Adolf Eichmann

	Otto Adolf Eichmann
	Adolf Eichmann a jeruzsálemi tárgyaláson
Született	1906. március 19.; Solingen, Németország
Elhunyt	1962. május 31. (56 évesen); Izrael
Álneve	Ricardo Klemente
Állampolgársága	nemzetiszocialista Németország; weimari köztársaság; osztrák; német;
Nemzetisége	német
Házastársa	Veronika Eichmann (1935–1962)
Gyermekei	négy gyermek:; Ricardo Eichmann
Szülei	Maria Eichmann; Adolf Karl Eichmann
Foglalkozása	politikus; rendőr; katonatiszt; eladó;
Tisztsége	alezredes
Iskolái	Bundesrealgymnasium Linz Fadingerstraße
Kitüntetései	Anschluss Medal (nem ismert); Honour Chevron for the Old Guard (nem ismert); SA Sports Badge in Bronze (nem ismert); SS-Ehrenring (nem ismert); War Merit Cross 2nd Class with Swords (1944); Iron Cross 2nd Class (1944. szeptember 29.); War Merit Cross 1st Class with Swords (1944. december 3.);
Halál oka	kivégzés
Sírhelye	Földközi-tenger
	Otto Adolf Eichmann aláírása
	IMDb; PORT.hu;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Otto Adolf Eichmann témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Otto Adolf Eichmann (Solingen, 1906. március 19. – Ramla, Izrael, 1962. május 31.^[4]) német SS-Obersturmbannführer (alezredes), a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt vezető tagja. A zsidódeportálások egyik fő szervezője, gyakran nevezik a Harmadik Birodalom fő hóhérjának. Argentínai bujkálása alatt izraeli ügynökök elrabolták és Izraelben bíróság elé állították: bűnösnek találták és 1962-ben kivégezték.

Élete

Ifjúkorát Linzben töltötte (csakúgy, mint Hitler). Villamosmérnöknek tanult, azonban tanulmányait pénzügyi okok miatt nem tudta befejezni. 1932-ben, Bécsben belépett a nemzetiszocialista pártba. Politikai tevékenysége miatt el kellett hagynia Ausztriát. Németországba ment, ahol csatlakozott az SA-hoz. Himmler a Zsidóügyi Tudományos Múzeum élére nevezte ki.

1935-től a berlini SD-központban Eichmann a zsidóügyek felelőse. 1937-ben Palesztinában tanulmányozta a zsidó kivándorlás lehetőségeit. 1938-tól a bécsi Zsidó Kivándorlás Központi Hivatalát vezette. 1939 végétől az RSHA (Birodalmi Biztonsági Főhivatal) IV-B-4 (zsidóügyi) ügyosztályának volt a vezetője. Részt vett a wannseei konferencián 1942 januárjában. Az európai zsidók deportálását Eichmann és munkatársai szervezték és irányították. Személyesen leghosszabb ideig Magyarországon tevékenykedett a német megszállás után.

A világháború után Argentínába szökött vatikáni útlevéllel. Itt a Moszad ügynökei elrabolták, 1960-ban. Elkábítva Izraelbe csempészték, a következő évben zsidó bíróság elé állították, halálra ítélték és 1962-ben felakasztották. Hamvait a Földközi-tengerbe szórták.

Eichmann Magyarországon

Bővebben: Zsidó holokauszt Magyarországon

Eichmann helyettese, Hermann Krumey és másik közvetlen munkatársa, Dieter Wisliceny a német hadsereggel együtt érkeztek Magyarországra 1944. március 19-én. Eichmann néhány nappal később érkezett az országba. Innen kívánta megszervezni a több százezer magyar zsidó deportálását. Sonderkommandója körülbelül 200-300 emberből állt. A deportálások lebonyolításához azonban ez nem lett volna elég: a csendőrség és a vidéki államapparátus együttműködésére is szükségük volt.

A (vidéki) zsidóság tömeges deportálását május 15-én indították el. Veesenmayer szerint július 11-ig 437 402 zsidót deportáltak Magyarországról. Eichmann ezután visszatért Németországba. Október 17-én Veesenmayer jelentette Szálasinak, hogy Eichmann visszatért, és 50 000 munkaképes (zsidó) férfi kiállítását követeli. Az első halálmenetek november 6-án indultak el a nyugati határ felé. A magyar zsidó holokauszt áldozatainak számát összesen körülbelül 400 000 főre becsülik.^[5]

Pere és kivégzése

Bővebben: Eichmann-per

Eichmann a háború után 4 évig Németországban favágóként bujdosott, majd sikerült Argentínába jutnia. Később felesége és gyermekei is követték. Buenos Aires mellett, Suarezben telepedtek le. 1960-ban három izraeli ügynök elrabolta és 1960. május 22-én különgéppel Izraelbe szállították. Jeruzsálemben állították bíróság elé, a vádat Gideon Hausner, Izrael állam főügyésze képviselte. Az eljárás során beismerte bűnösségét. 1961. december 15-én kötél általi halálra ítélték, az ítéletet 1962. május 31-én hajtották végre.^[4] Hamvait a Földközi-tengerbe szórták.

Műve magyarul

Tárgyalástól ítéletig. Feljegyzések a börtönből; ford. Németh Balázs, Wittmann László; Trifer, Bp., 2000

Irodalom

Hannah Arendt: Eichmann Jeruzsálemben. Tudósítás a gonosz banalitásáról; ford. Mesés Péter; Osiris, Bp., 2000 (Osiris könyvtár. Judaica)
David Cesarani: Eichmann. Élete és bűnei; ford. Novák Gábor; Gold Book, Debrecen, 2005
Gideon Hausner: Ítélet Jeruzsálemben. Az Eichmann-per története; előszó, jegyz., időrendi áttekintés Karsai Elek, szerk. Somló Vera, ford. Balabán Péter; Európa, Bp., 1984
V. P. Borovička: Izraeli hírszerzők (Zrínyi Kiadó 1984) ISBN 963-326-155-4
Adolf Eichmann: Tárgyalástól ítéletig – Feljegyzések a börtönből; Trifer, Budapest 1999, 340 old.

Jegyzetek

↑ https://diepresse.com/home/zeitgeschichte/711960/Wie-Eichmann-vom-Oesterreicher-zum-Deutschen-wurde
↑ ^a ^b a Német Nemzeti Könyvtár katalógusa (német nyelven). (Hozzáférés: 2024. december 20.)
↑ ^a ^b ^c ^d ^e TracesOfWar. (Hozzáférés: 2024. november 15.)
↑ ^a ^b Benjamin Blech. The Complete Idiot's Guide to Jewish History and Culture (angol nyelven). New York: Alpha Books, 267-268. o. (1999)
↑ Stark Tamás: A magyar zsidóság a vészkorszakban és a második világháború után, statisztikai áttekintés

Források

Karsai László: Holokauszt. Budapest, Pannonica, 2001 ISBN 963-9252-25-5

További információk

„A náci szörny cellájában” – fényképek Eichmannról az izraeli fogságban
"Ház a Garibaldi utcában" – Iszer Harel (a Moszad vezetője Eichmann elrablásakor) írása alapján készült film
Eichmann in Hungary. Documents; szerk. Lévai Jenő; Pannonia, Bp., 1961
Randolph L. Braham: Eichmann és a magyar zsidóság pusztulása; ford. Farkas Ervin; Pro Arte, New York, 1963
F. K. Kaul: Az Eichmann-ügy; ford. Tímár István; Kossuth, Bp., 1965
J. C. Schwarz: A hóhérnak nincs arca. A hatodik hadoszlop; ford. Jólesz László(wd); Magvető, Bp., 1965
Iszer Harel: A Garibaldi utcai ház. Adolf Eichmann elfogása; ford. Barzilay István; Zohar, Tel-Aviv, 1975
Peter Z. Malkin–Harry Stein: Eichmann a markomban; ford. Kirschner Dávid; Dunakönyv, Bp., 1994
Stefan Niemayer [Nemere István]: Eichmann, milliók gyilkosa; Merényi, Bp., 1997
Peter Z. Malkin–Harry Stein: Eichmann a markomban; jav. utánny.; Ex Libris, Bp., 2010
Neal Bascomb: Vadászat Eichmannra; ford. Varga Benjámin; Park, Bp., 2012

Németország-portál
Zsidóságportál

[3d313b8ea824059abd099053c9ed17f58cace836-1] ttps://diepresse.com/home/zeitgeschichte/711960/Wie-Eichmann-vom-Oesterreicher-zum-Deutschen-wurde

[4bd8c16a92f9ed3549bbba7a4eca9128b0e43525-2] a Német Nemzeti Könyvtár katalógusa (német nyelven). (Hozzáférés: 2024. december 20.)

[bfa3ecefdde0f1def820f118e43e6fcb638ed39d-3] TracesOfWar. (Hozzáférés: 2024. november 15.)

[nap-4] Benjamin Blech. The Complete Idiot's Guide to Jewish History and Culture (angol nyelven). New York: Alpha Books, 267-268. o. (1999)

[5] Stark Tamás: A magyar zsidóság a vészkorszakban és a második világháború után, statisztikai áttekintés

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

Otto Adolf Eichmann

Adolf Eichmann a jeruzsálemi tárgyaláson
Született	1906. március 19. Solingen, Németország
Elhunyt	1962. május 31. (56 évesen) Izrael
Álneve	Ricardo Klemente
Állampolgársága	nemzetiszocialista Németország weimari köztársaság osztrák^[1]^[2] német^[2]
Nemzetisége	német
Házastársa	Veronika Eichmann (1935–1962)
Gyermekei	négy gyermek: Ricardo Eichmann
Szülei	Maria Eichmann Adolf Karl Eichmann
Foglalkozása	politikus rendőr katonatiszt eladó
Tisztsége	alezredes
Iskolái	Bundesrealgymnasium Linz Fadingerstraße
Kitüntetései	Anschluss Medal (nem ismert)^[3] Honour Chevron for the Old Guard (nem ismert) SA Sports Badge in Bronze (nem ismert) SS-Ehrenring (nem ismert)^[3] War Merit Cross 2nd Class with Swords (1944)^[3] Iron Cross 2nd Class (1944. szeptember 29.)^[3] War Merit Cross 1st Class with Swords (1944. december 3.)^[3]
Halál oka	kivégzés
Sírhelye	Földközi-tenger


Otto Adolf Eichmann aláírása

IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Otto Adolf Eichmann témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sablon:Holokauszt m v sz A holokauszt és előzményei
Előzmények	árja fajelmélet Nemzetiszocialista fajelmélet és faji politika nürnbergi törvények Nemzetiszocialista eutanáziaprogram a koncentrációs táborok története A Harmadik Birodalom koncentrációs táborai
Pogromok	kristályéjszaka A légióslázadás és a bukaresti pogrom dorohoi pogrom jászvásári (iaşi) pogrom kaunasi pogrom jedwabnei pogrom lvivi pogrom
Gettók	budapesti gettó lublini gettó lvivi gettó łódźi gettó krakkói gettó kaunasi gettó minszki gettó varsói gettó vilniusi gettó
Einsatzgruppe	Babij Jar-i mészárlás Kamenyec-podolszkiji mészárlás rumbulai mészárlás ponaryi mészárlás odesszai mészárlás Erntefest hadművelet kilences erőd
Végső megoldás	Wannseei konferencia Reinhard hadművelet holokausztvonatok haláltáborok zsidórámpa
A Harmadik Birodalom koncentrációs és megsemmisítőtáborai	Auschwitz-Birkenau Bełżec Bergen-Belsen Bogdanovka Buchenwald Chelmno Dachau Gross-Rosen Herzogenbusch Janowska Jasenovac Kaiserwald Majdanek Mauthausen Mittelbau-Dora Neuengamme Nordhausen Ravensbrück Sachsenhausen Sajmište Salaspils Sobibór Stutthof Theresienstadt Treblinka Uckermark
Zsidó ellenállás	zsidó partizánok gettólázadások: varsói, białystoki és łachwai
A második világháború vége Európában	halálmenetek Berihah A holokauszt túlélői
Egyéb áldozatok	porajmos homoszexuálisok rokkantak lengyelek szovjet hadifoglyok Jehova Tanúi
Felelősök és kollaboránsok	Adolf Hitler Heinrich Himmler Ernst Kaltenbrunner Reinhard Heydrich Adolf Eichmann Rudolf Heß Joseph Goebbels Arthur Seyß-Inquart NSDAP Schutzstaffel Gestapo Sturmabteilung Kollaboránsok
A második világháború következményei	nürnbergi per a nácizmus felszámolása jóvátételi megállapodás Izrael és Nyugat-Németország között
Zsidómentő tevékenységek	Világ Igaza zsidómentés Magyarországon
Egyéb, kapcsolódó cikkek	munkaszolgálat

Sablon:Nemzetiszocializmus m v sz Nemzetiszocializmus
Szervezetek	NSDAP SA SS Hitlerjugend Gestapo RSHA
Események	Sörpuccs Nemzetiszocialista hatalomátvétel A Reichstag felgyújtása Hosszú kések éjszakája Nemzetiszocialista Németország Harmadik Birodalom Németország újrafegyverkezése Nürnbergi birodalmi pártgyűlés Kristályéjszaka Walküre hadművelet Holokauszt Nürnbergi per
Ideológia	Mein Kampf Volk ohne Raum Völkischer Beobachter Der Stürmer Heim ins Reich Gleichschaltung Nemzetiszocialista program Nemzetiszocialista propaganda Nemzetiszocialista építészet Pozitív kereszténység Drang nach Osten Lebensraum Führer
Fajelmélet	Árja fajelmélet Herrenvolk A nemzetiszocialista fajelmélet és faji politika Nürnbergi törvények Fajgyalázás Tiszteletbeli árja
Jelképek	Szvasztika Blutfahne A Harmadik Birodalom zászlóinak képtára Náci karlendítés
Vezetők	Martin Bormann Karl Dönitz Anton Drexler Adolf Eichmann Hans Frank Joseph Goebbels Hermann Göring Reinhard Heydrich Rudolf Heß Heinrich Himmler Adolf Hitler Erich Ludendorff Joachim von Ribbentrop Alfred Rosenberg Ernst Röhm Baldur von Schirach Arthur Seyß-Inquart Albert Speer
Kormányok	Német Birodalom kormánya (Hitler-kormány • Goebbels-kormány • Dönitz-kormány) Magyar Királyság kormánya (Szálasi-kormány) Román Királyság kormánya (Antonescu-kormány) Független Horvát Állam kormánya (Pavelić-kormány)
Németországon kívül	Nemzeti Szocialista Magyar Munkáspárt (Magyarország) Nyilaskeresztes Párt (Magyarország) Vasgárda (Románia) Noua Dreaptă (Románia) · Bolgár Nemzeti Légiók (Bulgária) · Német–Amerikai Bund (USA) Amerikai Náci Párt (USA) Nemzetiszocialista Mozgalom (USA) Nemzetiszocialista Egységpárt (Kanada) Nasjonal Samling (Norvégia) Nationaal-Socialistische Beweging (Hollandia) Nemzetiszocialista Tömb (Svédország) Nemzetiszocialista Liga (Nagy-Britannia) Ossewabrandwag (Dél-Afrika) Usztasa (Horvátország)