Ugrás a tartalomhoz

Miskolci Nemzeti Színház

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Miskolci Nemzeti Színház
TelepülésMiskolc
Megnyitás1857
Hasznosítása
Felhasználási terület
Elhelyezkedése
Miskolci Nemzeti Színház (Miskolc belső részének)
Miskolci Nemzeti Színház
Miskolci Nemzeti Színház
Pozíció Miskolc belső részének térképén
é. sz. 48° 06′ 10″, k. h. 20° 46′ 60″48.102778°N 20.783278°EKoordináták: é. sz. 48° 06′ 10″, k. h. 20° 46′ 60″48.102778°N 20.783278°E
Térkép
Miskolci Nemzeti Színház weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Miskolci Nemzeti Színház témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Miskolci Nemzeti Színház Miskolc belvárosában található a Széchenyi, illetve a Déryné utcában. A színháznak otthont nyújtó klasszicista és romantikus stílusú épületet 1847 és 1857 között emelték, és a színházi előadások mellett többek között olyan rendezvényeknek nyújt otthont, mint a Bartók Plusz Operafesztivál. A színház 2010-től az Európai Színházi Konvenció, 2023-tól pedig – Magyarországról egyedüliként – az Európai Színházi Unió tagja.[1][2] A színház igazgatója 2015 júniusától Béres Attila.[3]

Története

[szerkesztés]

A Miskolci Nemzeti Színház a köztudatban az ország első kőszínházaként él, de ez csak az ország mai területére igaz, mivel az első a kolozsvári volt. Talán nem is véletlen, de az első Miskolcra érkezett színtársulat is kolozsvári vándortársulat volt. Az 1815-ben, Benke József vezetésével érkező társulat – tagjaként Déryné Széppataki Rózával – annyira megszerettette a város polgáraival a színjátszást, hogy úgy határoztak, állandó színházat építenek. Az első miskolci színházépület építését 1819-ben kezdték el az akkori Boldogasszony utcában (ma Déryné utca), és 1823. augusztus 24-én, két évvel a kolozsvári után nyitották meg Kisfaludy Károly A tatárok Magyarországban című darabjával.

Részvény a színház újjáépítésére

Miskolc első színházépülete 1843. július 19-én tűz martalékává vált. Szinte azonnal elhatározták a színház újjáépítését. Anyagi alapját részben a biztosítótársaság által kifizetett kártérítés és közadakozás fedezte, de még a városban megfordult társulatok is nyújtottak támogatást bevételük egy részéből. A vármegye a régi szomszédságában új telket adományozott egy új színház megépítésére (a telken egy, a tűzvészben szintén leégett katonai szállásépület volt). Szemere Bertalan, a miskolci kaszinó elnöke részvénykibocsátást kezdeményezett, mert az addig meglévő pénzösszeg messze nem fedezte volna az építkezés költségeit. A tervek elkészítésére három építész vállalkozott: a megye Hild Józsefet, Szemere Cassanó Józsefet támogatta, a harmadik Miks Ferenc volt. Cassanó terve 1847. május 13-án már kész volt, s az építkezés ezek alapján indult meg. Az ünnepélyes alapkőletétel 1847. szeptember 3-án történt meg, amelyen jelen volt István főherceg és Szemere Bertalan. Cassanó Miskolcra költözött, később itt nősült meg, de sajátos tény, hogy a színház építését nem felügyelte. Az építkezés az ezt követő két évben részben a forradalom, részben pénzhiány miatt lelassult, csak az 1850-es évek elején gyorsult fel ismét, részben annak is köszönhetően, hogy 1857-re várták Ferenc József látogatását a városba. 1857-ben újabb részvényeket bocsátottak ki, s Szathmáry Király Pál minden követ megmozgatott a határidő tartására, s valóban, el is készült a külső, a látványos belső tér, a színpad és az öltözők. Az új színházépületet az építkezés megkezdésének 10. évfordulóján, 1857. szeptember 3-án nyitották meg Vörösmarty Marót bán című darabjával. A vendégek közt ott volt Jókai Mór és felesége, a miskolci születésű Laborfalvi Róza is, de a pesti színészet színe-java is megjelent. Ekkor már Miskolcon tartózkodott Ferenc József is, de végül nem vett részt a megnyitón, mert az őt a megyehatáron váró Szirmai István gróf az izgalmaktól gutaütést kapott, és a kórházban meghalt. A király kijelentette, hogy hű szolgája halálának napján nem képes színházba menni.[4] Az uralkodót a színházban István főherceg képviselte.[5]

A színház egy 1900 körüli képeslapon

A színház első igazgatója Latabár Endre volt, a híres Latabár-színészdinasztiából. Az épület alsó szintjén, a bejárat két oldalán, üzlethelyiségeket alakítottak ki, melyek bérleti díja részben fedezte volna a színház működését, a felsőbb szinten pedig a Nemzeti Kaszinó is helyet kapott. A működtetésben gondot jelentett az olajlámpákkal való világítás gyenge fénye, ezért egy idő után petróleumlámpákra váltották, de az igazi megoldást a légszesszel való világítás megvalósítása (Miskolcon 1882-ben indult el a gázszolgáltatás). Az új tűzrendészeti előírások miatt 1882-től egy tűzoltót kellett alkalmazniuk, majd 1883-ban felépítették a ma is látható tűztornyot a színház tetejére. Az 1896-os millenniumi ünnepségekre készülve bevezették a légfűtést (addig egyszerű kályhafűtés volt), a belső teret is felújították, elegánsabbá tették. Már ekkor felmerült bejárat előtti, az utcára kilógó rész lebontása, de időhiány miatt ez szerencsére nem valósult meg (ez az átalakítási ötlet még ezután is többször felvetődött).

A színház a 2006-os Operafesztivál idején

A következő felújításra 1902-ben került sor: ablakvágással a színpad természetes megvilágítását segítették elő, új öltözőket építettek, bevezették a villanyvilágítást, a színpad előtt kialakították a zenekari árkot, próbatermet és új igazgatói szobát hoztak létre (addig egyik sem volt). A felújítást Stimm Lajos átgondolt tervei alapján hajtották végre. Az átalakított színház húsvétvasárnapi nyitóünnepségére a köszöntő szöveget Herczeg Ferenc írta, Márkus Emília mondta el.

1914-ben az addig részvénytársasági tulajdonban lévő színház az akkor már öt éve törvényhatósági várossá nyilvánított Miskolc tulajdonába ment át. 1925–26-ban ismét jelentősebb felújítást hajtottak végre, építésze Vágó László volt. A színház nézőterét 400 fővel bővítették, parkettázták ez egész belső teret, a bejáratnál lévő előtérben díszes oszlopcsarnokot alakítottak ki, s erre karzatot nyitottak az emeletről. A felújításról a bal oldali előtérben ma is látható márványtáblán emlékeztek meg. Ezen kiemelik Hodobay Sándor polgármester nevét, az ő kezdeményezésének, energiájának köszönhető a sikeres megvalósítás. Az átalakítások a színházi funkciók mellett a Kaszinót is érintették, bejáratát a Deák utcáról (a mai Déryné utcáról) oldották meg.

Nagy felújítást terveztek 1956-ban, amely bontással és építéssel járt együtt. A terveket Bene László és ifj. Horváth Béla készítették. A bővítési igények megvalósítása érdekében lebontották a színház nyugati oldalán álló lakóházat, a bővítésre rendelkezésre álló tér adott lehetőséget a bővítésre: a színházban ruhatárat alakítottak ki a bal oldali nézők számára (addig mindenki csak a keleti oldali ruhatárat használta), ezen az oldalon alakították ki a színészbejárót, díszletraktárat, öltözőszárnyat, jegyirodát, adminisztrációs tereket hoztak létre, átalakítások voltak a nézőtéren, a színpadhoz egy 80 négyzetméteres hátsó színpadot illesztettek, jelentősen korszerűsödött a színpadtechnika, forgószínpad és zsinórpadlás épült, megújult a világítástechnika, s az átalakítások révén az egész épület külső és belső megjelenése szimmetrikussá vált. A felújítási munkálatok 1959-ig tartottak, ez alatt a társulat Diósgyőr-Vasgyárban, egy addig filmszínházként működő épületben tartotta előadásait.

A színház ma

[szerkesztés]
A Miskolci Nemzeti Színház épületegyüttesének makettje

Az 1990-es években, gyökeresen új elképzelések szerint nagyszabású átalakításokat hajtottak végre. A cél egyfelől egy háromtagozatú színház (próza, zene, balett) színház lehetőségének megteremtése volt, másrészt a meglévő, de nem közvetlenül a színházzal egy egységet alkotó kamaraszínház, valamint a tervezett új játszóhelyek egyetlen nagy komplexumba szervezése volt. Ugyancsak koncentrálni kellett a műhelyek, raktárak elhelyezését, valamint – a többtagozatúság miatt is – új próbatermekre volt szükség. A tervkoncepció vezető építésze Bodonyi Csaba volt, mellette még Horváth Zoltán építész és Hidasnémeti János belsőépítész működött közre. A munkálatok során a színpadot a legmodernebb, számítógéppel vezérelt színháztechnikával látták el, a zenekari árkot bővítették, másrészt befedhetőre alakították, amivel a színpad területét lehet megnövelni. A nézőtér kupolájába hatalmas új csillár került, amely pontos mása Schwabisch Hall (Baden-Württemberg) Szentlélek-templomában található csillárnak. Új lett az akusztikai rendszer is. Megújultak az öltözők, jelentősen változtak a színészellátási feltételek (színészlakások is épültek), de emellett közönségforgalmi terek is barátságosabbak lettek. A Weidlich-palota tűzfali oldalához illesztve színészlakásokat építettek, az udvari részt az új irodaépület zárja le, egyben ez a színészbejáró is. A szépen kialakított Déryné-udvarban áll Déryné Széppataki Róza szobra, és a szoborpark folyamatosan bővül (Laborfalvi Róza, Latabár Endre, Nagy Attila). A felújított Nagyszínházat Bertolt Brecht Kurázsi mamájával nyitották meg.

A 190. évadot hirdető színház 2013-ban

A nagyrekonstrukció megvalósulása révén Miskolcon Közép-Európa egyik legösszetettebb színházi együttese jött létre. A megújult Miskolci Nemzeti Színház összterülete az eredeti méret kétszeresére, 15 074 négyzetméterre növekedett. Az épületegyüttesben – az ekkortól Nagyszínház néven emlegetett eredeti teátrum nagyszínpadán kívül – még négy játszóhely található:

  • Csarnok: Eredetileg díszlet-összeállító térnek, próbaszínpadnak készült. Minthogy a nagyszínpadhoz csatlakozik, forgószínpaddal és megfelelő színpadgépezettel rendelkezik. Külső homlokzati fala vasfüggönyként felhúzható, s ezáltal lehetőség adódott arra, hogy a belső színpad külső résszé is váljon, azaz a Nyári színház szabadtéri színpadát is adja. A csarnoktér alternatív játszóhely, a kísérletező rendezők előadásainak a helyszíne. Körülbelül száz nézőt tud befogadni.
  • Kamaraszínház: 270–300 főnyi nézőt befogadó színház, főleg viszonylag kisebb szereplőgárdát igénylő darabokat adnak elő benne. A Játékszínnel együtt a Miskolci Galéria addigi, Dériné utcai épületében kapott helyet.
  • Játékszín: A Kamaraszínházzal együtt közös előtérből nyílik. Kísérleti, beavató színház. Nézőtere változtatható, a nézők száma maximálisan 100 fő körül lehet.
  • Nyári színház: Szabadtéri játszóhely, nézőtere 500 fős. A nézőteret ponyvával befedték, ezért az időjárás zavaró hatását ki lehet küszöbölni. Önálló színpada nincs, mert a Csarnok teljes funkciójú színpadát használja, de van zenekari árka. A Nyári színháznak – a szabad tér ellenére – kiváló az akusztikája, ezért kiválóan alkalmas zenés darabok, hangversenyek megtartására, így az Operafesztivál rendezvényeinek is fontos színhelye.

A színházi épületkomplexumban található a Színháztörténeti és Színészmúzeum is, amely a miskolci színjátszás történetének állít emléket.

A felújítás révén kialakult színházi épületkomplexum lehetővé tette egy sikeres új kezdeményezés, a Bartók Plusz Operafesztivál megteremtését, amelyet először 2001 nyarán rendeztek meg – a színházigazgató Hegyi Árpád Jutocsa és Müller Péter Sziámi ötlete alapján.

2011. február 26-tól jeltolmács közvetíti az előadások szövegét, ezzel ez az első színházak egyike, ahol nagyothallók is élvezhetik a színdarabot. (Elsőként a budapesti Nemzeti, harmadikként a kecskeméti Katona színház vezette be, 2011 januárjában, illetve áprilisában.)[6]

2013. április 28-án, a tánc világnapjához kapcsolódóan megalakult a színház keretein belül működő Miskolci Balett.

Az épület leírása

[szerkesztés]

Kétemeletes, klasszicista, helyenként romantikus elemekkel tagolt színházépület. Eredetileg 29,5 méter széles és 48,5 méter hosszú volt. Az egykor aszimmetrikus épület déli oldalán az utcára kinyúló, négy pillérre támaszkodó portikusz kocsialáhajtóként működött. Az 1957–1959 közötti átépítés során a színház szimmetrikussá lett. A Széchenyi utcára néző (déli) homlokzata 1+3+1, a Déryné utcai (keleti) homlokzata eredetileg 11, majd az átépítés óta 13 tengelyes.

A színház első emeleti ablakai félköríves záródásúak, kváderimitációkkal közrefogott, növényi elemekből komponált romantikus köténydíszekkel és egyenes szemöldökdíszekkel. A könyöklőpárkányuk meghosszabbítása övpárkányként fut végig az egész épületen. Az ablakok felett erősen keretelt négyzetformájú ablakok vannak, romantikus könyöklődísszel. Ezek az ablakok a portikusz középső három és oldalsó ablakai felett nincsenek jelen. A portikuszt két oldalról korinthoszi pilaszterek szegélyezik, az ablakai felett pedig fríz futott végig (ezt a frízt az egyik felújításnál eltüntették). A portikuszt a konzolos főpárkány felett timpanon zárja. A földszintet és az emeleteket osztópárkány osztja két részre. A földszinti nyílások klasszicista kereteletlen típusúak. Négyszögletű tornyának első emeletén körablakok vannak, míg a második emeletiek félkörívesen záródnak. A torony itt erkéllyé alakul, majd nyolcszögletesen folytatódik tovább, órát és kisebb kör alakú tornyot tart.

A színház igazgatói

[szerkesztés]

A Miskolci Nemzeti Színháznak története során – az elődszínházzal együtt – több mint nyolcvan direktora volt.[7]

1797–1856

[szerkesztés]
Sorszám Név Mikor Sorszám Név Mikor Sorszám Név Mikor Sorszám Név Mikor Sorszám Név Mikor
1. Philipp Berndt 1797 2. Kótsi János 1801–1803 3. Kreutzmayer Ferenc 1814 4–5. Benke József és
Murányi Zsigmond		 1815–1821 6. Éder György 1823
7. Pergő Celesztin 1825–1828 8. Komlóssy Ferenc 1829 9. Kilényi Dávid 1829 10. Láng Ádám 1830 11. Balla Károly 1833
12. Újfalussy Sándor 1833   Éder György
(másodszor)		 1833–1834   Újfalussy Sándor és
Pergő Celesztin
(mindketten másodszor)		 1835–1836   Komlóssy Ferenc
(másodszor)		 1836 13. Pály Elek 1836
  Balla Károly
(másodszor)		 1841–1843 14. Kőrössy Ferenc 1846 15. Várady Pál 1846 16–17. Somogyi Sándor és
Várossy József		 1847–1848 18. Hidasi Elek 1852
19. Kőszegi Endre 1853 20. Hetényi József 1854 21. Pázmán Mihály 1856

1857-től

[szerkesztés]
Sorszám Név Mikor Sorszám Név Mikor Sorszám Név Mikor Sorszám Név Mikor Sorszám Név Mikor
22. Latabár Endre 1857–1859 23. Molnár György 1859-1861 24. Pázmán Mihály 1861–1862 Latabár Endre
(másodszor)		 1860 v. 1861 25–26. Benedek József és
Kocsisovszki Gusztáv		 1862–1863
  Latabár Endre
(harmadszor)		 1863 27–28. Szabó József és
Filippovics István		 1863 29. Láng Boldizsár 1864 30. Gárdonyi Antal 1864–1865 31. Szilágyi Béla 1865–1866
32. Károlyi Lajos 1866–1868 33. Aradi Gerő 1867–1868 34. Egressy Ákos 1868–1870   Latabár Endre
(negyedszer)		 1869 35. Tóth Jenő 1870
36–37. Sztupa Andor és
Hubay Gusztáv		 1871–1872   Latabár Endre
(ötödször)		 1872 Károlyi Lajos
(másodszor)		 1872–1873 38. Mannsberger Jakab 1873–1875 39. Temesvári Lajos 1875
40. Némethné Eötvös Borcsa 1875–1876 41. Gáspár Jenő 1877 42. Krecsányi Ignác 1876–1877 43. Gerőffy Andor 1877   Károlyi Lajos
(harmadszor)		 1877–1878
44. Miklóssy Gyula 1878–1881 45. Jakab Lajos 1881 46. Lászi Vilmos 1881–1883 Gerőffy Andor
(másodszor)		 1883–1884 47. Tóth Béla 1884–1885
48. Dancz Lajos 1885–1886 49. Kövesi Albert 1886–1888 Jakab Lajos
(másodszor)		 1888 50. Csóka Sándor 1888 51. Hatvani Károly 1888–1889
52. Halmai Imre 1889 53. Egri Kálmán 1889–1890 Halmai Imre
(másodszor)		 1890–1893 Csóka Sándor
(másodszor)		 1893–1896 54. Tiszay Dezső 1896–1899
55. Baranyai Mihály 1898   Csóka Sándor
(harmadszor)		 1899–1901 56. Szalkai Lajos 1901–1903 57. Németh József 1903–1904 58. Balla Kálmán 1904–1907
59. Palágyi Lajos 1907–1920 60. Komjáthy János 1920–1921 61. Sebestyén Géza 1921–1926 62. Sebestyén Mihály 1926–1939 63. Inke Rezső 1939
64. Beleznay Unger István 1940 65. Thúróczy Gyula 1940 66. Jakabffy Gyula 1940 67. Bánky Róbert 1940 68. Ihász Árpád 1940
69. Tolnay Andor 1941–1942 70. Földessy Géza 1941–1949 71. Árvay Bléd Gusztáv 1945 72. Szendrő Ferenc 1949–1950 73. Bozóky István 1950–1954
74. Mura Péter 1954–1955 75. Mészöly Tibor 1955–1957 76. Jákó Pál 1957–1961 77. Ruttkai Ottó 1961–1964 78. Lendvay Ferenc 1964–1968
79. Sallós Gábor 1968–1979 80. Gyarmati Béla 1979–1992 81. Hegyi Árpád Jutocsa 1992–2002 82. Kiss László 2002–2003 83. Halasi Imre 2003–2012
84. Kiss Csaba 2012–2015 85. Béres Attila 2015–

Társulat

[szerkesztés]

2024/2025[8]

[szerkesztés]
Művészeti vezetés

A színház döntés-előkészítő, koordinációs, tanácsadó testülete. Legfontosabb feladata általában a színház műsorára, a bemutatandó darabokra, a társulat összetételére stb. vonatkozó javaslatok megtétele.[9]

Színészek

Híresebb társulati tagok

[szerkesztés]

Az alábbiakban a miskolci társulat tagjai közül sorolunk fel néhányat, akik országosan is ismertek voltak, illetve ismertekké váltak.

Bemutatók

[szerkesztés]
Évad Szerzők Darab Rendező
2024/2025[10] Zerkovitz Béla Csókos asszony Szőcs Artur
William Shakespeare Rómeó és Júlia Béres Attila
Ken Ludwig Primadonnák Keszég László
Ruggero Leoncavallo Bajazzók Szabó Máté
Cser Ádám Atelier Szabó Máté
Peter Weiss – Richard Peaslee Marat/Sade Rusznyák Gábor
Fazekas Mihály – Hajós Zsuzsa Lúdas Matyi Markó Róbert
John Millington Synge A Nyugat császára Ascher Tamás
Weöres Sándor A kétfejű fenevad Szőcs Artur
Lőrinczy Attila Az üvegcipőn túl avagy mi történt azután, hogy Irma meghódította Sipos úr szívét? Keszég László
Nyikolaj Erdman Az öngyilkos Szabó Máté
Alexandru Popa A pók hálójában Rusznyák Gábor

Örökös tagok

[szerkesztés]

A Miskolci Nemzeti Színház örökös tagjai között nem csak színművészek, rendezők találhatók meg, de a művészeti munkatársak, az irodai és a műszaki dolgozók közül is beválasztanak arra érdemes tagokat.

  • Ábrahám István (1945–2002) 1971-től haláláig – két év pécsi tartózkodást leszámítva – volt a miskolci teátrum tagja. Elsősorban bonviván szerepeivel aratott sikereket (pedig eredetileg prózai színész volt), de később drámákban is érlelt alakításokat nyújtott. Miskolc városától két ízben kapta meg a Déryné-díjat.
  • Bánhidi József (1888–1973) 1919-ben érkezett Miskolcra. Főleg prózai szerepekben remekelt, de zenés játékokban is sikeres volt. Népszerű, az egész város életében jelen lévő színész volt.
  • Csapó János (1924–2015) Egy 1958-as évad után 1966-ban telepedett le Miskolcon. Sokoldalú karakterszínész, a tudatos szerepépítés és a szabad komédiázás egyaránt sajátossága. 1976-ban Déryné-gyűrűt kapott, 2006-ban Miskolc város díszpolgára lett.
  • Fehér Tibor (1921–1984) A miskolciak Fehér Pufija 1947-ben szerződött a városba, táncoskomikus és buffó szerepekben volt a legsikeresebb, később karakterszerepekben is remekelt. Szerepelt például Bacsó Péter Tanújában is.
  • Guzi Emese művészeti titkár, 1981-től a színház tagja, színészként is közreműködött.
  • Kerékgyártó László tanácsadó.
  • Kincses Károly (1948–) 1999-től társulati tag, zenés és prózai darabokban is kiváló.
  • Komáromy Éva (1939–2017) 1961-től volt tagja a miskolci társulatnak. Eleinte főleg szubrett és primadonna szerepeket játszott, de musicalekben és prózai darabokban is megmutatta tehetségét. Elegáns, vonzó megjelenésű színésznő, remek énekhang, nagyszerű tánctudás jellemezte. 1980-ban Déryné-gyűrűt, 2006-ban megyei Prima Primissima díjat kapott.
  • Koncz Boglárka 1982-ben lett segédrendező a színházban, 1985-ben művészeti titkárként, majd 1994-től főtitkárként dolgozik.
  • Kulcsár Imre (1934–2012) Miskolci születésű színész, 1952-től 1959-ig, majd 1965-től a miskolci színház művésze. Sokoldalú karakterszínész, remek orgánum, finom, érzékeny színészi játék jellemzi. Saját irodalmi műsorokkal is fellép. 1982-ben Déryné-gyűrűt, 1999-ben Déryné-díjat kapott Miskolc városától.
  • Máhr Ági (1952–) 1979-ben Csiszár Imre idején jött Miskolcra, azóta tagja a színháznak. A legkülönbözőbb szerepekben hoz létre jelentőset, miközben rendkívüli szerénységgel mindig a színpadi figurát állítja előtérbe.
  • Márffy Vera (1916–1995) 1950-től volt a társulat tagja, de már korábban is játszott Miskolcon. Remek megjelenésű primadonna volt, szép és képzett hangja révén miskolci operaelőadásokban is fellépett. Prózai karakterszerepekben is kiválót nyújtott, tiszta, kiművelt beszédstílusa volt. A várostól Déryné-díjat kapott.
  • Máthé Éva (1924–2004) Miskolcra 1949-ben szerződött, és haláláig a társulat tagja volt, ezalatt mintegy 150 szerepet játszott el. Szeretetre méltó egyéniség volt, egyformán sikeres volt operettekben és drámákban is. 1974-ben Déryné-gyűrűt kapott a várostól.
  • Molnár Anna (1950– ) Miskolci születésű színművész. 1968-ban került a színházhoz, de 1983 után rövid ideig máshol is megfordult. Eredetileg opera- és hangversenyénekes, azonban egy ideje már főleg prózai szerepeket alakít.
  • Péva Ibolya (1941–) 1966-ban jött Miskolcra, azóta a társulat tagja. Rendkívül sokoldalú színésznő, ennek megfelelően szinte bármilyen színpadi feladatot meg tud oldani. Sok filmben, tv-játékban is szerepelt. 2008-ban elnyerte a Gobbi Hilda által alapított Aase-díjat.
  • Pindur István (1945-2021) Miskolcon született 1945-ben. 1970-ben díszítőként szerződött a Miskolci Nemzeti Színházhoz. 1976-ban a Színház és Filmművészeti Főiskolán elvégezte a műszaki vezető képzést. Végigjárva a színházi ranglétrát lett műszaki vezető. Ugyan 2005-ben nyugdíjba vonult, de szcenikusként, technikai koordinátorként továbbra is a színház szolgálatában állt. Számtalan városi rendezvény, szabadtéri produkció létrehozásában is közreműködött.
  • Sallós Gábor (1924–2011) Főrendezőnek szerződött Miskolcra 1963-ban, majd 1968-tól 1979-ig igazgatója is volt a színháznak. Rendezőként, direktorként kortárs magyar drámák bemutatását tartotta fontos feladatának. Természetesen színészként is szerepet vállalt, fanyar humor, sajátos irónia jellemezte játékát. 1981-ben kapta meg a Déryné-gyűrűt.
  • Sebestyén Mihály (1893–1977) Színészi pályafutását Miskolcon kezdte 1915-ben, majd 1926-ban jött vissza ismét: bátyjától, Sebestyén Gézától vette át a színház irányítását. A Sebestyének alatt a miskolci teátrum rendkívül eredményes korszakát élte. 1939-ben, a zsidótörvények miatt kényszerült távozni.
  • Seres Ildikó (1996–) 1992 óta a színház tagja, zenés és prózai, könnyed és drámai szerepekben egyaránt remek teljesítményt nyújt, rendezőként és színészpedagógusként is tevékenykedik.
  • Somló Ferenc (1918–2009) 1960-tól volt tagja a Miskolci Nemzeti Színháznak, kiváló drámai színész volt, tehetségét elsősorban ilyen szerepekben kamatoztatta. 1981-ben nyugdíjba vonult, ezután már csak elvétve vállalt színházi feladatot. 1960-ban Jászai Mari-díjat, 1978-ban Déryné-gyűrűt kapott.
  • Somló István (1946–2012) Somló Ferenc fia, 1966-tól haláláig volt a színház művésze. Számos műfajban játszott, drámákban, vígjátékokban, musicalekben, gyerekdarabokban.
  • Szabados Ambrus (1913–1995) Miskolc szomszédságában, Sajószentpéteren született. 1945-ben került Miskolcra, elsősorban drámai epizódszerepekben aratott sikereket. Első miskolci éveiben megromlott egészsége miatt még nem játszhatott, ekkor a színház gazdasági igazgatójaként volt eredményes.
  • Szegedi Dezső (1953–) 1982-től tagja a társulatnak, ahol énekkari tagként kezdte pályafutását. Kisebb karakterszerepektől jutott el a fajsúlyos főszerepekig.
  • Ütő Endre (1903–1978) Tanult színész volt, de Miskolcra már mint díszlettervező került 1951-ben (mert iparművészeti tanulmányokat is folytatott). Színpadi díszleteit megragadó festőiség jellemezte.[11]
  • Varga Gyula (1930–2010) 1959-ben érkezett Miskolcra, remek humorával, fiatalos szerepformálásával lopta be magát a nézők szívébe. Táncoskomikus szerepekben alakított nagyot, de idősebb korában a prózai szerepeket is sikerrel oldotta meg. A Déryné-gyűrűt 1977-ben, a Déryné-díjat 2000-ben kapta meg.
  • Várhegyi Márta (1939–2021) 1968-tól a Miskolci Nemzeti Színház tagja, Pécsről hívta ide Sallós Gábor. A kiváló primadonna eredetileg operaénekesnek készült. Finom, érzékeny hangja révén vált a miskolci közönség kedvencévé.

Színházi díjak

[szerkesztés]

A Kilátó díj,[12] amit 2012-ben Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata alapított, évente 100 000 forinttal együtt az évadzáró társulati ülésén kerül átadásra az „évad ifjú színészének”. Arról, hogy ki kapja az elismerést a társulat színészei, a publikum, az Észak-Magyarország olvasói és az Európa Rádió hallgatói együtt döntenek.[13][14] A 2012–2013-as[15] és 2013–2014-es évadban Rusznák András,[16] a 2014–2015-ös évadban Simon Zoltán[17] vehette át a díjat. 2015–2016-os évadban nem osztottak ilyen nevű elismerést.[18]

Az „Év színésze” közönségdíjat is az Észak-Magyarország hirdette meg 2011-ben, a szavazásban közreműködik a BorsodOnline internetes lap is.[19] 2011-ben, 2012-ben, 2015-ben és 2016-ban Jancsó Dóra,[20][21] míg 2013-ban és 2014-ben Molnár Sándor Tamás lett a díj nyertese.[22]

Képek

[szerkesztés]
  • A színház nappal
    A színház nappal
  • A színház este
    A színház este
  • Csillár és páholyok
    Csillár és páholyok
  • A páholysor karaitidái
    A páholysor karaitidái
  • A nézőtéri csillár
    A nézőtéri csillár
  • Az emeleti társalgó
    Az emeleti társalgó
  • A színház Déryné-udvara
    A színház Déryné-udvara
  • Kamaraszínház
    Kamaraszínház
  • Nyári színház
    Nyári színház
  • Ablakszobrok (a város művészeti iskolásai készítették 2012-ben)
    Ablakszobrok (a város művészeti iskolásai készítették 2012-ben)
  • Latabár Endre szobra az udvarban (Varga Éva alkotása)
    Latabár Endre szobra az udvarban (Varga Éva alkotása)
  • Déryné szobra az udvarban (Schaár Erzsébet műve)
    Déryné szobra az udvarban (Schaár Erzsébet műve)
  • Laborfalvi Róza szobra az udvarban (Szanyi Borbála alkotása)
    Laborfalvi Róza szobra az udvarban (Szanyi Borbála alkotása)
  • A közönség Verdi Nabuccójából énekel az emeleti társalgóban, az előadás szünetében
    A közönség Verdi Nabuccójából énekel az emeleti társalgóban, az előadás szünetében
  • A 2018-as Operafesztivál egyik fő helyszíne a színház
    A 2018-as Operafesztivál egyik fő helyszíne a színház

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ 'Miskolci bérlettel a párizsi színházba'. [2013. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 1.)
  2. ↑ A teátrum igazgatójával egy időbenosztotta meg a páratlan hírt Miskolc polgármestere. minap.hu. Miskolc: minap (2023. november 23.) (Hozzáférés: 2023. november 23.)
  3. ↑ Béres Attila: „Azt szeretném, ha a mi színházunk a maga konfliktusait felvállalva is békés terep lenne”. [2015. június 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 20.)
  4. ↑ Gyarmati B. A király színházba készült…, i. m. 170. o.
  5. ↑ Eszenyi M. Az ispotálytól a modern kórházakig, i. m. 92. o.
  6. ↑ Miskolcon és Kecskeméten is jeltolmácsolt színházi előadások[halott link]
  7. ↑ szerk.: Dobrossy István, Gyarmati Béla: Legendák, anekdoták, emlékek a miskolci színjátszás történetéből. Miskolc: Nazar Bt, 140–141. o. (2007). ISBN 978-963-06-2775-7 
  8. ↑ Társulat - Miskolci Nemzeti Színház. mnsz.hu. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  9. ↑ Borsod Online – Erre a társulatra innentől bármi bátran ráépíthető. Jöhetnek a nagy történetek (2019. 07. 05.). [2019. július 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 11.)
  10. ↑ Meglepetések, ősbemutatók a miskolci színház következő évadában - Miskolci Nemzeti Színház. mnsz.hu. (Hozzáférés: 2024. május 4.)
  11. ↑ Ütő Endre | Magyar életrajzi lexikon | Reference Library. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. július 7.)
  12. ↑ Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata által kötött szerződések (xls) Archiválva 2017. január 18-i dátummal a Wayback Machine-ben, miskolc.hu - 2013.
  13. ↑ Évadot zártunk, Miskolci Nemzeti Színház - 2013. (hozzáférés: 2017. január. 18.)
  14. ↑ Kezdődik a Kilátó-díj szavazás, Miskolci Nemzeti Színház - 2013. (hozzáférés: 2017. január. 18.)
  15. ↑ MNSZ: Egy erőn felül dolgozó társulat - Évadzáró Miskolcon, szinhaz.hu - 2013. június 20.
  16. ↑ Rekordszámú előadással ért véget a Színek Évada, Miskolci Nemzeti Színház - 2014. június 7.
  17. ↑ Miskolci Nemzeti Színház – Záró Társulati Ülés díjazottjai Archiválva 2017. január 18-i dátummal a Wayback Machine-ben, mizumiskolc.hu - 2015. május 29.
  18. ↑ Megtartotta évadzáró társulati ülését a Miskolci Nemzeti Színház Archiválva 2017. január 18-i dátummal a Wayback Machine-ben, minap.hu - 2016. június 3/6.
  19. ↑ Az év színésze díj: a legjobb összefogás. [2017. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 20.)
  20. ↑ http://www.boon.hu/jancso-dora-lett-az-ev-szinesze/1988374 Archiválva 2017. február 2-i dátummal a Wayback Machine-ben Jancsó Dóra lett az év színésze
  21. ↑ Jancsó Dóra az év színésze!. [2017. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 20.)
  22. ↑ Év színésze: Idén is Molnár Sándor Tamás. [2017. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 20.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:National Theatre of Miskolc
A Wikimédia Commons tartalmaz Miskolci Nemzeti Színház témájú médiaállományokat.
  • Miskolci Nemzeti Színház. Színházi jubileumi album : 1857–1907; szerk. Keresztesy Sándor; Klein-Ludvig Ny., Miskolc, 1907
  • Emlékalbum a Miskolczon 1823-ban megnyílt első magyarországi kőszínház 100 éves jubileumára; szerk. Keresztesy Sándor; Klein–Ludvig–Szelény Ny., Miskolc, 1923
  • Miskolci Nemzeti Színház. 1823–1973; szerk. Katona Ferenc, bev. Belitska Scholtz Hedvig, György Eszter, Berkes Erzsébet, adattár Szakáts Károly; Magyar Színházi Intézet, Budapest, 1973
  • Miskolci Nemzeti Színház; szerk. Koncz Boglárka; Miskolci Nemzeti Színház, Miskolc, 1991
  • A Miskolci Nemzeti Színház bemutatói 1972/73-tól 1997/98-ig; szerk. Gyarmati Béla; Miskolci Nemzeti Színház–Miskolci Galéria–Színész Emlékház Egyesület, Miskolc, 1998
  • A Miskolci Nemzeti Színház bemutatói 1949/50-től 1971/72-ig; szerk. Gyarmati Béla; Miskolci Nemzeti Színház–Miskolci Galéria–Színész Emlékház Egyesület, Miskolc, 2001
  • Mikita Gábor: Páholynyitogató. Művek és művészek a miskolci színház színpadán; Herman Ottó Múzeum–Miskolci Galéria Miskolci Színháztörténeti és Színészmúzeum, Miskolc, 2014
  • Fedor Vilmos–Somorjai Lehel: Színház a város tenyerén. 200 éves a Miskolci Nemzeti Színház; L'Harmattan, Budapest, 2023
  • Hivatalos oldal Archiválva 2020. december 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Miskolc turisztikai portálja az aktuális program, naptárral
  • A Miskolci Nemzeti Színház Miskolc turisztikai portálján
  • „Pincétől a padlásig” Miskolci Nemzeti Színház. Az Urbex Hungary filmje, 2018. október 26.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Magyarországi Magyar Nemzeti Színházak:

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Miskolci_Nemzeti_Színház&oldid=27472120”