Kacsóh Pongrác út
| Kacsóh Pongrác út | |
 | |
| A lakótelep az M3-as autópálya egyik felüljárójáról nézve | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Magyarország |
| Település | Budapest |
| Városrész | Budapest XIV. kerülete |
| Létrejötte | 1930-as évek |
| Névadó | Kacsóh Pongrác |
| Korábbi nevei | Külső Andrássy út (1951-ig) |
| Nevezetes épületei | Kacsóh Pongrác úti lakótelep |
| Földrajzi adatok | |
| Elhelyezkedése | |
 Kacsóh Pongrác út
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 32′ 00″, k. h. 19° 06′ 10″47.533333°N 19.102778°EKoordináták: é. sz. 47° 32′ 00″, k. h. 19° 06′ 10″47.533333°N 19.102778°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kacsóh Pongrác út témájú médiaállományokat. | |
A Kacsóh Pongrác út egy főút Budapest XIV. kerületében, Herminamező, illetve Alsórákos városrészekben. Ma a Hermina úttól a rákospalotai körvasútig (Szuglói Körvasút sor) tart, magában foglalja az M3-as autópálya Zugló területén fekvő bevezető szakaszát és annak szervizútját is.
Története
[szerkesztés]._Fortepan_59402.jpg)
Az 1930-as évek és 1951 között Külső Andrássy útnak nevezték. Mai nevét Kacsóh Pongrác (1873–1923) magyar zeneszerző után kapta.
1963–1968, 1971-1975 között épült a Kacsóh Pongrác úti lakótelep és 1966-1970 között a Csáktornya park lakótelepe.[1][2] A megközelíthetőségének javítása érdekében 1970-ben kialakították a Budapest–Záhony-vasútvonalat felülről keresztező, irányonként egy sávos Kacsóh Pongrác úti felüljárót, valamint december 22-én annak tövében átadták a Mexikói úti buszvégállomást,[3] hogy a szintbeli vasúti kereszteződést kiváltsák, jelentősen gyorsítva a megnövekedett közúti forgalmat.[4] A Városligetből a csomóponthoz az 1973-as meghosszabbítást követően került ki az M1-es metróvonal (a köznyelvben "Kisföldalatti") külső végállomása Mexikói út néven.
1982-1983 között ezen út nyugati oldalán alakították ki az Hungária körgyűrűbe torkolló M3-as autópálya XIV. kerületi bevezető szakaszát. A sztrádával párhuzamosan az addig irányonként egy sávos[5] felüljárót is autópálya-csomóponttá bővítették, az utat pedig (az „eredeti” felüljárót kivéve) végig a sztráda közelebbi oldalával párhuzamos menetirány szerint egyirányúsították.
Az régi felüljáró ma a Hungária körút Buda felé haladó oldalával köti össze az M3-as bevezető szakaszát (mindkét irányba), róla a Kacsóh Pongrác útra 1983 óta nem lehet közvetlenül lehajtani, csak az 1980-1982 között épült felüljárórendszer egy másik hídjáról. 1978-1980 között épült meg az autópálya bevezető XIV. kerületi szakaszának északi végén a Körvasútat felülről keresztező, irányonként három sávos, 400 méter hosszú felüljáró.[6]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A budapesti lakótelepek összesítő táblázatai - Központi Statisztikai Hivatal, 2019
- ↑ Iván László: Budapesti falanszterek: A tömeges lakásépítés térbeli konzekvenciái. Földrajzi Értesítő, XLV. évf. 1–2. sz. (1996) 73–99. o. Hozzáférés: 2017. június 30. ↑ 1. melléklet. Budapest 1945 után épült jelentősebb lakótelepei:
- ↑ Rátonyi Gábor Tamás: A 25-ös busz rövid története (magyar nyelven). XV. kerületi blog, 2012. (Hozzáférés: 2017. április 4.)
- ↑ Gáll Imre, Kovács József, dr. Tóth Ernő - Pest megyei és Budapesti hídak (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 936-04-8919-8 (Hungaricana online archivum)
- ↑ A frissen átadott Kacsóh Pongrác úti felüljáró (fénykép, 1970-1971 körül), egykor.hu (hozzáférés: 2013. január 24.)
- ↑ Mészáros Ábel - Hungária: a másfél évszázadon át épülő budapesti körút (Lechner Tudásközpont, 2017.07.25.
Források
[szerkesztés]- Zugló Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatának módosítása[halott link], VII. Örökségvédelmi hatástanulmány, Budapest, 2012 április (Zuglo.hu)
- Budapest teljes utcanévlexikona. Szerk. Ráday Mihály. (hely nélkül): Sprinter. 2003. 258. o. ISBN 963 9469 06 8
