján, szövetség Angliával és a fasiszta Olaszországgal.
• A parlamenti demokrácia elvetése, amit egy germán Führer-állammal kell felváltani, mely utóbbi híven képviseli majd a „népközösség” (Volksgemeinschaft) érdekeit.

A tömegek szerepe

A Mein Kampfban Hitler részletesen kifejti elgondolásait a tömegek szerepéről és meghódításuk lehetőségeiről. Abból indul ki, hogy a marxizmus elleni harcban gondolni kell arra is, mi történik majd, ha a szociáldemokráciát sikerül összeroppantani. Nem várható, hogy a munkások a polgári pártok felé fordulnának. Ezért alkalmassá kell tenni az NSDAP-t a tömegek megnyerésére. Ehhez azonban le kell egyszerűsíteni az üzeneteket. „Minden nagy vezér művészete abban áll elsősorban, hogy egy nép figyelmét ne szétszórja, hanem mindig csak egyetlen ellenségre összpontosítsa... Egy nagy vezér zsenialitásához hozzátartozik, hogy még az egymással ellentétben álló ellenfeleket is úgy jelenítse meg, mint amelyek egyetlen kategóriához tartoznak, mert különböző ellenségek felismerése a gyenge és bizonytalan kategóriáknál könnyen vezethet ahhoz, hogy kételkedni kezdjenek saját igazukban.” Ezt az egyetlen ellenséget a zsidóságban találta meg, amelynek végletekig eltorzított alakjába belefoglalta a marxizmust, a munkásmozgalmat, a polgári baloldalt, a humanizmust, az európai jogrendet egyaránt.

A fajelmélet

Hitler a Mein Kampfban a társadalom működésének alapját az úgynevezett természeti törvényben találja meg. A Teremtő, a természet eszerint létrehozta a különböző fajokat, utána pedig távolságtartóan szemléli egymással folytatott küzdelmüket. A természet a tiszta fajokat részesíti előnyben, a fajok keveredése mindig gyengébb minőséghez vezet. Az ilyen faji romlás végeredménye a degradálódott fajok pusztulása.

A Mein Kampf szerint háromféle faj létezik a Földön: kultúrateremtő, kultúrahordozó és kultúraromboló. Kultúrateremtésre kizárólag az árják képesek. (Hitler nem fejti ki, kiket sorol az árják körébe.) Az általuk teremtett kultúrát néhány más faj (ezek sincsenek közelebbről meghatározva, de példaképpen a japán ide tartozik) tovább hordozhatja. Az európai népek közül mindenesetre a germán származásúak automatikusan az árják köré sorolódnak. A kultúraromboló fajok alapvetően a zsidók, illetve az említés szintjén itt szerepelnek a négerek is. A könyv jelentős része a zsidók eredendő bűneit és alantasságukat részletezi. „A vég azonban az lesz, hogy egy ilyen néptől elveszik a létezés jogát a világon... Egy erősebb nem a gyengéket elűzi, mivel az életre való törekvés végső formájában mindig szét fogja törni az úgynevezett humanizmus minden nevetséges kötelékét, hogy helyére engedje lépni a természet humanitását, amely megsemmisíti a gyengét, hogy helyet adjon az erősnek.”

A zsidókkal való keveredést még a zsidókérdés végleges megoldása előtt meg kell akadályozni. Emellett azonban az árja fajokban, a németek között is vannak gyengék, satnyák, betegek, akiknek a szaporodása káros a népre. Ezért „itt is a legkeményebb és legmélyebbre ható elhatározásokra kell jutni.” Az árja faj nemesítésében elsősorban a testi erőre kell hangsúlyt fektetni. „A tudósok népe, ha ráadásul testileg degenerált, akaratgyenge és gyáva pacifista, nem fogja meghódítani az egeket, sőt még csak a földön való létezést sem tudja majd magának biztosítani.” Az árja tömegekből is ki kell választódnia egy szűk elitnek. „És tisztában kell lenni vele, ha egy népből kiválik az egy célra egyesült legmagasabb energia és tetterő egy bizonyos száma, és ezáltal a széles tömegek tehetetlenségéből elegendő mértékben kivonja magát, úgy e kicsiny százalék az összlétszám urává emelkedik fel. A világtörténetet kisebbségek csinálják, akkor, ha e kisebbségben a szám megtestesíti az akarat és az elhatározó erő többségét.”

A Mein Kampf szövegei hatalomra kerülése után gondokat is okoztak Hitlernek. 1936-ban például, a rajnai demilitarizált övezetbe történt bevonulása idején, amikor békülékeny szövegeket hangoztatott Franciaországgal szemben, egy francia újságíró emlékeztette őt a Mein Kampfra, amelyben a franciákat ősellenségként állította be. Hitler válaszában kijelentette, hogy különbséget kell tenni egy politikus régi szavai és aktuális tettei között: „Politikus vagyok. Korrektúráimat a külpolitikámban eszközlöm, ami a Franciaországgal való megegyezésre van ráállítva.”

A propagandáról

Hitler a mű számos helyén foglalkozik behatóan a propaganda szerepével, amit rendkívül fontosnak tart a politikai és a katonai küzdelemben egyaránt. Ezzel kapcsolatos nézeteinek sűrítményét adja a következő idézet:

A tömeg befogadóképessége nagyon korlátolt, értelme kicsiny és éppen ezért nagyon feledékeny. Ezekbõl a tényekbõl kifolyólag tehát minden hathatós propaganda csak néhány pontra kell, hogy szorítkozzék. Ezt a néhány pontot és néhány tételt addig kell vezérszavakban ismételni, amíg az utolsó is megérti ebbõl a szóból azt, amit akarunk.

Fejezetek

Alább a 2007-es magyar kiadás tartalomjegyzéke, ami megegyezik a legtöbb magyar és külföldi kiadáséval, a fordító előszavát és a név- és tárgymutatót leszámítva. Az Ajánlást más kiadásokban nem tüntetik fel külön, az Előszó részének tekintik.

• A fordító előszava

Hitlerről – másként

• Előszó
• Ajánlás

Első kötet: SZÁMVETÉS

• 1. fejezet: A szülői házban
• 2. fejezet: A bécsi élet iskolaévei, keserves esztendők
• 3. fejezet: Általános politikai megfigyelések bécsi tartózkodásom alatt
• 4. fejezet: München
• 5. fejezet: A világháború
• 6. fejezet: Háborús propaganda
• 7. fejezet: A forradalom
• 8. fejezet: Politikai tevékenységem kezdete
• 9. fejezet: A Német Munkáspárt
• 10. fejezet: Az összeomlás okai
• 11. fejezet: Nép és faj
• 12. fejezet: A Nemzetiszocialista Német Munkáspárt fejlődésének kezdete

Második kötet: A NEMZETISZOCIALISTA MOZGALOM

• 1. fejezet: Világnézet és párt
• 2. fejezet: Az állam
• 3. fejezet: Állami illetőségű személy és állampolgár
• 4. fejezet: Személyiség és népi állameszme
• 5. fejezet: Világnézet és szervezet
• 6. fejezet: Korai küzdelmek. A szónoklat jelentősége
• 7. fejezet: Harcban a vörös fronttal
• 8. fejezet: Vetélytárs nélkül hatalmas az erős!
• 9. fejezet: Alapvető elgondolások az SA értelméről és szervezetéről
• 10. fejezet: A föderalizmus mint álarc
• 11. fejezet: Propaganda és szervezés
• 12. fejezet: A szakszervezeti kérdés
• 13. fejezet: A német szövetségi politika a háború után
• 14. fejezet: Keleti tájékozódás vagy keleti politika
• 15. fejezet: Jogos önvédelem
• Zárszó

A könyv kiadásai

Hitler eredetileg a Vier und halb Jahre Kampf Gegen Lüge, Dummheit und Feigheit (Négy és fél év harc a hazugság, butaság és gyávaság ellen) címet szánta művének. A kiadója Max Amann azonban eltántorította eredeti elképzeléseitől, ezután kapta meg a mű a jóval sikerültebb Mein Kampf nevet. Hitler börtönhónapjai alatt a könyv első része készült el, ami 1925-ben meg is jelent. Hitler számított arra, hogy a könyv sok kiadásban jelenik majd meg, és az ebből származó bevételekből rendezheti a perköltségekkel kapcsolatos tartozásait is. Szabadon bocsátása után írta meg a második kötetet, ami sok ismétlést is tartalmaz. Ez 1927-ben jelent meg, majd a későbbiekben a két rész egy kötetben került kiadásra.

A mű eleinte nem keltett nagy visszhangot. Csak az 1929–33-as nagy gazdasági világválság idején kezdett megélénkülni az érdeklődés iránta, hogy aztán Hitler hatalomra jutása után eladási számai minden rekordot megdöntsenek. Később különböző alkalmakkor az állam is ajándékba adta polgárainak, így például az ifjú pároknak házasságkötéskor.

A könyv több országban évtizedeken át be volt tiltva. Magyarországon kereskedelmi forgalomban kapható. Az eredeti mű szerzői jogai (miután a kiadó Eher-Verlagot államosították) a bajor szövetségi állam tulajdonában voltak 2015-ig, a jogvédelem lejártáig. 2016. január 1-től a Mein Kampf teljes terjedelmében „közkincsnek” minősül.

Hitler 1928-ban, pártja súlyos választási veresége után hozzákezdett a Mein Kampf folytatásának megírásához. Ebben az írásában főleg külpolitikai kérdésekkel foglalkozott. A Zweites Buch-nak („Második könyv”) nevezett dokumentumot csak halála után publikálták.

Magyarul

• Harcom; ford. Kolbay Pál, Lindtner Antal, Szakáts István; Centrum, Bp., 1935
• Harcom. Két kötet egybekötve; ford. Kolbai Pál, Lintner Antal, Szakáts István; 9. kiad.; Centrum, Bp., 1944
• Harcom – Mein Kampf, Interseas Editions, Hódmezővásárhely, 1996
• Harcom. Két kötet egybekötve / Mein Kampf; Interseas, Santon, 1996
• Mein Kampf; ford., név- és tárgymutató Ungvári Gyula; Gede, Bp., 2007

Források

• Hitler, Adolf. Mein Kampf. Hódmezővásárhely: Interseas Edition [1924] (1996). ISBN 1901338002 
• ↑ Mein Kampf, München, 1938: Hitler, Adolf. Mein Kampf (1938). ISBN 1901338002 
• ↑ Ormos 1993: Ormos Mária. Hitler. T-Twins (1994). ISBN 963 7977 56 2 
• Mein Kampffal a nácizmus ellen – Népszabadság, 2007. július 25.
• Mein Kampf
• ↑ Domarus: Domarus, Max. Hitler. Reden und Proklamationen 1932-1945. I-II (Négy félkötetben) (1965) 

További információk

Magyar nyelvű

• A Mein Kampf megjelenése – Tarján Tamás cikke
• Németh István: Adolf Hitler: Mein Kampf. A német történelem legvitatottabb könyvének karrierje és a valóság. Rubicon 27. (2016: 3. sz.) 5–13.
• Sven Felix Kellerhoff: Mein Kampf. Egy német könyv karrierje; ford. Rapajka Gabriella; Lazi, Szeged, 2018
• Ewoud Kieft: A tiltott könyv. A Mein Kampf és a nácizmus vonzereje; ford. Bérczes Tibor; 444–Cser, Budapest, 2021

Német nyelvű:

• Német Történeti Múzeum (Deutsche Historische Museum) vonatkozó oldala
• Bajor Történeti Lexikon (Historisches Lexikon Bayerns) vonatkozó oldala
• Soll man "Mein Kampf" edieren? Frankfurter Allgemenie Zeitung (német) cikke
• Rechtslage zu „Mein Kampf“ aus Sicht der Bayerischen Staatskanzlei – Dokumentation einer Anfrage (német)
• Adolf Hitlers Festungshaft in Landsberg am Lech – Hitler fogsága a Lech melletti Landsbergben (német) Archiválva 2016. június 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Deutschlandfunk-Interview mit Othmar Plöckinger zur Rezeption von „Mein Kampf“ – A Német Rádió interjúja Othmar Plöckingerrel a Mein Kampf recepciójáról (német)
• Bericht zu neu aufgetauchten, angeblichen Konzeptpapieren vom Herbst 2007, Kulturzeit (német)
• Roland Aegerter über "Mein Kampf" auf Shoa.de (német)
• Mein Kampf – Geschichte einer Hetzschrift – Eine Dokumentation von Antoine Vitkine (német)

Angol nyelvű:

• Wolfgang Mieder, "... as if I were the master of the situation"

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Mein Kampf című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.