Ugrás a tartalomhoz

Devecseri Gábor

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Devecseri Gábor
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike
Született1917. február 27.[1]
Budapest
Elhunyt1971. július 31. (54 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
HázastársaHuszár Klára (1941–1971)
SzüleiDevecseriné Guthi Erzsébet
Foglalkozása
IskoláiMagyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1939)
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető (25-1-1/2)
Devecseri Gábor aláírása
Devecseri Gábor aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Devecseri Gábor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Devecseri Gábor (Budapest, 1917. február 27. – Budapest, 1971. július 31.) Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító, klasszika-filológus. Az európai ókor klasszikusai munkáinak legnagyobb részét – így az Iliaszt és az Odüsszeiát is – Devecseri Gábor korszerű és élvezetes fordításában ismerheti meg a mai magyar olvasó.

Mint költő a Nyugat „harmadik nemzedékének” egyik kitűnősége volt; mint tudós a magyar klasszika-filológia nemzetközi tekintélyű kiválósága; mint műfordító, mint az antik kultúra tolmácsa versenytárs nélkül első az évszázadok magyar irodalmában.
– Hegedüs Géza[3]

Életpályája

[szerkesztés]
Harci jelenet az Iliaszból
Devecseri Gábor sírja Budapesten
Farkasréti temető: 25-1-112.
Fekete Tamás alkotása

Devecseri Emil bankhivatalnok és Devecseriné Guthi Erzsébet operaénekes, író és műfordító fiaként zsidó családban született.[4] Tanulmányait is Budapesten végezte, református gimnáziumban érettségizett. Csodagyerekként indult. Tizenöt éves volt, amikor első, Karinthy Gáborral közös kötete Somlyó Zoltán előszavával megjelent. Első önálló verseskötete: A mulatságos tenger (1936). Kerényi Károly antikvitás-felfogásával, Kosztolányi nyelvi játékaival gyakorolt rá mély benyomást, de nem maradt rá hatástalan Szerb Antal és Babits Mihály sem.

1938-ban lefordította és Kerényi Károly bevezetésével jelentette meg Catullus összes verseit, ezután éles vitába keveredett Csengery Jánossal, a neves klasszika-filológussal. 1939-ben szerzett diplomát a Pázmány Péter Tudományegyetem görög–latin szakán, miközben már a Nyugat harmadik nemzedékéhez tartozónak számított a Nyugatban és a Szép Szóban megjelent verseivel. 1941-ben doktorált, doktori disszertációjának címe: A művészi tudatosság Kallimachosz költészetében. Ugyanebben az évben megnősült, felesége Huszár Klára operarendező, zeneíró, zeneszerző, karmester, műfordító. 1942-ben tanári diplomát szerzett. 1942-től 1945-ig a Baumgarten Könyvtár könyvtárosa. Egymás után jelentek meg Plautus, Platón, Hérodotosz stb. fordításai, köztük Arisztophanész Lüszisztratéja (1943).

1945-ben publikálta Az élő Kosztolányi című esszékönyvét és az Állatkerti útmutató című, gyermekek számára írt, szellemes és eredeti verseskötetét.

1945 után a budapesti tudományegyetem görög tanszékén irodalomtörténetet, a Színművészeti Akadémián művészettörténetet tanított. A sztálinista diktatúra kiteljesedése során belépett az MKP-ba (1948 júniusától MDP) és egyik vezéralakja lett az új, Révai József és Horváth Márton irányította irodalompolitikának. 1948–1954 között őrnagyi rendfokozatban oktatott irodalmat a Magyar Néphadsereg Tiszti Akadémiáján. 1953–1956-ban a Néphadsereg Szabad Hazánkért c. irodalmi és művészeti folyóiratának szerkesztője volt. Egyebek mellett Sztálint, Rákosit, a tervgazdálkodást dicsőítő versei, tanulmányai, műfordításai a legkülönbözőbb lapokban, antológiákban és önálló kötetekben jelentek meg. Rendkívüli formaérzéke révén bármit képes volt megverselni, ő készítette el az Odüsszeia (1947) és az Iliasz (1952) korszerű magyar fordítását, lefordította a homéroszi himnuszokat, sőt a homéroszi kor valamennyi fennmaradt emlékét is, ezzel irodalmunk antikvitásélményét alapvetően megváltoztatva; munkáját 1953-ban Kossuth-díjjal jutalmazták.

Személyesen és műveivel is az 1956-os forradalom mellé állt,[5] a november 4-én megalakuló MSZMP-be nem lépett be. A forradalom leverése után a közélettől magát távol tartva költeményekből, műhelytanulmányokból, útirajzokból, önéletrajzi jellegű írásokból élt, drámát írt Odüsszeuszról, kiteljesítette a Catullus-fordítások sorát. A perzsa irodalom kedvéért ezt a nyelvet is elsajátította. 1971-ben halt meg Budapesten. Hosszú betegsége alatt is, még a kórházi ágyon is írt – A hasfelmetszés előnyeiről.

Mág Bertalanné, született Kelemen Éva gépelte le Devecseri Gábor valamennyi művét és műfordítását, a Bikasiratót és A hasfelmetszés előnyeit, valamint A múlandóság cáfolatául címmel megjelent utolsó verseit is. Devecseri Gáborhoz – súlyos betegsége utolsó hónapjaiban – a kórházba is bejárt, s hangfelvételeit azonnal írásban a Magyar Nemzet szerkesztőségébe továbbította.[6]

Tagságok, díjak, kitüntetések

[szerkesztés]

Művei, publikációi

[szerkesztés]
Epidaurosz, Aszklépiosz-templom, Harc az amazonokkal
  • Magyar Rádió Online A szerző egy műve, saját előadásában
  • Devecseri Gábor, Karinthy Gábor versei; előszó Somlyó Zoltán; Fórum Ny., Bp., 1932
  • A mulatságos tenger, vers, 1936
  • Devecseri Gábor: Villon „Átköltése”, Nyugat 1937. 11. szám
  • Barátaimhoz, vers, 1939
  • A művészi tudatosság Kallimachos költészetében, tanulmány, 1941
  • Ál-állatkereskedő, vagy Az igaz szerelem diadala. Vígopera szövegnek szánt verses komédia; Vajna-Bokor, Bp., 1942
  • De amore, vers, esszék, 1943
  • Állatkerti útmutató, gyermekvers, 1945 [5. felújított kiadás 1994]
  • Margitszigeti elégia (Budapest, 1945)
  • Az élő Kosztolányi, kismonográfia, 1945
  • Margitszigeti elégia, vers, 1945
  • Budapest, tündérváros, tanulmány, vers, 1946
  • Levél a hegyről. Válogatott versek; Hungária, Bp., 1946
  • Terjed a fény (Budapest, 1950)
  • Budapest tündérváros (tanulm. és versek, Budapest, 1946)
  • Önkéntes határőr, elbeszélő költemény, 1951
  • Jövendő tükre (versek, Budapest, 1954)
  • Három hét egy esztendő. Verses útinapló a Szovjetunióból. 1954. november 27. – december 21., 1955
  • Műhely és varázs (1959) (tanulmánykötet)
  • Anselmus diák, verses operaszöveg, 1957* Műhely és varázs, görög-római tanulmány, 1959
  • Homéroszi utazás. Görögországi útinapló, 1961
  • Horatius összes versei, szerk. [Borzsák Istvánnal], 1961
  • Odüsszeusz szerelmei (színmű és versek, Budapest, 1964)
  • Lágymányosi istenek (visszaemlékezések, Budapest, 1967)
  • Csak annyi meleget (versek, Budapest, 1968)
  • Epidauroszi tücskök, szóljatok. Görögországi útinapló [fotó: Gink Károly], 1969
  • Ithaka, vers [fotó Gink Károly], 1969
  • Öreg fák, vers [fotó Vajda Ernő], 1969
  • Kalauz Homéroszhoz, tanulmány, 1970
  • Variációk. A pamutszamár keservei, átváltozásai és végső boldogsága, vers [rajz: Reich Károly], 1970
  • Balatoni almanach. Csoóri Sándor, Devecseri Gábor versei a Balatonról; Múzeumi Ismeretterjesztő Központ–Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság, Veszprém, 1970
  • Bikasirató (Budapest, 1971)
  • A meztelen istennő és a vak jövendőmondó (regény Budapest, 1972)
  • A mulandóság cáfolatául (Hátrahagyott versek, bevezette Somlyó György, Budapest, 1972)
  • Beszalad az idő (válogatott versek, Budapest, 1972)
  • A hasfelmetszés előnyei, emlékezések, vers [sajtó alá rendezte Vajna János], 1974
  • Összegyűjtött versek (Budapest, 1974)
  • Műveinek gyűjteményes kiadása (Budapest, 1977)
Vörösalakos váza i. e. 460–450
  • Lágymányosi istenek. Összegyűjtött esszék, 1979
  • Torna-tér; Magvető, Bp., 1984
  • De amore, elbeszélés [szerk. Huszár Klára], 1993
  • Töredék-óda Budapesthez. Lágymányosi Istenek; Belvárosi, Bp., 2000
  • A keresztre feszített múlt. Szikra a szűz motorban; Publio, Hédervár, 2014

Magyar Rádió

[szerkesztés]
  • Kemény Egon – Devecseri Gábor: "Állatkerti séta" rádiójáték (1948)
  • Kemény Egon – Devecseri Gábor: „Álomkerti séta” zenés-verses mesejáték (1950). Vezényel: Blum Tamás

Műfordításai

[szerkesztés]

Neki köszönhető a teljes modern Homéroszon kívül egyebek közt Ovidius Átváltozások, Firdauszí Királyok könyve c. művének fordítása, mintegy három tucat antik dráma (Aiszkhülosz, Szophoklész, Euripidész, Arisztophanész, Menandrosz, Plautus) és több száz lírai mű (köztük a teljes Catullus-életmű) magyar nyelvű változata.

89 író közel ezer versét, drámáját és regényét fordította magyarra.

  • Homérosz: Odüsszeia [7]
  • Homérosz: Iliasz [8]
  • A világirodalom szerelmes verseiből[9]
  • Anakreón versei. Anakreóni dalok (1962)
  • Firdauszí: Királyok könyve (1959)
  • Ovidius: Átváltozások (1964)
  • Fohász a múzsákhoz – Tíz ógörög költő
  • N. Morland: Az árny-gyilkos, bűnügyi r., 1936
  • Catullus összes költeményei, 1938
  • Homérosi himnuszok Herméshez, Dionysoshoz, 1939
  • Homérosi himnuszok Aphroditéhez, az Istenanyákhoz, Hestiához, a Naphoz és a Holdhoz, 1941
  • Plautus: A hetvenkedő katona. Három ezüst. Vígjátékok, 1942
  • Arisztophanész: Lysistrate. Vígjáték, 1943
  • Hérodotosz: Kyros és Kroisos története, 1943
  • Kallimachos himnuszai, 1943
  • Albert Steffen válogatott versei, 1943
  • Robert Louis Stevenson: A kincses sziget, ifj. r., 1943
  • Platón: Sokrates [későbbi kiadásokban Szókratész] védőbeszéde, 1944
  • Alan Alexander Milne: Hatévesek lettünk, gyv., 1945
  • Görög versek [Trencsényi Waldapfel Imrével], 1947
  • Homérosz: Odysseia. [későbbi kiadásokban Odüsszeia], 1947
  • Homéroszi himnuszok, teljes kiad., 1948
  • Homérosz: Iliasz, eposz, 1952
  • M. Iszakovszkij: Válogatott versek, 1954
  • Szophoklész: Élektra, tragédia, 1956
  • Shakespeare: A windsori víg nők, vígjáték, 1959
  • Euripidész: Iphigeneia Auliszban, tragédia, 1960
  • Euripidész: Iphigeneia a taurosok között, tragédia, 1961
  • Roark Bradford: Ádám apánk és gyermekei. Szatirikus mesék felnőtteknek [Majoros Istvánnal], 1961
  • Plautus-Terentius: Római vígjátékok [Kárpáty Csillával], 1961
  • Anakreón versei. Anakreóni dalok. Töredékek, 1962
  • Aiszkhülosz drámái, 1962
  • Ovidius: Átváltozások, költemény-ciklus, 1964
  • Görög drámák [Arany Jánossal, Trencsényi Waldapfel Imrével], 1965* Catullus összes versei, 1967
  • Euripidész: Bakkhánsnők, tragédia, 1968
  • Menandrosz: Epitrepontes. Ítéletkérők, komédia, 1971
  • Homérosz: Iliasz. Odüsszeia. Homéroszi költemények, 1974
  • Plautus vígjátékai, I-II. [s. a. r. Szilágyi János György], 1977
  • Arany lant, műford. I-II. [vál., szerk. Somlyó György], 1979
  • Szophoklész drámái [D. G. és Babits Mihály], 1979
  • Görög tragédiák, 1980
  • Görög komédiák, 1982
  • Aiszkhülosz: Oreszteia. Áldozatvivők. Eumeniszek, d., Szentendre, 1994

Devecseri Gáborról

[szerkesztés]
  • Hegedüs Géza: A Magyar irodalom arcképcsarnoka
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc története
  • A Dunánál: Magyarok 20. században (1918-2000), Irodalomtörténet, Veres András: Államosított irodalom
  • Rónay László: D. G. alkotásai és vallomásai tükrében (Arcok és vallomások, Bp., 1979)
  • Erki Edit: Az Élet és Irodalom látogatása D. G.-nál (Élet és Irod., 1968)
  • Angyal Endre: Emléksorok D. G.-ról (Életünk, 1971. 5. sz.); Karinthy Ferenc: Istenek gyermeke (Kortárs, 1971. 10. sz.)
  • Keresztury Dezső: D. G. sírjánál (Kortárs, 1971. 10. sz.)
  • Búcsú D. G.-tól: Szilágyi J. György, Somlyó György, Hubay Miklós, Boldizsár Iván írásai (Élet és Irod., 1971. 32. sz.)
  • Falus Róbert: Menandros és Mozart varázsa (Nagyvilág, 1972. 7. sz.)
  • Ortutay Gyula: Devecseri Gábor emlékezete; Nyomdaipari Grafikai Vállalat, Bp., 1972
  • Abody Béla: D. G. (Félidő, Bp., 1973)
  • Ortutay Gyula: D. G. (Fényes tiszta árnyak, Bp., 1973)
  • Pesti Ernő: D. G. bibliográfia (Bp., 1976)
  • Ungvári Tamás: Monotroposz (Kortárs, 10. sz.)
  • Rónay László: Az istenek kegyeltje (Kortárs, 1977. 5. sz.).
  • Hegedüs Géza: In memoriam (vers, Ország Világ, 1971. 32. sz.)
  • Weöres Sándor: In memoriam D. (vers, Egybegyűjtött versek, Bp., 1975)
  • Keresztury Dezső: Vázlatok egy költő arcképéhez (Jelenkor, 1972. 8. sz.)
  • Lakatos István: D. Homéroszának hátlapjára (vers, Egy szenvedély képei, Bp., 1972)
  • Takáts Gyula: Bacchus és Devecseri (vers, Sós forrás, Bp., 1973)
  • Vihar Béla: A fuvoláshoz. D. G. emlékének (vers, Egy katona megy a hóban, Bp., 1978)
  • A mulandóság cáfolata. Vinkler László rajzai Devecseri Gábor verseihez; összeáll. Tandi Lajos; Szegedi Nyomda, Szeged, 1982
  • Devecseri Gábor könyvtárának katalógusa; katalógusszerk. Tóthné Király Katalin; BDTF, Szombathely, 1992 (Series bibliothecae Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola)
  • Imátlan ima. Kortársak Devecseri Gábor emlékére; szerk. Maróti István; Petőfi Irodalmi Múzeum, Bp., 2001

Képek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2020. június 25., PIM51381
  3. ↑ MEK Hegedűs Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka
  4. ↑ A szülők házassága BP. VII. 587/1916. 1916. május 31.
  5. ↑ http://www.mek.oszk.hu/04000/04056/html/roplap/pdf/roplap1956_0057.pdf
  6. ↑ Magyar Nemzet, 1998. augusztus (61. évfolyam, 179-203. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. május 28.)
  7. ↑ Homérosz: Odüsszeia
  8. ↑ Homérosz : Iliasz [Magyar Elektronikus Könyvtár - MEK-00406]
  9. ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00380/html/ Archiválva 2007. május 8-i dátummal a Wayback Machine-ben Énekek éneke Válogatta és szerkesztette Vas István

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Devecseri_Gábor&oldid=27591364”