Ugrás a tartalomhoz

Kacsóh Pongrác

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Kacsoh Pongrác szócikkből átirányítva)
Kacsóh Pongrác
Életrajzi adatok
Született1873. december 15.
Budapest
Elhunyt1923. december 16. (50 évesen)
Budapest
SírhelyFiumei Úti Sírkert
Pályafutás
Műfajok
Tevékenységzeneszerző, zenepedagógus
A Wikimédia Commons tartalmaz Kacsóh Pongrác témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Dr. Marosséllyei Kacsóh Pongrác (Budapest, 1873. december 15. – Budapest, 1923. december 16.) magyar zeneszerző, zenepedagógus, főreáliskolai igazgató-tanár.[1]

Életpályája

[szerkesztés]

Marosséllyei Kacsóh Lajos (1849–1911),[2] MÁV felügyelő, és gyergyószentmiklósi Lukács Róza gyermekeként született. Apai nagyszülei marosséllyei Kacsóh Lajos (1812–1877), a kisbajomi református egylet lelkésze, a dunántúli református egyház kerület főjegyzője,[3] és nagygyimóthi Nyikos Katalin (1819–1899) voltak.[4] Az anyai nagyszülei gyergyószentmiklósi Lukács Márton (1813-1880), csorvási postamester, és Paraszka Anna (1811–1900) csorvási postamester voltak.[5][6]

Kacsóh Pongrác Kolozsvárott, a Ferenc József Tudományegyetemen szerezte meg bölcsészdoktori diplomáját, ahol 1896. június 13-án summa cum laude minősítéssel természettudományi szakon végzett. Kisbarnaki Farkas Gyulánál doktorált fizikából.[7]

Zenei tanulmányait Farkas Ödönnél, a Konzervatórium igazgatójánál végezte, majd Budapestre költözött, és 1898-tól matematika–fizika szakos gimnáziumi tanárként főleg matematikai cikkeket publikált. Érdeklődése egyre inkább a zene felé fordult, később komponálni kezdett, elmélyedt a zeneelmélet tudományában. 1905 és 1907 között a Zenevilág című szaklapot szerkesztette, mely lapban 1904-ben elsők között méltatta az ifjú zeneszerző, Bartók Béla jelentőségét. Ugyanebben az évben Bakonyi Károly felkérésére komponálta János vitéz című dalművét, amelynek bemutatójára 1904. november 18-án került sor a Király Színházban. Kacsoh Pongrác többször megfordult Csorváson édesanyjával (Kacsóh Lajosné), aki Bartók Bélánéval együtt fellépett a Csorvási Olvasó Egylet jótékonysági estélyén is. Elterjedt az a vélemény, hogy a János Vitéz daljáték egy részét a csorvási posta épületében írta, amikor anyai nagyanyja még postamester-asszonyként dolgozott.

1909-ben Kecskeméten a Főreáliskola igazgatójává nevezték ki. Budapesten hunyt el 1923-ban, 1 nappal az 50. születésnapját követően.

Házassága és gyermeke

[szerkesztés]

1913. június 19-én Budapesten,[8] feleségül vette a régi Sopron vármegyei nemesi származású alsózopori Nagy Rózsa Geornina Flóra (*Németújvár, Vas vármegye, 1885. április 4.–†Budapest, 1963. november 6.) kisasszonyt,[9] akinek a szülei alsószopori Nagy Jenő (1844–1916), a soproni királyi törvényszéknek a bírája,[10][11] és a szladeoviczi Szladovits családnak a sarja, szladeovici Szladovits Magdolna (1857–1893) voltak.[12] Az apai nagyszülei alsószopori Nagy János (1817–1867), 1848-as honvéd százados, földbirtokos és szeniczei Szeniczey Judit (1820–1905) voltak. Anyai nagyszülei szladovici Szladovits Ferenc (1829–1878) jogász, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt főhadnagy, zalaboldogfai földbirtokos és szentgyörgyi Horváth Flóra (1835–1916) asszony voltak.[13] Az anyja oldaláról többek között a szentgyörgyi Horváth-, a bonyhádi Perczel- a barkóczi Rosty- a lovászi és szentmargitai Sümeghy-, a rábadoroszlói Rumy- és a boldogfai Farkas családok leszármazottja volt.[14] Később, Kacsóh Pongrác feleségétől elvált. Kacsóh Pongrác és alsószopori Nagy Rózsa házasságából született:

Társadalmi szerepvállalása

[szerkesztés]

Társadalmi elismertségét jelzi, hogy számos magas tisztséggel bízták meg. 1912-től Budapest székesfőváros zenei szakelőadójaként, a közép- és felsőfokú zenetanfolyamok főigazgatójaként tevékenykedett. Éveken át vezette a Székesfővárosi Énekkart. Az Országos Dalosszövetség igazgatója, és az Országos Zenészszövetség elnöke volt.

Főbb művei

[szerkesztés]

Kísérőzenék színpadi művekhez

[szerkesztés]

Dalművek

[szerkesztés]

Publikációk

[szerkesztés]

Kötetei

[szerkesztés]
  • Az egyenlőségi és egyenlőtlenségi elv viszonya a mechanikában; Ajtai Ny., Kolozsvár, 1896
  • Prolegomena a zene positiv aesthetikájához; Károlyi Ny., Bp., 1904
  • János vitéz. Daljáték; szöveg Bakonyi Károly, vers Heltai Jenő; Budapesti Hírlap, Bp., 1904
  • A zene fejlődéstörténete; Athenaeum, Bp., 1909 (hasonmásban: Comenius, Pomáz, 2000)
  • Az iskolai karénektanítás paedagógiája; Rozsnyai, Bp., 1910
  • Az elemi iskolai énektanítás pedagógiája. Vezérkönyv tanítóknak, 1-2.; Rózsavölgyi, Bp., 1912
    • Pedagógiai rész
    • Zenei anyag
  • Az elemi iskolai énektanítás pedagógiája. Segédkönyv a tanító részére; Kacsoh Pongrác nyomán szerk. Harmat Arthur, Karvaly Viktor; 2. átdolg., bőv. kiad.; Rózsavölgyi, Bp., 1931
  • János vitéz. Daljáték Petőfi Sándor verses elbeszélése nyomán; zene Kacsóh Pongrác, vers Heltai Jenő, szöveg Bakonyi Károly, újrahangszerelte, kieg. Kenessey Jenő, átdolg. Karinthy Ferenc; Zeneműkiadó, Bp., 1952
  • A zene története; Anno, Bp., 1997
  • János vitéz; zene Kacsoh Pongrácz, vers Heltai Jenő, szöveg Bakonyi Károly, prózai szöveggond. Vörös Róbert; Nemzeti Színház, Bp., 2008 (Nemzeti Színház színműtár)

Kapcsolódó oldalak

[szerkesztés]
Kacsóh Pongrác dalai a magyar Wikipédián
Szócikk Dallam Szöveg
Jancsi belépője Kacsóh Pongrác Heltai Jenő
Furulya nóta Kacsóh Pongrác Heltai Jenő
A francia királylány dala Kacsóh Pongrác Heltai Jenő
Kék tó, tiszta tó Kacsóh Pongrác Heltai Jenő
Egy rózsaszál Kacsóh Pongrác Heltai Jenő
Iluska dala Kacsóh Pongrác Heltai Jenő

Emlékezete

[szerkesztés]

Képgaléria

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ familysearch.org Kacsóh Pongrác gyászjelentése
  2. ↑ Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 1-26. szám). 1911-02-12 / 7. szám
  3. ↑ familysearch.org - Kacsóh Lajos gyászjelentése
  4. ↑ familysarch.org - Kacsóhné Nyikos Katalin gyászjelentése
  5. ↑ Országos Széchényi Könyvtár -gyászjelentések - Lukcás Márton
  6. ↑ Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)1900-04-08 / 14. szám
  7. ↑ Oláh-Gál Róbert: Kacsóh Pongrác, a fizikus, Fizikai Szemle, 2009/1.
  8. ↑ familysearch.org polgári anyakönyvek - Budapest (VIII. kerület) - házasságok - Kacsóh Pongrác és Nagy Rózsa házassága
  9. ↑ Magyar Nemzet, 1963. november (19. évfolyam, 256-280. szám)1963-11-10 / 263. szám
  10. ↑ Soproni Napló, 1916. október-december (20. évfolyam, 225-299. szám)1916-11-29 / 274. szám
  11. ↑ familysearch.org alsószopori Nagy Jenő gyászjelentése
  12. ↑ familysearch.org Nagy Jenőné Szladovics Magdolna gyászjelentése
  13. ↑ http://www.pechy-de-pechujfalu.hu/myfiles/htmls/nagyivan/nix08w/nix08w-Title.html
  14. ↑ Boldogfai Farkas Ákos András. A Szladovits család (szladeoviczi). (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2022. XVIII. 251.o.)
  15. ↑ Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. (Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003)MAGYAR KIRÁLYI TARTALÉKOS HUSZÁRTISZTEK
  16. ↑ familysearch.org dr. Kacsóh János gyászjelentése

További információk

[szerkesztés]
  • Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Bp., Zeneműkiadó, 1983-1985.
  • Fancsali János: Kacsóh Pongrác, Bartók Béla első méltatója. In: Magyarörmény zenei breviráium. Magyar-Örmény Könyvtár 10. Budaörs, 2003. 103-110. ISBN 963 212 329 8
  • Frideczky Frigyes: Magyar zeneszerzők. Bp. , Athenaeum 2000 Kiadó, 2000. (Lyceum könyvek)
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992.(Kecskeméti Füzetek 4.)
  • Váry István-Heltai Nándor: Kecskemét jelesei. Szerk. Heltai Nándor. Kecskemét, Kecskemét Város Tanácsa, 1968.
  • Leszler József: Nótakedvelőknek. Bp., Zeneműkiadó, 1986.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005.
  • Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-.
  • A magyar muzsika könyve. Szerk. Molnár Imre. Bp., Havas Ödön, 1936.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. Bp. , Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, 1929 .
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.

A János vitézről

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kacsóh_Pongrác&oldid=26118306”