Ugrás a tartalomhoz

Máté Gábor (színművész)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Máté Gábor
Eifert János felvétele
Eifert János felvétele
Született1955. április 29. (69 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Házastársa
ÉlettársaPelsőczy Réka
Gyermekeikét gyermek
Foglalkozása
Tisztsége
  • rektorhelyettes (2007–2011, Színház- és Filmművészeti Egyetem)
  • főigazgató (2011. február 1. – , Katona József Színház)
Iskolái
Kitüntetései
Színészi pályafutása
Aktív évek1978

A Wikimédia Commons tartalmaz Máté Gábor témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Máté Gábor[Mj. 1] (Budapest, 1955. április 29. –) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező, egyetemi tanár, érdemes művész, a budapesti Katona József Színház főigazgatója.

Életút

[szerkesztés]

Édesapja Máté Lajos színházrendező.[1] A Színművészeti Főiskola színész szakán 1980-ban diplomázott, Major Tamás és Székely Gábor tanítványa volt. A nagy hírű kaposvári Csiky Gergely Színház szerződtette, tevékeny részese a teátrum újraépítésének, a korábbi sikereket is meghaladó művészi munkának.

Egyik főszereplője volt a legendás Marat halála című előadásnak. A Corvin köz hatalmas fotója előtti, a forradalmat sirató jelenet sokak számára a legemlékezetesebb színházi pillanatok egyike.[2]

1981-ben rendezőként is bemutatkozott. 1987-ben szerződött a Budapesti Katona József Színházhoz. A színház egyik legtöbbet foglalkoztatott művésze, színészként és rendezőként is tevékenykedik. Vendégként rendszeresen rendez az Egri Gárdonyi Géza Színházban és a Zsámbéki Színházi és Művészeti Bázison. 1993 óta tanít a Színművészeti Egyetemen, 2002 óta egyetemi tanár. 2001-ben DLA fokozatot szerzett,[3] 2006 óta habilitált doktor.[4]

Tanítványaival évente egy alkalommal Zsámbékon, a Zsámbéki Nyári Színházban[5] dolgozik együtt. Kedvenc kikapcsolódása jazzlemezek hallgatása. A „Mi ez a hang – Dzsessztetés” című előadás inspirálója éppen a rajongott műfaj volt.

A 2003-ban oklevelet szerzett 14 fős „legendás Máté-osztály”[6] minden évben elvonul nyári műhelymunkára a zsámbéki rakétabázisra, 2007 óta azért, hogy az Alkal/Máté Színésztrupp égisze alatt egyikük életéből produkciót készítsen. Az utolsó előadást követően sorsolják ki, kiről készül a jövő évi produkció. Az osztály tagjai, zárójelben a produkció előadásának éve: Czukor Balázs, Dömötör András (2015), Fenyő Iván, Gál Kristóf 2014, Járó Zsuzsa (2007[7]), Jordán Adél, Kovács Patrícia (2009[7]), Máthé Zsolt (2010[8]), Mészáros Béla, Mészáros Máté (2011[9]), Péter Kata (2012[9]), Száraz Dénes, Szandtner Anna (2008[7]), Vajda Milán.

2011. február 1-jétől a budapesti Katona József Színház főigazgatója, Zsámbéki Gábort váltva a poszton.[10]

2013-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.

2018-ban jelent meg kötete: Színházi naplók címmel.[11]

Státuszai

[szerkesztés]

Magánélete

[szerkesztés]

Első felesége Jakupcsek Gabriella műsorvezető volt, akivel 10 évig éltek házasságban.[12] Két gyermekük született: Máté Bálint Mór 1985-ben, Máté Marcell Mór pedig 1988-ban.[13] Második felesége Albert Györgyi újságíró volt, akivel öt évig éltek házasságban.[14][15] Később Pelsőczy Rékával élt együtt.[16]

Munkássága

[szerkesztés]

Szerepek

[szerkesztés]

Színház

[szerkesztés]

  • Schwajda György: A csoda[Mj. 2]
  • Beckett: Szöveg és zene
  • Ivo Bresan: Paraszt Hamlet (Hamlet)
  • Molière:
    • A tudós nők (Vadius)
    • A mizantróp (Philinte); (Oronte)
    • Tartuffe (Cléante)
  • Voskovec-Werich: A nehéz Barbara (első zsoldos)
  • Thomas Middleton: Átváltozások (Alsemero)
  • Shakespeare:
  • Dennis Scott: Sir Gawain és a Zöld Lovag (Zöld Lovag)
  • Victor Hugo: A királyasszony lovagja (Don Cezar de Bazán)
  • Robert Thomas: Szegény Dániel (A férj)
  • Bulgakov:
    • Bíborsziget
    • Kutyaszív (Bormentál)
    • A Mester és Margarita (Afranius, rendőr)
  • Turgenyev: Egy hónap falun (Beljajev)
  • Peter Weiss: Marat/Sade (Kikiáltó)
  • Szomory Dezső: Hermelin (Pálfi Tibor)
  • Illyés Gyula: A kegyenc (Heracleus)
  • Gogol: A revizor (Hlesztakov)

  • Jean Genet: A balkon (küldött)
  • Katajev: A Werthert már megírták (Gyima)
  • Müller Péter: Búcsúelőadás (August Bárió)
  • Spiró György:
    • A kert (János)
    • Kőszegők (Jurisics)
    • Koccanás (Koccanó)
  • Csehov:
    • Cseresznyéskert (Trofimov)
    • Platonov (Trileckij)
    • Ivanos (Sabelszkij gróf)
  • Weöres Sándor: A kétfejű fenevad (Bornemissza Ambrus)
  • Euripidész: Alkésztisz (Admetosz)
  • Szabó György: Kun László (Kun László)
  • Eugène Ionesco:
    • A kopasz énekesnő (Mr. Martin)
    • A kopasz énekesnő (Mr. Smith)
  • Kornis Mihály: Kozma (Kozma)
  • Jacobi Viktor: Leányvásár (Harrison)
  • Füst Milán: Catullus (Catullus)
  • Canetti: Esküvő (Horch)
  • Eörsi István: Jolán és a férfiak
  • Kós Károly: István király (István)
  • Wedekind: Lulu (Eduard Schwartz)
  • Sütő András: Káin és Ábel (Káin)
  • Brecht:
    • Turandot (Munka Du, Strichelő Tui, Százados, Orvos)
    • -Weill: Koldusopera (Bicska Maxi)

  • Magyar Szépség (2003)
  • Boldog születésnapot (2003)
  • Taxidermia (2005)
  • 4*100 (2006)
  • Overnight (2007)
  • Presszó (2008-sorozat)
  • Fekete leves (2013)
  • Terápia (2014)
  • Lajkó – Cigány az űrben (2018)
  • Candide kalandjai (2018)
  • Szép csendben (2019)
  • A másik érintése (2023)

Színházi rendezések

[szerkesztés]

Rádió

[szerkesztés]
  • Parti Nagy Lajos: Ibusár (Szereplő)
  • Tar Sándor: A mi utcánk (Rendező)
  • Az eldobott szerelem (Rendező, szereplő)
  • Szerelmi levelező (Rendező, szereplő)
  • Kettős szerelmi öngyilkosság az Amidzsima-szigeten (Rendező)
  • A huszadik század rövid története (Szereplő)
  • Nyugatosok (Rendező)
  • Mikszáth Kálmán: Galamb a kalitkában (1984)
  • Veroslav Rancic: Sikoly (1984)
  • Kopecsni Péter: Cseh pályaudvar (1985)
  • Nemes István: Rallye (1986)
  • Traven: Halálhajó (1986)
  • Heinrich Böll: Biliárd fél tízkor (1987)
  • Mándy Iván: Koszorú (1987)
  • Bakos Ferenc: Harmat hull a peóniába (1988)
  • Raudsepp, Hugo: A naplopó (1988)
  • Kaverin, Venyjamin: Verlioka (1989)
  • Brodszkij, Joszif: Demokrácia (1991) (rendező)
  • Ruitner Sándor: Lacrimosa (1991)
  • Gyárfás Miklós: Leánykérés (1992)
  • Mészöly Miklós: Ablakmosó (1992)
  • Tolnai Ottó: Wilhelm-dalok avagy a vidéki Orfeusz (1992)
  • Zsolt Béla: Oktogon (1992)
  • Gothár Péter: Menekülés az este elől, avagy a felboncolt szív (1993)
  • Jerofejev, Venegyikt: Moszkva - Petuski (1993) (rendező)
  • Pártos Erzsi: Köszönöm (1993)
  • Tar Sándor: A hang (1993) (rendező)
  • Lét s nemlét, írók, irodalom – Cholnoky Viktor három jelenete (1995) (rendező)
  • Németh András: Senki katonája (1996)
  • Závada Pál: A hercegnő vére (1996) (rendező)
  • Anton Pavlovics Csehov: Sirály (1997)
  • Hasek, Jaroslav: Svejk, egy derék katona kalandjai a világháborúban (1997)
  • Kosztolányi Dezső: Esti Kornél (1997)
  • Pierre Carlet de Marivaux: Próbatétel (1997)
  • Csáth Géza: Mesék, amelyek rosszul végződnek (1998)
  • Horváth Péter: Cipők (1998)
  • Vörösmarty Mihály: Kincskeresők (2000) – rendező
  • Johannes Bobrowski: Harmincnégy mondat a nagyapámról (2003)
  • Karinthy Márton: Ördöggörcs (2004)
  • Esterházy Péter: A szív segédigéi (2006)
  • Egressy Gábor: Sóska, sültkrumpli (2010) – rendező
  • Időfutár (2012)
  • Egressy Zoltán: Most érsz mellé (2013)
  • Harmsz, Danyiil: Optikai csalódás (2015)/közreműködő
  • Huszár a teknőben: Mikszáth Kálmán válogatott írásaiból (2015)
  • Sánta Ferenc: Az ötödik pecsét (2017)

CD, hangoskönyv

[szerkesztés]

Kötetei

[szerkesztés]
  •  Első lépések; Balassi–Színház- és Filmművészeti Egyetem, Budapest, 2014 (Színházcsinálók füzetei)
  • Színházi naplók; Magvető, Budapest, 2018 (Tények és tanúk, 134.) ISBN 9789631437553

Díjai

[szerkesztés]
  • Jászai Mari-díj (1984)
  • Fővárosi színházi díj (1999)
  • Érdemes művész (2003)
  • Színikritikusok díja:
    • Legjobb férfi mellékszereplő (2005); (2010)
    • Legjobb előadás: A kétfejú fenevad (2010)
    • Legjobb előadás: A mi osztályunk (2012)
  • POSZT: A legjobb férfia epizódszereplő – Médeia. (2005-Szakmai zsűri és a MASZK Országos Színészegyesület színész zsűri)
  • Vastaps-díj
    • A legjobb rendezés (2001; 2003; 2007, 2008)
    • A legjobb férfi mellékszereplő (2004)
    • A legjobb férfi főszereplő (2006)
    • A legjobb rendezés (2016; Az olaszliszkai, Bihari)
  • Kossuth-díj (2009)
  • Vidor Fesztivál
    • Brighella-díj: (A legjobb férfi epizódalakítás 2010)
    • Dottore-díj: (A legjobb előadás; Csörgess meg! 2010)
  • Prima díj (2015)
  • Pro Urbe Budapest díj (2021)[17]

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. Egyes forrásokban: Máthé Gábor
  2. A Színházi adattárban regisztrált első szerep, helye és időpontja: Ódry Színpad-1978. január 24.
  3. A Színház Adattárban regisztrált első rendezése. A bemutató helye és dátuma: Kaposvári Csiky Gergely Színház-1982. február 27.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Máté Lajos (1928-2011). www.szinhazkolonia.hu. [2018. november 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 7.)
  2. A kaposvári Marat/Sade és a kultúrpolitika  ; A kaposvári színház archívuma. Archiválva 2014. július 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
  3. SZFE adatlap. [2014. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 17.)
  4. Máté Gábor – ODT Személyi adatlap. www.doktori.hu. (Hozzáférés: 2016. december 21.)
  5. Ha nyár, akkor Zsámbék!
  6. [1]
  7. a b c Index: Élve boncoltak a zsámbéki rakétabázison
  8. ÉS: Koltai Tamás: A jövő folytatódik
  9. a b 7 óra 7: 115 ezer forint Mészáros Máténak – Jövőre Péter Kata lesz a zsámbéki előadás alanya
  10. Népszabadság: Máté Gábor a Katona József Színház új igazgatója
  11. MAGVETŐ. Tények és tanúk. ISBN 978 963 14 3755 3
  12. Zrt., Origo. „Jakupcsek a válásáról vallott: "Hamarabb föladtam, mint kellett volna"”, http://www.life.hu/ (Hozzáférés: 2018. október 5.) 
  13. Meglepő sztárkapcsolatok! Ki kinek a keresztszülője? (magyar nyelven). Story Online. [2013. április 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 5.)
  14. Abortusz hétszer egyetlen férfiért – Albert Györgyi kálváriája”, ujszo.com, 2004. július 2.. [2018. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. október 5.) (magyar nyelvű) 
  15. Albert Györgyi utolsó interjúja”, Blikk.hu, 2016. június 25. (Hozzáférés: 2018. október 5.) (hu-HU nyelvű) 
  16. Ezt a mai napig nem tudta feldolgozni Jakupcsek Gabriella”, Blikk.hu, 2016. május 8. (Hozzáférés: 2018. október 5.) (hu-HU nyelvű) 
  17. https://telex.hu/belfold/2021/11/17/keleti-agnes-es-bodrogi-gyula-is-budapest-diszpolgara-lett

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]