Ugrás a tartalomhoz

Meczner János

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Meczner János
Született1944. január 3. (80 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaDr. Kis Éva
Gyermekeikét gyermek:
SzüleiMeczner László és
Dékány Klára
Foglalkozásaszínházi rendező
Iskolái
Kitüntetései
Színészi pályafutása
Tevékenységrendező, egyetemi tanár, színigazgató
Sablon • Wikidata • Segítség

Meczner János (Budapest, 1944. január 3. –) Jászai Mari-díjas rendező, színházigazgató, egyetemi tanár, érdemes művész.

Életpályája

[szerkesztés]

Meczner László és Dékány Klára gyermekeként született.

1962–1967 között az ELTE bölcsészettudományi karán művészettörténet–magyar történelem szakon tanult. Miután bölcsészdiplomát szerzett, a Magyar Televíziónál ügyelőként és rendezőasszisztensként dolgozott. 1973-ban diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházrendező szakán, Marton Endre osztályában.[1] Pályáját 1973-tól a győri Kisfaludy Színház rendezőjeként kezdte. 1975-től vezető rendező, majd 1977-től főrendező volt. 1978. november 4-én az ő rendezésében Illyés Gyula Fáklyaláng című drámája volt az akkor avatott győri színház épületének első előadása.[2]

1980–1989 között Népszínház rendezőjeként dolgozott.

1989–1994 között az Arany János Színház igazgatója volt. Szorosabb együttműködést kezdeményezett a művészeti főiskolákkal, és növelte az irodalmi anyag, az előadások színvonalát. Ez idő alatt történt a színházépület rekonstrukciója, mely 1991 januárjára fejeződött be. De a színház a színházpolitika szempontjából már igazgatása kezdetétől nehézségekbe ütközött – ettől fogva számos törekvés volt színháza átvételére, bekebelezésére. 1994-ben, igazgatói mandátuma lejáratkor a Fővárosi Önkormányzat a gyerekszínházat profilváltásra ítélte.

1994–2020 között a Budapest Bábszínház igazgatójaként dolgozott. Vezetése alatt a színház és társulata is megújult, az átlagéletkor és szemlélet megfiatalodott – így például, hogy a világban tapasztalható trendeknek megfelelően egyre inkább elmosódott a határ a színház és a bábszínház között, illetve hogy az intézmény a gyermek- és felnőttműsorokban is új hangot kereső, igényességre törekvő, tematikailag, műfajilag és formailag is széles választékot kínál, tekintettel annak jelentős múltjára.[3][4]

Rendezett vendégként is, Magyarországon és külföldön is, ahogy tévéjátékot és több rádiójátékot is.

1997–2009 között a Thália Színház művészeti vezetőjeként dolgozott. Jelentős szerepe volt abban, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetemen 1995-ben[5] beindult a bábszínész, 2008-tól[6] pedig a bábrendező képzés.[7] 2000 óta ezen osztályok egyik osztályvezető tanára.

1985-től az ASSITEJ (Association Internationale du Théâtre pour l’Enfance et pour la Jeunesse; Gyermek- és Ifjúsági Színházak Nemzetközi Szövetsége) Magyar Központjának ügyvezető titkára,[8] majd 10 éven át elnöke[9] volt. 1991-től a Színház a Gyermekekért és az Ifjúságért Alapítvány képviselője volt, ami az Arany János Színház fennmaradását, működését segítette.[10][11] Tagja a Gábor Miklós-díjat 2000 óta odaítélő kuratóriumnak.[12] 2012 októbere óta[13] a Magyar Bábművészek Szövetségének elnökségi tagja.[14] 1993–2004 között a Nemzeti Kulturális Alap Színházi, 2008–2011 között pedig a Kiemelt Kulturális Programok kollégiumának tagja volt.[15]

Felesége dr. Kis Éva gyermekgyógyász, radiológus;[16] két gyermekük született, Vera (1981) művészmenedzser, a Gradus Művészügynökség alapítója[17][18] és András (1983) orvos.[19]

Színházi rendezései

[szerkesztés]

A színházi adattárban 2011. augusztus 31-i lekérdezéskor regisztrált bemutatóinak száma: 51[20]

Szerző(k) Cím Színház/társulat Bemutató éve Jegyzet
Molière, Illyés Gyula Kényeskedők Színház- és Filmművészeti Főiskola, Ódry Színpad 1972 f.h.
Schwajda György Palamédesz Színház- és Filmművészeti Főiskola, Ódry Színpad 1972 f.h.
Cserhalmi Imre Eszter Kisfaludy Színház 1973 f.h.
Alekszej Arbuzov, Elbert János Jó reggelt boldogság (Az Arbát meséi) Kisfaludy Színház 1973 f.h.
Vladislav Vančura, Stier Ferenc Szőrmók Maci Kisfaludy Színház 1973
Arthur Miller, Máthé Elek Pillantás a hídról Kisfaludy Színház 1974
Otto Zelenka, Stier Ferenc A sokat olvasó nagymama esete Kisfaludy Színház 1974
Ács Kató Mártonka vasárnapja (Egy faramuci nap története) Kisfaludy Színház 1974
Honoré de Balzac, Kolozsvári Grandpierre Emil A tőzsdelovag Kisfaludy Színház 1975
Titus Maccius Plautus, Devecseri Gábor A bögre Kisfaludy Színház 1975
Alekszej Nyikolajevics Arbuzov, Sívó Mária Régimódi történet Kisfaludy Színház 1975
Vaszilij Vasziljevics Skvarkin, Lenkei Lajos, Alpári Pál Idegen gyermek Békés Megyei Jókai Színház 1976 mv.
George Bernard Shaw, Réz Ádám Warrenné mestersége Kisfaludy Színház 1976
Galgóczi Erzsébet, Németh Endre Kinek a törvénye? Kisfaludy Színház 1977
Jean-Paul Sartre, Rónay György Temetetlen holtak Kisfaludy Színház 1977
William Shakespeare, Mészöly Dezső Romeo és Júlia Kisfaludy Színház 1977
Ugo Betti, Ispánki János Bűntény a kecskeszigeten Kisfaludy Színház 1978
Illyés Gyula Fáklyaláng Kisfaludy Színház 1978
Petőfi Sándor, Kacsoh Pongrác, Heltai Jenő, Bakonyi Károly János vitéz Kisfaludy Színház 1978
Federico García Lorca, András László Bernarda Alba háza Kisfaludy Színház 1979
Jevgenyij Svarc Hókirálynő Népszínház Józsefvárosi Színháza, Művelődési Ház Kiskőrös 1981
Gerhart Hauptmann, Háy Gyula Naplemente előtt Népszínház 1982
Friedrich Schiller, Vas István Ármány és szerelem Népszínház Józsefvárosi Színháza, Művelődési Ház Paks 1982
Tordon Ákos Miklós Skatulyácska királykisasszony Népszínház, Művelődési Ház Paks 1982
Sarkadi Imre Elveszett paradicsom Népszínház, Művelődési Ház Tamási 1983
Páskándi Géza A királylány bajusza Népszínház Józsefvárosi Színháza, Művelődési Ház Vác 1983
Marc Camoletti, Szántó Judit Boldog születésnapot! Népszínház, Művelődési Ház Gyöngyös 1984
Zilahy Lajos A szűz és a gödölye Népszínház, Művelődési Ház Dorog 1985
Szakonyi Károly Hongkongi paróka Népszínház, Művelődési Ház Körmend 1985
Arthur Fauquez, Bartha András, Vargha Balázs Toronyóra lánccal Népszínház, Művelődési Ház Tiszavasvári 1986
Maróti Lajos Egy válás története Népszínház, Művelődési Ház Martfű 1986
Örkény István Tóték Népszínház, Művelődési Ház Újfehértó 1987
Páskándi Géza A rejtekhely Népszínház, Asbóth utcai Kisszínpad 1987
Dunai Ferenc A nadrág Művelődési Ház Gyöngyös 1987
Timár György Pártfogoltak Népszínház, Bartók Béla Művelődési Központ, Dunaújváros 1988
Romhányi József Csipkerózsika Népszínház, Művelődési Ház Székesfehérvár 1988
Gabnai Katalin A mindenlátó királylány Népszínház, Pataky István Művelődési Központ 1989
Tamási Áron Énekes madár Arany János Színház 1992
Gabnai Katalin A mindenlátó királylány Komáromi Jókai Színház 1995 mv.
Mozart, Emanuel Schikaneder, Forgách András A varázsfuvola Budapest Bábszínház 1995
Arthur Miller, Máthé Elek Pillantás a hídról Temesvári Csíky Gergely Színház 1996 mv.
Szabó Magda Régimódi történet Nemzeti Színház 1999 mv.[21]
Tamási Áron Énekes madár Hevesi Sándor Színház 1999 mv.
Friedrich Schiller, Vas István Ármány és szerelem Nemzeti Színház 1999
Molnár Ferenc Játék a kastélyban Csokonai Színház 2001
Szabó Magda Kiálts, város! Csokonai Színház, Debrecen 2002
William Somerset Maugham, Prekop Gabriella Szerelmi körutazás Petőfi Színház, Sopron 2006
Arnold Wesker, Várkonyi Zoltán Annie, Anna, Annabella Pinceszínház, Budapest 2009
E. T. A. Hoffmann, Pjotr Iljics Csajkovszkij Diótörő Budapest Bábszínház 2010, 2013, 2014
Terence McNally, Prekop Gabriella Frankie és Johnny (Krumplirózsa) Pinceszínház, Budapest 2011
Kodály Zoltán, Paulini Béla, Harsányi Zsolt Háry János Budapest Bábszínház 2017

Tévéfilm-rendezései

[szerkesztés]

Rádiójáték rendezései

[szerkesztés]
  • Angyalfia Melániának (Jékely Zoltán rádiónovellája, Kossuth rádió, 1973)[23]
  • Hitvalló Csanádi Imre költészete (szerkesztő Dénes István, Kossuth rádió, 1980)[23]
  • A népszínmű regénye (írta és összeállította Kerényi Ferenc dr., Kossuth rádió, 1980)[23]
  • Olimpiai irodalom – irodalmi olimpia (összeállította Dr. Keresztényi József, Magyar Rádió 3. műsor Bartók Rádió, 1980)[23]
  • Rembrandt eladja holttestét (író: Bródy Sándor, Kossuth rádió, 1980)[23]
  • Boldog boldogultak (Ladislav Fuks kisregénye, Petőfi rádió, 1980)[23]
  • A vörös kakas (Justh Zsigmond elbeszélése, Kossuth rádió, 1980)[23]
  • Minek ily éjben fényleni? Kiss József költészete, Magyar Rádió 3. műsor Bartók Rádió, 1980)[23]
  • Az 1848-as szabadságharc színháza (összeállította dr. Kerényi Ferenc, Magyar Rádió 3. műsor Bartók Rádió, 1981)[23]
  • „Leláncolva az álmélkodás által.” – Hamlet 1867 előtt (összeállította Dr. Kerényi Ferenc, Kossuth rádió, 1981)[23]
  • Regélő színházépületek (összeállította dr. Kerényi Ferenc, Kossuth rádió, 1981)[23]
  • Ismeretlen ismerősök. Heinrich Schliemann (szerkesztő: Gyenes György, Kossuth rádió, 1982)[23]
  • A hősnő, az intrikus, a kedélyes atya és a többiek. Színészek és szerepek a XIX. században (összeállította és vezette: Dr. Kerényi Ferenc, Petőfi rádió, 1982)[23]

Díjai

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Meczner János, szfe.hu (hozzáférés: 2018. február 21.)
  2. ↑ Győr Plusz közéleti hetilap / III. évfolyam 40. szám[halott link] Zoljánszky Alexandra: 35 éves a színházunk (11. old.), ujsag.gyorplusz.hu – 2013. október 4.
  3. ↑ Színpad V. évfolyam 3. szám Archiválva 2016. május 2-i dátummal a Wayback Machine-ben, Nánay István: A Bábszínház jubileumára (4. old.) / Balogh Géza: Hatvan év bábtörténete dióhéjban (9. old.), msztsz.hu – 2009. szept.
  4. ↑ Ők vezethetik tovább az Örkényt, a Kolibrit és a Budapest Bábszínházat Archiválva 2019. november 30-i dátummal a Wayback Machine-ben, szinhaz.org – 2019. november 27.
  5. ↑ Meczner János. YouTube a vera takacs YouTube-csatornán (eredeti cím: Az utánpótlás nevelésről Meczner János, készítették: Simonváros András, Takács Vera) – Közzététel: 2016. nov. 17.
  6. ↑ Telenkó-Oláh Tímea: Kitekintő (20. old.), BábosHázi Figyelő XI. évfolyam 3. szám, VojtinaBábszínház.hu – 2012. január–február
  7. ↑ Szemere Katalin: Progresszív bábok, Népszabadság - 2014. május 9.
  8. ↑ ASSITEJ Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
  9. ↑ Gabnai Katalin: Gyerekszínház – alap nélkül. Országos Gyerekszínházi Találkozó 1997 tavaszán, Drámapedagógiai magazin, Különszám (40. oldal) epa.oszk.hu – 1997
  10. ↑ Takács István: Magyar alapítványok és alapok enciklopédiája (308. old.), SANSZ Alapítvány (Budapest) – 1995 (online: books.google.hu)
  11. ↑ "Civil szervezetek névjegyzéke" Archiválva 2020. március 30-i dátummal a Wayback Machine-ben, a civil szervezetek kereső felülete (hozzáférés: 2018. február 21.)
  12. ↑ Pogány Judité a Gábor Miklós-díj. www.pecsinapilap.hu (2007. április 7.) (Hozzáférés: 2015. április 8.)
  13. ↑ Vajda Márta jegyzőkönyvvezető: Emlékeztető a Bábművészek Szövetségének 2012. október 2-i üléséről Archiválva 2021. október 22-i dátummal a Wayback Machine-ben, babmuveszekszovetsege.hu – 2012. október 2.
  14. ↑ A Szövetség Archiválva 2018. augusztus 23-i dátummal a Wayback Machine-ben a Magyar Bábművészek Szövetségének elnöksége, Magyar Bábművészek Szövetsége – (hozzáférés: 2018. február 21.)
  15. ↑ NKA állandó szakmai kollégiumainak vezetői és tagjai Archiválva 2018. június 7-i dátummal a Wayback Machine-ben 2015. december 31-ig érvényes szakmai kollégiumi rendszer, vezetők, tagok; nka.hu (hozzáférés: 2018. február 21.)
  16. ↑ Kis Éva részletes életrajza[halott link], gygyk.rmc.hu (hozzáférés: 2017. február 21.)
  17. ↑ A kultúra nem jó üzlet, viszont hatalmas szerelem Archiválva 2015. szeptember 21-i dátummal a Wayback Machine-ben (10–12. old.), Sikeres Nők 2014/szeptember, gradusartist.com (hozzáférés: 2018. február 21.)
  18. ↑ Bemutatkozás, gradusartist.com (hozzáférés: 2018. február 21.)
  19. ↑ Dr. Kis Éva Ph.D. Archiválva 2018. május 23-i dátummal a Wayback Machine-ben, Rózsakert Medical Center rmc.hu (hozzáférés: 2018. február 23.)
  20. ↑ Színházi adattár: Előadások adatbázisa[halott link]
  21. ↑ Stuber Andrea: Letűnt idők, eltűnt színészek[halott link], (Szabó Magda: Régimódi történet), színikritika, Criticai Lapok – 1999
  22. ↑ Ökrös László: Októberi esték (52-54. old.), Filmvilág folyóirat 1979/12
  23. ↑ a b c d e f g h i j k l m Kaposy Miklós: A szó nem száll el válogatás a magyar közszolgálati rádiók műsorából a kezdetektől napjainkig 1961–2010 Archiválva 2017. december 25-i dátummal a Wayback Machine-ben, Balassi kiadó, 2014
  24. ↑ Fődíjas a Ciróka Bábszínház, Petőfi Népe 59. évfolyam, 120. szám, library.hungaricana.hu – 2004. május 24.
  25. ↑ MAKtár - A Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány havilapja, 2005. 3. sz. (19. old.) epa.oszk.hu
  26. ↑ V. Biennálé-díjak[halott link], csiky.hu – 2010. május 8.
  27. ↑ A Fővárosi Közgyűlés 2011. szeptember 28-i rendes ülése, budapest.hu - 2011. szeptember 28.
  28. ↑ Állami kitüntetéseket adott át Balog Zoltán Archiválva 2015. március 16-i dátummal a Wayback Machine-ben, kormany.hu – 2015. március 13.
  29. ↑ Budapest portál | Fővárosi elismerő díjak a a Főváros napja alkalmából (hu-HU nyelven). budapest.hu. (Hozzáférés: 2020. november 18.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Meczner_János&oldid=27359912”