Jobba Gabi
Jobba Gabi | |
1965-ben Urbán Tamás felvétele | |
Született | 1947. március 27.[1][2] Szeged |
Elhunyt | 1983. augusztus 29. (36 évesen)[1][2] Budapest[3] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | |
Iskolái |
|
Kitüntetései | Jászai Mari-díj (1973) |
Sírhelye | Szeged Belvárosi temető (IV-7-576)[4] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Jobba Gabi témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Jobba Gabi (Jobba Gabriella) (Szeged, 1947. március 27. – Budapest, 1983. augusztus 29.) magyar színésznő, énekesnő.
Élete
[szerkesztés]A szegedi Ságvári Endre Gimnáziumban érettségizett 1964-ben. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1969-ben szerzett oklevelet, és a kecskeméti pályakezdés után a 25. Színházhoz szerződött, s tagja maradt Népszínházzá történt átszervezéséig (1977), majd annak tagjaként folytatta működését. Közben játszott a Mikroszkóp Színpadon, Debrecenben, Szegeden, a Szentendrei Nyári Játékokon, a Várszínházban, az Egyetemi Színpadon és a Gyulai Várjátékokon.
Különös, fanyar egyéniségű színésznő volt, a tragikus szerepek álltak legközelebb egyéniségéhez. Ismert versmondó volt. Több sikeres önálló estet tartott: Petőfi centenárium (1972); Buta Auguszt (1978); Nosztalgia (1979); Karády-est (1981); Egy este Lady L.-nél (1981). 1982-ben a Nemzeti Színház szerződtette.
Énekesnőként is ismert volt: 1967-ben indult a Táncdalfesztiválon: Mary Zsuzsival énekelt közös duettet, Csakis nekem címmel. A siker azonban csak a hetvenes években köszöntött rá az énekesi pályán: ekkor Karády-dalok éneklésével szerzett országos hírnevet. 1983-ban az itthon megrendezett Eszperantó Világkongresszuson előadták a Csendesek a hajnalok című Vasziljev-darabot, eszperantóul. Jobba Gabi a női főszerepet játszotta, emiatt megtanulta a nyelvet.[5] Egyik utolsó játéka volt.[forrás?]
1983. augusztus 29-én öngyilkos lett. Kétségbeesett tettének oka homályban maradt. Egy búcsúlevelet hagyott a lakásában.
Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni. Nincs remény! A gépkocsim a II. a Verecke lépcső és a Ruthén utca 26 B előtt áll. A harmincezer forintot küldjétek haza, Szegedre. A többit Pesten élő nővéremnek adjátok. A lakberendezést rátok bízom. Nem tudom, mi legyen vele. Mindenkit ölelek, aki szeretett és akiket szerettem, Gabi.
Főbb szerepei
[szerkesztés]- Csang Haj-tang: Kuan Han-Csing: Tou O igaztalan halála; 1971. 25. Színház
- Krizothemisz: (Gyurkó László: Szerelmem, Elektra)
- A lantos: (Gyurkó László: A búsképű lovag)
- Cordelia: (William Shakespeare: Lear király)
- Viktória: (Hernádi Gyula: Hasfelmetsző Jack)
- Livia: (Mortimer: Én, Claudius)
- Cserepes Margit: (Fejes Endre: Cserepes Margit házassága)
Filmjei
[szerkesztés]Játékfilmek
[szerkesztés]- Szerelmes biciklisták (1965)
- Krebsz, az isten (1969)
- Érik a fény (1970)
- Szerelmem, Elektra (1974)
Tévéfilmek
[szerkesztés]- Hazai történetek (1971)
- Rózsa Sándor (1971)
- Öt nap háború nélkül (1975)
- Rettegés és ínség a Harmadik Birodalomban (1980)
- Nápolyi mulatságok (1982)
- Asszonyok mesélik (1971)
- A visszaeső bűnös (1971)
Díjai, elismerései
[szerkesztés]- Jászai Mari-díj (1973)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Freebase-adatdump
- ↑ a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. július 1.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/01600/01609/00035/pdf/MFME_EPA01609_2001_irod_190-212.pdf
- ↑ Kongresszus után Szép emlékeket hoztak haza, Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus 28.
- ↑ Békés Megyei Népújság, 1990. február 24., library.hungaricana.hu
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4