Szinetár Miklós
Szinetár Miklós | |
A Rivalda 84-85 antológiában megjelent portréja Csigó László felvétele | |
Született | Szinetár Miklós 1932. február 8. (92 éves) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Hámori Ildikó (1973–) |
Gyermekei | Szinetár Gábor Szinetár Dóra |
Szülei | Szinetár Ernő Révész Malvin |
Foglalkozása | színházi-, TV- és filmrendező, egyetemi tanár |
Iskolái | Színház- és Filmművészeti Főiskola (1949–1953) |
Kitüntetései |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Szinetár Miklós témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szinetár Miklós (Budapest, 1932. február 8. –) Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színházi, opera-, televíziós- és filmrendező, forgatókönyvíró, érdemes és kiváló művész. A Magyar Állami Operaház korábbi főigazgatója, a Magyar Televízió egykori elnökhelyettese, a Halhatatlanok Társulata kuratóriumának elnöke, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja (2022[1]).
Életpályája
[szerkesztés]Huzella Elek irányítása alatt komponálni tanult, valamint énektanulmányokat folytatott Sallai József vezetésével. 1949–1952 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházrendező szakán tanult. 1953–1960 között a Budapesti Operettszínház rendezője, majd főrendezője, 1953–2004 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára volt 51 évig. 1960–1962 között a budapesti Petőfi Színház művészeti vezetője. 1962–1971 között az MTV főrendezője, 1971–1974 között művészeti vezetője, 1974–1979 között művészeti igazgatója, 1979–1986 között elnökhelyettese, 1986–1990 között főrendezője.
1987–1990 között a Nemzeti Színház felépítésének kormánybiztosa. 1993–1996 között a Fővárosi Operettszínház igazgatója, 1996–2001 között, valamint 2002–2005 között az Operaház főigazgatója. 2000 óta az Operaház örökös tagja. 2003 óta a Kossuth-díj és a Széchenyi-díj Bizottságának tagja. 2004 óta professor emeritus. 2005 óta a Magyar Televízió főmunkatársa. 2007 óta a Tévés Művészek Társaságának elnöke.
Családja
[szerkesztés]Törvénytelen gyermekként született, édesanyja Révész Malvin (asszonynevén Szinetár Ernőné, 1897–1986)[2][3] addigra elvált Szinetár Ernő (1902–1996) debreceni születésű ideggyógyász és pszichoanalitikustól,[4][5] aki négyéves korában fogadta örökbe Szinetárt. Anyja és három nőtestvére nevelte fel.[6]
Apai nagyszülei, Szinetár Sámuel (1877–1944) fakereskedő és Goldstein Szeréna (1881–1944) a holokauszt áldozatai lettek.[6]
Háromszor nősült. Első felesége cigány származású volt, második feleségével közös gyermekük Szinetár Gábor.[6][7] Harmadszor Hámori Ildikó Kossuth-díjas színművészt vette feleségül, közös gyermekük: Szinetár Dóra Jászai Mari-díjas színész.
Könyvei
[szerkesztés]- Kalandjaim. Szubjektív dokumentumok; Magvető, Bp., 1988
- Így kell ezt!… Vagy másképp. Szinetár Miklós elmondja életét Kozák Gyulának; Balassi, Bp., 2003
- Röptében a világ körül; Helikon, Bp., 2003
- Operán innen, operán túl. Tudósítások, levelek, beszélgetések; Editorial, Bp., 2007
- Pályázat; Európa, Bp., 2012
- A második pályázat; Európa, Bp., 2013
- Senki többet? Pályázat harmadszor...; Európa, Bp., 2016
- A nagyvadak érdekelnek. Beszélgetések Szinetár Miklóssal; riporter László Ferenc; Magyar Állami Operaház, Bp., 2017 (Az Operaház örökös tagjai)
- 88; Noran Libro Kft., Bp., 2020
- 88 és fél; Noran Libro Kft., Bp., 2021
- Szinetár. Önéletrajz-szerűség és egyebek; Free Spirit Publishing, Bp., 2023
- Szinetár. Önéletrajz-szerűség és egyebek 2.; Free Spirit Publishing, Bp., 2024
Színházi rendezései
[szerkesztés]- William Shakespeare: A windsori víg nők (1953)
- Abba Kovner: Álruhás kisasszony (1954)
- Fényes Szabolcs: Két szerelem (1954)
- Kálmán Imre: Csárdáskirálynő (1954, 1961)
- Kálmán Imre: A Montmartre-i ibolya (1955, 2005)
- Huszka Jenő: Szabadság, szerelem (1955)
- Sós György: Tékozló fiatalok (1956)
- Vernon Beste: Egy amerikai Londonban (1956)
- Kerekes János: Kard és szerelem (1957)
- Kemény Egon–Tabi László–Erdődy János: Valahol Délen Эгон Кемень: "Где-то на юге" - Szverdlovszki Zenés Komédia Színház, 1957. 06. 11.
- Bertolt Brecht: Koldusopera (1958, 1960, 1987, 1997, 2011)
- Tóth Miklós: Köztünk maradjon (1958)
- William Somerset Maugham: A királyért (1958)
- Auber: Fra Diavolo (1959, 1993)
- Nestroy–Heltai Jenő: Lumpáciusz Vagabundusz avagy a három jómadár (1959)
- Miljutyin: Nyugtalan boldogság (1959)
- Kacsóh Pongrác: János vitéz (1959)
- Jacques Offenbach: Szép Heléna (1959, 1994)
- Gáspár Margit: Égiháború (1960)
- Gioachino Rossini: Ory grófja (1960)
- Mozart: Così fan tutte (Mind így csinálják) (1960, 1970, 1979, 1991)
- Hubay Miklós: Egy szerelem három éjszakája (1961, 1970)
- Kállai István: Az igazság házhoz jön (1961)
- Mándy Iván: Mélyvíz (1961)
- Shakespeare: Rómeó és Júlia (1962)
- Petrovics Emil: C'est la guerre (1962)
- Kozma József: Elektronikus szerelem (1963)
- Shakespeare: Szentivánéji álom (1963)
- Elbert–Mészöly: Legenda a dicsőséges feltámadásról úgy, amint azt a Szent Evangéliumokból összeszedegette és megverselte: Wilkowiecki Mikolaj páter czestochowai szerzetes barát, az Úrnak 1575. esztendejében (1964)
- Luigi Pirandello: Az ember, az állat és az erény (1964)
- Honegger: Johanna a máglyán (1964)
- Gorkij: A nap fiai (1965, 1967)
- Brecht: Ember, ember, egykutya (1965)
- Max Frisch: Ha egyszer Hotz úr dühbe gurul (1965)
- Offenbach: 66-os szám (1965)
- Kodály Zoltán: Székelyfonó (1965)
- Giacomo Puccini: Turandot (1965, 1974, 1989, 1991)
- Kodály: Háry János (1966, 1969–1970)
- Gounod: Faust (1966, 1969, 1984–1985)
- Mozart: A varázsfuvola (1966)
- Ifj. Johann Strauss: A denevér (1967, 2001–2002)
- Ifj. Johann Strauss: A cigánybáró (1967)
- Giuseppe Verdi: Don Carlos (1967)
- Erkel Ferenc: Bánk bán (1968)
- Osztrovszkij: Jövedelmező állás (1968)
- Muszorgszkij: Borisz Godunov (1971, 1999)
- Erkel Ferenc: Hunyadi László (1972, 2003)
- Henrik Ibsen: A nép ellensége (1972, 1978)
- Beethoven: Fidelio (1975)
- George Bernard Shaw: Szent Johanna (1975)
- Kander-Ebb: Kabaré (1976–1977)
- Madách Imre: Az ember tragédiája (1976)
- Hernádi Gyula: Szép magyar komédia (1977)
- Umberto Giordano: Andrea Chénier (1978)
- Szophoklész: Antigoné (1979)
- Molière: Don Juan, avagy a Kőszobor lakomája (1980)
- Székely János: Hugenották (1980)
- Romhányi József: Eszterházi rögtönzés (1980)
- Cimarosa: Il maestro di capella (1980)
- Bizet: Carmen (1980, 1985, 2000)
- Székely János: Protestánsok (1980)
- Offenbach: Hoffmann meséi (1981)
- Verdi: A trubadúr (1983)
- Schiller: Don Carlos (1984)
- Molière: Tartuffe (1984)
- Pater–Kazimierz: Legenda a dicsőséges feltámadásról (1985)
- Rossini: A sevillai borbély (1986, 2003)
- Calderón de la Barca: Az élet álom (1986)
- Schönberg: A nyomorultak (1987)
- Mozart: Figaro házassága (1987)
- Nagy Ignác: Tisztújítás (1989, 2001, 2007, 2009)
- Richard Wagner: Tannhäuser (1990)
- Ábrahám Pál: Viktória (1990)
- Molnár Ferenc: Játék a kastélyban (1991)
- Molière: Az úrhatnám polgár (1992)
- Mascagni: Parasztbecsület (1994)
- Leoncavallo: Bajazzók (1994)
- Lehár Ferenc: A víg özvegy (1995, 2004)
- Porter: Csókolj meg, Katám! (1996)
- Verdi: Rigoletto (2005)
- Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára (2006)
- Molnár Ferenc: A hattyú (2009)
- Fall: Madame Pompadour (2010)
- Verdi: Macbeth (2011)
- Euripidész: Iphigeneia Auliszban (2012)
- Boldizsár – Szörényi – Bródy: István, a király (2021)
- Lehár Ferenc - Kállai István: A víg özvegy (2022, 2023)
Filmjei
[szerkesztés]Tévéfilmek
[szerkesztés]- Éjszakai repülés (1963)
- Baleset (1967)
- Halálnak halálával (1969)
- Az ember tragédiája (1969)
- Igéző (1970)
- Dosztojevszkij: A bűnös (1971)
- Molière: Sganarelle, avagy a képzelt szarvak (1972)
- Molière: Férjek iskolája (1972)
- Aranyborjú (1974)
- Dunakanyar (1974)
- Trisztán (1975)
- A kékszakállú herceg vára (1981)
- Bánk bán
- Johann Strauss: A denevér (1988)
- A trónörökös (Der Kronprinz), magyar–osztrák–NSZK koprodukció (1989)
- Fidelio (1991)
- Così fan tutte (1998)
Sorozatok[szerkesztés]
|
Mozifilmek[szerkesztés]
|
Díjai, elismerései
[szerkesztés]- Jászai Mari-díj (1956, 1961)
- Érdemes művész (1967)
- Kossuth-díj (1970)
- Unda-díj (1970)
- monte-carlói Arany Nimfa-díj (1970)
- prágai tv-fesztivál legjobb rendezésért járó díja (1970)
- Balázs Béla-díj (1974)
- Kiváló művész (1978)
- A moszkvai filmfesztivál Béke-díja (1979)
- trieszti Ezüst Asteroid-díj (1980)
- A Magyar Állami Operaház örökös tagja (2000)
- Pro Urbe Budapest (2001)
- Kálmán Imre-emlékplakett (2001)
- A Magyar Állami Operaház Mesterművésze (2003)
- Új Múzsa-díj (2003)
- Demény Pál-emlékérem (2005)
- Radnóti Miklós antirasszista díj (2009)
- Gundel művészeti díj (2009)
- Hazám-díj (2011)
- Prima díj (2012)
- Budapest díszpolgára (2017)[8]
- Óbuda-Békásmegyer díszpolgára (2022)[9]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://mta.hu/szima/szinetar-miklos-szekfoglalo-eloadasa-112454
- ↑ Születési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári akv. 3793/1897. folyószáma alatt familysearch.org (Hozzáférés: 2017. július 6.)
- ↑ Népszabadság, 1986. november (44. évfolyam, 258–281. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár (magyar nyelven). adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2017. április 17.)
- ↑ Népszabadság, 1970. március (28. évfolyam, 51–75. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár (magyar nyelven). adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2017. április 17.)
- ↑ Születési bejegyzése a debreceni polgári akv. 1470/1902. folyószáma alatt familysearch.org (Hozzáférés 2017. július 6.)
- ↑ a b c Mátraházi Zsuzsa: Portré: Szinetár Miklós rendező. HVG, XLV. évf. 32. sz. (2023. augusztus 10.) 66. o.
- ↑ FilmesHáz (2014. december 5.). „FilmesHázi beszélgetés Szinetár Miklóssal”.
- ↑ A Fővárosi Közgyűlés nyolc új budapesti díszpolgárt választott Index, 2017. április 5.
- ↑ Szinetár Miklós Óbuda díszpolgára. obuda.hu. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata, 2022. május 7. [2022. június 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. június 20.)
Források
[szerkesztés]- Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 963-8477-64-4
- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
További információk
[szerkesztés]- Szinetár Miklós a PORT.hu-n (magyarul)
- Szinetár Miklós az Internet Movie Database-ben (angolul)
- Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 21.)
- www.theater.hu
- Újra Szinetár Miklós az Operaház igazgatója
- Az Arckép műsorában
- 1932-ben született személyek
- Élő személyek
- Magyar operarendezők
- Magyar színészpedagógusok
- Magyar professor emeritusok
- Magyar színházrendezők
- Színigazgatók
- A Magyar Állami Operaház örökös tagjai
- Kossuth-díjasok
- Jászai Mari-díjasok
- Balázs Béla-díjasok
- Hazám-díjasok
- Radnóti Miklós antirasszista díjasok
- Gundel művészeti díjasok
- Prima díjasok
- Budapest díszpolgárai
- A Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze díjasok
- A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok
- Budapesten született személyek
- A Magyar Állami Operaház Mesterművésze cím tulajdonosai
- Zsidó származású magyarok
- A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjai