Ugrás a tartalomhoz

Kozák András

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kozák András
1970-ben
1970-ben
Született1943. február 23.[1]
Vencsellő[2]
Elhunyt2005. február 24. (62 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
HázastársaDrahota Andrea
GyermekeiÁgnes (1965)
Dénes
Foglalkozása
  • színházi színész
  • filmszínész
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola (–1965)
Kitüntetései
Halál okaagydaganat
SírhelyeFarkasréti temető (939/2-1-101)
Színészi pályafutása
Aktív évek1961–2004
Híres szerepeiBalázs
Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül
Tasso
Goethe: Toquato Tasso
Don Armado
Shakespeare: A lóvá tett lovagok
Mester
Bulgakov: A Mester és Margarita
Jóska
Így jöttem
Barna László ezredes
Kisváros
Lőrinc barát
Shakespeare: Rómeó és Júlia
Darabos József
Pillangó (1970)
Az okos Zebegényi
Zebegényiek (1978)
Tengelyi jegyző
A falu jegyzője (1986)
A Wikimédia Commons tartalmaz Kozák András témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kozák András (Vencsellő, 1943. február 23. – Budapest, 2005. február 24.) Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színész, művészeti vezető, érdemes és kiváló művész. Drahota Andrea Jászai Mari-díjas színművész férje és Madaras József Kossuth-díjas színész, rendező apósa volt.

Életpályája

[szerkesztés]

A Színház- és Filmművészeti Főiskolát 1965-ben fejezte be. Előbb a szolnoki Szigligeti Színház, majd 1966 és 1991 között a Thália Színház, illetve az Arizona Színház művésze volt. 1991 és 2001 között az akkori Nemzeti Színházban (a jelenlegi Pesti Magyar Színházban) játszott. Ezt követően 2003-ig a székesfehérvári Vörösmarty Színház tagja és művészeti vezetője volt. Itt nemcsak játszott, hanem több darabot rendezett is. Mind színházi alakításai, mind filmszerepei közül jó néhány emlékezetes marad. Életének utolsó napjait kórházban töltötte, agydaganata volt.[3] 2005-ben 62. születésnapját csak néhány órával élte túl. Sírja a Farkasréti temetőben található.

Családja

[szerkesztés]

Felesége Drahota Andrea színésznő volt.

Sírja a budapesti Farkasréti temetőben (939/2-1-101).

Gyermekei: Ágnes, aki színésznőként végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1989-ben és Madaras Józsefhez ment feleségül, valamint Dénes, aki informatikus lett.

Színházi szerepeiből

[szerkesztés]

Színházi rendezései

[szerkesztés]
  • Olympia, (díszlettervező is)
  • Tokaji aszú
  • Sirály
  • Különös éjszaka
  • Lóvátett lovagok
  • Csárdáskirálynő
  • A kőszívű ember fiai

Filmjei

[szerkesztés]

Játékfilmek

[szerkesztés]

Tévéfilmek

[szerkesztés]
  • Ezer év (1963)
  • Villon (1965)
  • Sárga rózsa (1968)
  • Eltávozott nap (1968)
  • Tigris és hiéna (1968)
  • Az ember tragédiája (1969)
  • Valaki a sötétből (1969)
  • Pillangó (1971)
  • Ászja (1971)
  • Öt férfi komoly szándékkal (1971)
  • A Müller család halála (1972)
  • A lámpás (1972)
  • Az ember melegségre vágyik (1972)
  • Giordano Bruno megkísértése (1973)
  • A fekete Mercedes utasai (1973)
  • És mégis mozog a föld 1–3. (1973)
  • Bolond és szörnyeteg (1973)
  • III. Richard (1973)
  • Tigrisugrás (1974)
  • Az ezeregyéjszaka meséi (1974)
  • III. Béla (1974)
  • Oszlopos Simeon (1976)
  • Sophokles: Oedipus király (1977)
  • Meztelenül (1977)
  • Ady novellák (1977)
  • A Zebegényiek (1978)
  • Idegenek (1979)
  • Cseresznyéskert (1979)
  • Gulliver az óriások országában (1980)
  • A hosszú előszoba (1980)
  • Apród voltam Mátyás udvarában (Mátyás király) (1981)
  • A Klapka légió (1983)
  • Torquato Tasso (1984)
  • Linda (1984)
  • Tizenötezer pengő jutalom (1985)
  • A falu jegyzője 1–6. (1986)
  • A fekete kolostor (1987)
  • A miniszter (1988)
  • Az angol királynő (1988)
  • Birtokos eset (1989)
  • A megközelíthetetlen (1989)
  • Halállista (1989)
  • Szonatina egy páváért (1990)
  • Julianus barát 1–3. (1993)
  • Szent Gellért legendája (1994)
  • Kisváros (1993-2001)
  • Ebéd (2004)

Rádió

[szerkesztés]
  • Balogh László: Fekete tó, fekete ég (1967)
  • Darvas József: Harangos kút (1967)
  • Simonffy András: Két lány apát keres (1969)
  • Gosztonyi János: A meghajszolt szelíd (1970)
  • Ollier, Claude: Merénylet egyenes adásban (1970)
  • Sobor Antal: Éjszaka hazamentek a katonák (1970)
  • Szabó Pál: Őszi vetés (1970)
  • Szakonyi Károly: Manilosz szerelme (1971)
  • Darvas József: Elindult szeptemberben (1972)
  • Stendhal: A besanconi vádlott (1972)
  • Hubay Miklós: Tüzet viszek (1975)[4]
  • Victor Birladeanu: Ház a lövészárkok között (1975)[5]
  • Tertinszky Edit: A sokaság fia (1975)
  • Giles Cooper: Őrség a hegyen (1976)
  • Pedro Calderon de la Barca: Az élet álom (1977)
  • Szergej Szártákov: Ragyogj csillag! (1977)
  • Katajev, Valentyin: Gyöngyvirág (1984)
  • Gyárfás Miklós: Becsületének oka ismeretlen (1985)
  • Fazil Iszkander: A páncélszekrény titka (1986)
  • Szabó István: Régi vasárnap (1986)[forrás?]
  • Vampilov, Alekszandr: Húsz perc az angyallal (1986)
  • Jákovosz Kambanélisz: Sok hűhó Rodoszért (1987)
  • Mark Twain: Ádám és Éva (1988)
  • Albert Zsuzsa: "S kinyíltak mind a fák" (1989)
  • Mattyasovszky Jenő: Hód fogságban (1990)
  • Edgar Allen Poe: Pár szó egy múmiával (1992)
  • Alekszandr Szolzsenyicin: A tankok igazsága (1993)
  • Örkény István: Fohász (1993)
  • Fráter Zoltán: Az eldobott szerelem (1995) ( rendező)
  • Mészöly Miklós: Karácsony (1995)
  • Németh László: Az írás ördöge (1995)
  • Balázs Béla: A csend (1998)
  • Hubay Miklós: Búcsú a csodáktól (1998)

Díjai, elismerései

[szerkesztés]

Emlékezete

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b BnF-források (francia nyelven)
  2. ↑ a b Freebase-adatdump. Google
  3. ↑ FotoKlikk (2018. január 20.). „Keleti Éva: Kontakt tárlatvezetés”. 
  4. ↑ Tüzet viszek – Rádiójáték. [2020. október 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 23.)
  5. ↑ Ház a lövészárkok között – Rádiójáték

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kozák_András&oldid=27606587”