Dégi István
| Dégi István | |
_Fortepan_22344.jpg) | |
| Született | 1935. augusztus 20.[1] Makó[2] |
| Elhunyt | 1992. november 8. (57 évesen) Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa |
|
| Gyermekei | egy gyermek:
|
| Foglalkozása | színész |
| Iskolái | Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1959) |
| Kitüntetései |
|
| Halál oka | öngyilkosság |
| Sírhelye | Makó[3] |
| Színészi pályafutása | |
| Aktív évek | 1958–1992 |
| Híres szerepei |
|
| Tevékenység | színész |
| Díjai | |
| Jászai Mari-díj | |
| 1964, 1976 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dégi István témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Dégi István (Makó, 1935. augusztus 21. – Budapest, 1992. november 8.) kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, mélylélektani szerepeiben nyújtott alakításairól híres.
Életpályája
[szerkesztés]
1952-ben kovácsnak állt, 3 évig dolgozott a Ganz Vagongyárban (1955-ig). 1955–1959 között végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát. 1959-ben Debrecenbe ment, a Csokonai Színházhoz. A Madách Színház tagja volt 1968–1976 között. A Miskolci Nemzeti Színházban 1979–1981 között volt társulati tag. Pályáját Budapesten folytatta, ahol volt szabadúszó, de szerepelt a Vígszínház, a Játékszín és a József Attila Színház társulatában is. A kecskeméti Katona József Színházban egy évad erejéig játszott. Színházi alkotásain kívül filmes szerepei tették népszerűvé, rendezőként is dolgozott.
A közhiedelemmel ellentétben, 1992-ben nem öngyilkosság vetett véget életének.[4] Ezt a Dégi család többször ki is hangsúlyozta.[5]
Művészetére a finom, mély lélektani ábrázolás volt a jellemző.
Családja
[szerkesztés]Szülei: Dégi István és Inokai Erzsébet voltak. Testvére: Dégi László [6] Kóródy Ildikónak tőle született fia: Dégi János színész (1965). 1968-ban vette feleségül Schütz Ilát, gyermekük: Dégi Zsolt (1976).
Színházi szerepeiből
[szerkesztés]- Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok (II. őr)
- A makrancos hölgy (Tranio)
- III. Richárd (Második gyilkos)
- Macbeth (Donalbain, Duncan fia)
- Molière: Tartuffe (Orgon)
- Scapin furfangjai (Scapin/Géronte)
- Dandin úr (Lükeházy)
- Kénytelen házasság (Győző, Ravaszdi fia)
- Csehov: Sirály (Trepljov/Medvegyenko, tanító)
- Tolsztoj: Háború és béke (Nyikolaj Rosztov gróf)
- Gorkij: Éjjeli menedékhely (Színész)
- Nyaralók (Dudakov, doktor)
- Williams: Amíg összeszoknak (Ralph Bates)
- Miller: Pillantás a hídról (Rodolfo)
- Ibsen: Peer Gynt (Begriffenfeldt)
- Schiller: Ármány és szerelem (Wurm, a kancellár magántitkára)
- Szophoklész: Oidipusz király (Pásztor)
- Racine: A pereskedők (Kendmegh, bíró)
- Brecht: A szecsuáni jólélek (Vang, vízárus)
- Jó embert keresünk (Lin To, asztalos)
- G. B. Shaw: Brassbound kapitány megtérése (Drinkwater)
- Szent Johanna (Dauphin)
- Godoni: A hazug (Pantalone, velencei kereskedő)
- Mrozek: Bűbájos éj (Kedves kartárs)
- Katona: Bánk bán (Tiborc)
- Madách: Csák végnapjai (Miklós)
- Heltai: A néma levene (Öreg pap)
- Móricz: A murányi kaland (Nagy János)
- Bródy: A fejedelem (Tanító)
- Tamási Áron: Énekes madár (Móka, fiatal legény)
- Csalóka szivárvány (Homály Szilveszter, öreg csavargó)
- Németh: Colbert (Balaize, könyvtáros)
- Bodnárné (Id. Bodnár János)
- Karinthy Ferenc: Szellemidézés (Dezső)
- Gyurkovics Tibor: Estére meghalsz (Sandi)
- Szakonyi: Ördöghegy (Prédikátor)
- Hubay: Tüzet viszek (Valér)
- Hubay - Vas - Ránki: Egy szerelem három éjszakája (Viktor)
- Ábrahám - Grünwald: Bál a Savoyban (Celestin Fourment, ügyvéd)
- Deval - Szenes: Potyautas (Raoul)
- Nagy Endre: A miniszterelnök (Ügynök)
- Tabi: A nagy mutatvány (Karcsi)
- Különleges világnap (Tibor, Baranyiék fia)
- Kállai: Az igazság házhoz jön (Fiú)
- Bíró: Sárga liliom (A főherceg)
- Polgár András: A szembesítés eredménytelen (Védő)
- Bereményi: Halmi, vagy a tékozló fiú (Apa)
- Müller Péter: Márta (Misi, Márta fia)
Filmográfiája
[szerkesztés]Játékfilmek
[szerkesztés]- Égrenyíló ablak (1959) – Nagyfülű
- Gyalog a mennyországba (1959)
- Szerelem csütörtök (1959)
- Sikátor (1966) – Tóth Feri
- Lássátok feleim (1967) – Juhász szobrász
- Fiúk a térről (1967) – Vallató
- Bűnös a közöny (1968; rövid játékfilm)
- Különös melódia (1968; rövid játékfilm)
- Imposztorok (1969) – Angelicus páter
- Isten hozta, őrnagy úr! (1969) – Gyuri atyus, a postás
- Sziget a szárazföldön (1969) – Fiatal férj
- Krebsz, az isten (1969) – A központ munkatársa
- Utazás a koponyám körül (1969)
- N.N., a halál angyala (1970)
- Szép magyar komédia (1970)
- A halhatatlan légiós, akit csak péhovárdnak hívtak (1971) – Kratochwill
- Hahó, Öcsi! (1971) – Bölcs #3
- A magyar ugaron (1972) – Nyomozó
- A vőlegény nyolckor érkezik (1972) – Géza
- Hekus lettem (1972) – Payer Henrik
- Kakuk Marci (1973) – Csurinyák Ferenc
- Jelbeszéd (1974) – Varga
- Alfa (1975; rövid játékfilm) – Nagyságosúr
- A kard (1976) – Szakértő
- Az ötödik pecsét (1976) – Keszei Károly
- Tótágas (1976) – Szülő
- Tükörképek (1976) – Egy ápolt
- A csillagszemű 1-2. (1977) – Orbán
- Amerikai cigaretta (1977) – Szerkesztőségi tag
- Kojak Budapesten (1980) – Útmélyítő vállalat munkatársa
- Rohanj velem! (1982) – Karcsi bácsi, a pszichológus
- Vérszerződés (1983) – Kukler százados
- Az óriás (1984)
- A nagy generáció (1985)
- Akli Miklós (1986) – Támadó
- Elysium (1986)
- Szamárköhögés (1986) – Pedellus
- Hanussen (1988)
- Küldetés Evianba (1988) – Steiner
- Halálutak és angyalok (1991) – Árpi
- Erózió (1991) – Nagypapa (hangja: Kun Vilmos)
Tévéfilmek, televíziós sorozatok
[szerkesztés]- Családfő (1958) – Gyurka
- Fáklyaláng (1963) – Andorás, közhuszár
- Mocorgó (1967) – Blüweiss
- Mélyrétegben (1967)
- A kormányzó (1968)
- Bors (1968) – Anarchista generális (1. részben)
- Sárga rózsa (1968) – Famulus
- A fejedelem (1969)
- Az ember tragédiája (1969)
- Volt egyszer egy borbély (1969)
- A 0416-os szökevény 1-5. (1970)
- A hasonmás (1970)
- A revizor (1970) – Hlesztakov, pétervári hivatalnok
- Beismerő vallomás (1970)
- Kéktiszta szerelem (1970)
- Mindannyiotok lelkiismerete megnyugodhat… (1970)
- A gyáva (1971) – A taxis
- A vasrács (1971) – Az örmény
- Egy óra múlva itt vagyok (1971) – Lehner Mitics
- Vendég az esküvőn (1971)
- Széchenyi meggyilkoltatása (1971)
- A fekete Mercedes utasai (1972)
- György barát (1972) – Fráter Paulus
- Széplányok sisakban (1972)
- A lámpás (1972) – Guttmann
- A hőspincér (1973)
- A vízimalom (1973)
- És mégis mozog a föld 1-3. (1973) – Bíróczy
- Szép maszkok (1973) – Tarpataki Komoróczy Gergely báró
- Napok a 365-ből (1974)
- A méla Tempefői (1976) – Músai
- L'autre rive (1976) – Le douanier
- Második otthonunk – 1. rész: A bíróság (1976)
- Megtörtént bűnügyek 4-5. (1976) – Bordás főhadnagy
- A hallgatás ára (1977)
- A szerelem bolondjai (1977)
- Vámhatár (1977)
- Zokogó majom (1978) – Bárány Lajos
- Székács a köbön (1979)
- Apród voltam Mátyás udvarában (1980)
- Optimisták 1-5. (1981) – Eblinger Dénes
- Macbeth (1982)
- Tanúkihallgatás (1982)
- Varázstoll (1982)
- Víkendszerelem (1982)
- Az utolsó futam (1983) – Tojásos Frédi
- Fekete császár (1983)
- Mint oldott kéve 1-7. (1983)
- Szálka hal nélkül 1-6. (1983)
- Kismaszat és a Gézengúzok (1984) – Hajdú
- Postarablók (1984) – Markulik elvtárs
- Rafinált bűnösök (1984)[7] – Huriek úr
- Holt lelkek (1985) – Nozdrjov
- Májdír emlékiratai (1985)
- A komáromi fiú (1987)
- A varázsló álma (1987) – Klemmitzky
- Halottak gyertyafényben (1987)
- Micike és az Angyalok (1987) – A macskásember
- Hét akasztott (1989)
- A Vipera (1990)
Szinkronszerepei
[szerkesztés]Filmek
[szerkesztés]Sorozatok
[szerkesztés]| Év | Cím | Szereplő | Színész | Szinkron év |
|---|---|---|---|---|
| 1965 | A rózsák háborúja | Clarence | Charles Kay | 1970 |
| 1967 | A Forsyte Saga | Butterfield | Donald Gee | |
| 1973 | Álarcban I-IV. | Cliff | Hannjo Hasse | 1976 |
| 1976 |
Díjai
[szerkesztés]
- Jászai Mari-díj (1964, 1976)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. június 21.)
- ↑ a b Freebase-adatdump. Google
- ↑ https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_CSON_MMF_083/?pg=20&layout=s
- ↑ [1]
- ↑ Családtag elbeszélése alapján
- ↑ Sulinet.hu
- ↑ A tévéfilm 1984-ben készült, de csak két évvel később, 1986-ban adták le a televízióban.
- ↑ A magyar szinkron 1972-ben készült, és a televízióban 1974. augusztus 29-én adták le.
- ↑ A magyar szinkron 1970-ben készült, és a hazai mozikban 1971. szeptember 30-án mutatták be.
Források
[szerkesztés]- Ábel Péter: Új Filmlexikon 1. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971. 244-245. o.
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Dégi István a Színházi adattárban. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2024. december 18.)
- Dégi István a PORT.hu-n (magyarul)
- Dégi István az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
- Dégi István az Internet Movie Database-ben (angolul)
- Dégi István. a Hungarian Movie Database-ben
További információk
[szerkesztés]- Díjasok és kitüntetettek adattára 1948-1980. Összeállította és szerkesztette: Magyar Józsefné. Kaposvár, Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár, 1984.
- Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. 4. átdolgozott, bővített kiadás. Szerkesztette: Hermann Péter. Budapest, Kossuth, 1981.
- Ki kicsoda a mai magyar filmművészetben? Akik a magyar filmeket csinálják. Főszerkesztő: Dr. Papp Sándor. Szerkesztő: Karsai Kulcsár István. Budapest, 1983.
- Kortárs magyar színészlexikon. Szerkesztette: Fábri Magda, B. Budapest, Magazin Kiadó, 1991.
- Magyar filmlexikon. Szerkesztette: Veress József. Budapest, Magyar Nemzeti Filmarchívum, 2005.
- Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerkesztő: Hermann Péter, szerkesztő: Markóczy Mária. Budapest, Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990.
- Magyar és nemzetközi ki kicsoda. Több mint 12 000 kortársunk életrajza. Főszerkesztő: Hermann Péter, szerkesztő: Pásztor Antal, Szalay Katalin, Szarvas Krisztina. Budapest, Biográf, 1991.
- Révai új lexikona V. (Cza–D). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2000. ISBN 963-927-216-7
- Színházi kislexikon. Főszerkesztő: Hont Ferenc, szerkesztő: Staud Géza. Budapest, Gondolat, 1969.
- Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8
