Ütő Endre (díszlettervező)

Ütő Endre
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1931)
Született	1903. szeptember 11. Nagykanizsa
Elhunyt	1978. december 13. (75 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	színész színházi díszlettervező
Iskolái	Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (–1925)
Sablon • Wikidata • Segítség

Ütő Endre (Nagykanizsa, 1903. szeptember 11.– Budapest, 1978. december 13.) magyar színész, díszlettervező.

Élete

Ütő László posta és távirda tiszt és Bontz Zomilla fiaként született, iskoláit szülővárosában végezte. A budapesti Iparművészeti Főiskolán tanult, majd a Színművészeti Akadémián szerzett oklevelet 1925-ben, ekkor a Pécsi Nemzeti Színház társulatának lett tagja. Itt a Hamlet Horatiója, a Bánk bán Ottója és a Noszty fiú Bubenyikja szerepében aratott sikereket. Különböző vidéki színházaknál díszletfestő is volt, majd 1930-ben Horváth Árpád felkérésére a kassai színház díszlettervezője lett, évente csaknem negyven színpadképet alkotott. Több romániai és csehszlovák városban is dolgozott. Időközben az első színes linóleumplakátot is ő készítette el a Pécsi Nemzeti Színház részére. 1945-től Pécsett, majd 1951-től a Miskolci Nemzeti Színháznál dolgozott, majdnem az összes színpadi műfajban közreműködött. Színpadképeit megragadó festőiség jellemezte. 1967-ben vonult nyugdíjba, ekkor a Miskolci Nemzeti Színház örökös tagjává választották. Pályája során közel ezer díszletet tervezett, és mintegy 150 szerepet játszott. 1978-ban hunyt el Budapesten.

Felesége Eörsi Mária színésznő volt.

Főbb színházi munkái

• Erich Kästner: Három ember a hóban (1935)
• Lope de Vega: A kertész kutyája (1949)
• Kornejcsuk: Ukrajna sztyeppéin (1953)
• Molnár Ferenc: Olympia (1957)
• Gorkij: Jegor Bulicsov (1961)
• Gorkij: Vassza Zseleznova (1961)
• Heltai Jenő: A néma levente (1962)
• Gorkij: Éjjeli menedékhely (1965)
• Gyárfás Miklós: Johanna éjszakája (1966)
• Szophoklész: Antigoné
• Gáspár Margit: Hamletnek nincs igaza

Források

• Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3  
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. IV. kötet (Rabatinszky Mária – Zwischenakt). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. 1931. 397. o.