M. Kecskés András

M. Kecskés András
Született	1955. június 7. (69 éves) Miskolc
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Galgóczy Judit
Foglalkozása	koreográfus táncművész balett-táncos pantomimművész
Iskolái	Magyar Táncművészeti Főiskola (1999–2002) Színház- és Filmművészeti Egyetem (–2003)
IMDb PORT.hu
Sablon • Wikidata • Segítség

M. Kecskés András (Miskolc, 1955. június 7. –) magyar táncművész, pantomimművész, koreográfus/rendező. Felesége Galgóczy Judit rendező.

Életpályája

Az 1977-es Ki mit tud? felfedezettje. Szellemi mestere Étienne Decroux, tanult Regős Pál és Köllő Miklós pantomimstúdiójában. 1978-ban megalapította a Corpus Pantomimegyüttest, melynek 1983-ig volt tagja; tagjai között megtalálhattuk a modern kortárstánc jelentős alakjait (pl. Nagy József, Goda Gábor, Hudi László, Rókás László). 1983-tól rendszeresen turnézik és tanít különböző országokban: Ausztria, Németország, Belgium, Franciaország, Görögország, Ciprus, Oroszország. Itthon a Nemzeti Táncszínházban láthatjuk. 1987-től Miskolcon, majd Szegeden koreográfus-rendező. 2003–2004 között koreográfus/rendező diplomát kapott a Színház- és Filmművészeti Egyetemen Babarczy László osztályában.

Stílusára az expresszív, modern tánc és a klasszikus pantomim technikájának egyéni ötvözése jellemző.

Színházi munkái

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: színészként: 3, rendezőként: 2, koreográfusként: 31.

Színészként

• Szokolay Sándor: Szávitri....Bivaly
• Arisztophanész: Az Acharnaebeliek....
• Cocteau: Emberi hang....Árnyék

Rendezőként

• Weöres Sándor: A holdbeli csónakos (1992)
• Arisztophanész: Az Acharnaebeliek (2003)

Koreográfusként

Brecht: A nevelő úr (1981) Weöres Sándor: A holdbeli csónakos (1981) Darvas Ferenc: Kék öböl (1982) Behn: A kalóz (1985) Rostand: A két Pierrot, vagy a fehér vacsora (1986) Szigligeti Ede: II. Rákóczi Ferenc fogsága (1987) Nestroy: Szabaccság Mucsán (1988) Presser Gábor: A padlás (1988) Brecht: A szecsuáni jólélek (1989) Griffiths: Komédiások (1989) Danek: Negyven gonosztevő és egy darab ártatlanság (1989) Gozzi: A szarvaskirály (1990) Ödön von Horváth: Mesél a bécsi erdő (1992) Mascagni: Parasztbecsület (1995) Leoncavallo: Bajazzók (1995)

Beethoven: Fidelio (1998) Bizet: Carmen (1998) Szokolay Sándor: Szávitri (1999) Wilder: A mi kis városunk (1999) Shaffer: Equus (2004) Csehov: Idegen kenyéren (2004) Csehov: A dohányzás ártalmasságáról (2004) Csehov: Medve (2004) Csehov: A tüsszentés, a csinovnyik halála (2004) Csehov: Leánykérés (2004) Brecht: Kurázsi mama és gyermekei (2004) García Lorca: Bernarda Alba háza (2005) Maeterlinck: A kék madár (2006) William Shakespeare: Lear király (2006) Cocteau: Emberi hang (2011)

Egyéb színházi rendezései, koreográfiái

• Márió és a varázsló
• Tűzmadár
• A csodálatos mandarin
• A kékszakállú herceg vára
• Bolero
• Az utolsó tekercs
• Ó, azok a szép napok

Filmjei

• Mozdulatművészeti sorozat (szerkesztő-műsorvezető)
• A hallgatás angyala (portréfilm)
• Karolina karácsonya, avagy újra együtt a család (1982)
• A ház emlékei (2002)
• Gránátok (2003)
• Sorstalanság (2005)
• Tréfa (2009)

Szólóestek

• Egy kiállítás képei
• Négy évszak, utolsó előtti pillanat
• A fény útjai
• Planéták
• A töviskorona
• Becket
• A múzsa csókja

Díjai, kitüntetései

• KISZ-díj (1987)
• Magyar Köztársaság Aranykeresztje (2005)

Források

• MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  

További információk

• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Filmkatalógus.hu
• Interjú M. Kecskés Andrással
• Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 21.)