Móricz Lili
| Móricz Lili | |
.jpg) | |
| Móricz Lili (középen) a testvéreivel 1925 körül (Székely Aladár felvétele) | |
| Született | Móricz Zita Márta Lívia 1915. április 27.[1] Budapest[2] |
| Elhunyt | 1999. augusztus 29. (84 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa |
|
| Szülei | Móricz Zsigmond |
| Foglalkozása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Móricz Lili témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Móricz Lili (Budapest, 1915. április 27. – Budapest, 1999. augusztus 29.[4]) színésznő, író. Móricz Zsigmond legfiatalabb lánya, Both Béla, majd György László színészek felesége.
Élete
[szerkesztés]
A színiakadémián két és fél évet végzett. Évfolyamtársai voltak: Gobbi Hilda, Básti Lajos, Gellért Endre, Fónay Márta, Király Kató, Perczel Zita. Pályája kezdetén naiva szerepeket kapott, majd prózai művek jellemszerepeit alakíthatta. Édesapja legnagyobb örömére eljátszhatta a „Nem élhetek muzsikaszó nélkül" című darab női főszerepét is. A színpadtól – kényszerűen – visszavonulva Móricz Zsigmond hagyatékát gondozta. Megörökítette a leányfalui életet, kötetbe rendezte Móricz Zsigmond és Simonyi Mária levelezését. Írt drámát és dramatizált is, többek között édesapja Rab oroszlánját és Csibe-novelláit.
A Miskolci Állami Nemzeti Színház 1952. április 13-án mutatta be Manuk, a vadász című, örmény népmeséből átdolgozott gyermekdarabját, amelyet férje, György László rendezett. A Négy apának egy leánya című Móra Ferenc-adaptációjának rendezője – Szegeden – Komor István volt.
Több évtizedig élt harmadik férjével (első férje Both Béla,[5] második férje Mitterholczer Béla gépészmérnök volt),[6] György Lászlóval a Németvölgyi út kezdő szakaszán, Szabó Lőrinc egykori lakóháza mellett.
1987-ben megalapította a Móricz-díjat, amellyel kiemelkedő irodalomtörténeti teljesítményeket ismernek el minden évben.
2007-ben Kolos Virág (Móricz Virág leánya), Móricz Lili és György László levelezését, illetve egyéb dokumentumait felajánlotta az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetnek. A színház és irodalomtörténeti jelentőségű hagyaték 2008-ban került az intézmény birtokába.[7]
Munkássága
[szerkesztés]Színházak
[szerkesztés]- Miskolc (1935–1938)
- Vígszínház (1938)
- Városi Színház - Budapest - (1939–1940)
- Bánky Róbert társulata (1940-1941)
- Szabad Színház. (1945), a társulat tagja voltak: Horváth Tivadar, Kállai Ferenc, Soós Lajos, Kiss Ilona, Komlós Juci, Sallai Kornélia, Gellért Lajos.
- Magyar Színház (1945–1947)
- Pécsi Nemzeti Színház (1947-1949)
- Debreceni Csokonai Színház(1949-1951)
- Miskolci Nemzeti Színház (1951-1952)
- Kecskeméti Katona József Színház (1953–1955)
- Szolnoki Szigligeti Színház (1955-1956)
- Győri Kisfaludy Színház (1957–1958)
Szeretett volna férjéhez hasonlóan budapesti társulathoz szerződni, próbálkozása azonban sikertelen maradt. Alkalmanként fellépett az Irodalmi Színpadon, a Bartók Gyermekszínházban. A források szerint ez utóbbiban lépett fel utoljára. 1965. február 3-án volt a Három szegény szabólegény bemutatója. Ebben Posztónét játszotta.
Fontosabb szerepei
[szerkesztés]A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma (1949–): 38.[Mj. 1]
- Pólika (Nem élhetek muzsikaszó nélkül)
- Anna (Móricz Zsigmond: Boszorkány)
- Gertrudis (Katona József: Bánk bán)
- Elmira (Molière: Tartuffe)
- Lady Milford (Schiller: Ármány és szerelem)
- Cecília (Kálmán Imre: A csárdáskirálynő)
Művei
[szerkesztés]- Fecskék a verandán. Levelek Leányfaluból. (1961)
- Kedves Mária! Móricz Zsigmond levelei Simonyi Máriának. Szépirodalmi Könyvkiadó, 1973; Magvető Könyvkiadó, 1979
- Pasziánsz. Magvető Kiadó, Rakéta Regénytár, 1982
Megjegyzések
[szerkesztés]- ↑ 2010. szeptember 26-i lekérdezés
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Lili Móricz, 416832
- ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 13.)
- ↑ FamilySearch (angol nyelven)
- ↑ Petőfi Irodalmi Adatbázis
- ↑ Házasságkötése Bot Bélával Budapest Belvárosában. familsearch. (Hozzáférés: 2024. május 25.) a házasságot 1939 augusztus 23-án felbontották
- ↑ Házasságkötési bejegyzése Mitterholczer Bélával a Budapest XII. kerületi polgári házassági akv. 116/1941. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. augusztus 17.) Lili az anyakönyvet Móricz Zita néven írta alá
- ↑ Digitális színháztörténet - Csiszár Mirella és Sipőcz Mariann: Egy színészházaspár hagyatéka
Források
[szerkesztés]- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Színházi Adattár Archiválva 2016. december 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Színészkönyvtár, Perczel Zita
- Bessenyei Ferenc partnere Pécsett
- Magyar színháztörténet: 1920–1949
- Részlet a "Kedves Mária!" című könyvből