Ugrás a tartalomhoz

Oláh János (író)

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk az íróról, költőről szól. Hasonló címmel lásd még: Oláh János (egyértelműsítő lap).
Oláh János
Oláh János 2011-ben
Oláh János 2011-ben
Született1942. november 24.[1]
Nagyberki[1]
Elhunyt2016. július 25. (73 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
HázastársaMezey Katalin (1971–2016)
Gyermekei
SzüleiOláh János
Nagy Etel
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Oláh János témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Oláh János (Nagyberki, 1942. november 24. – Budapest, 2016. július 25.[3]) József Attila-díjas magyar költő, író, szerkesztő, a Kilencek költőcsoport tagja, Mezey Katalin férje, Lackfi János, Oláh Katalin és Oláh Mátyás apja.

Életpályája

[szerkesztés]

Szülei Oláh János és Nagy Etel voltak, anyai nagyapja, Nagy Ferenc a falu kovácsa volt.[4] 1961–1966 között az ELTE Bölcsészettudományi Kar magyar-népművelés szakán tanult. 1971–1972 között a Testnevelési Főiskola edzőképzőjét is elvégezte. 1966–1968 között könyvkereskedő, majd művelődési házban volt propagandista. 1968–1970 között szabadfoglalkozású volt. 1970–1971 között kultúrházban dolgozott. 1973–1975 között cselgáncsedző volt. A Remetei Kéziratok című irodalmi és művészeti periodika kiadója, a Kézirat Kiadó vezetője. 1994 óta a Magyar Napló főszerkesztőjeként dolgozott. 1995–2008 között a FOKUSZ Egyesület elnöke volt.

Költészete

[szerkesztés]

Irodalmi pályája 1969-ben az Elérhetetlen föld című versantológiával indult. Verseiben kevés képet használ. Legfontosabb költői eszközei: lakonikus mondatok, párhuzamok, gondolati paradoxonok, ellentétek. Reflexiós, meditatív hangulatú regényeiben gyermekkori emlékeit dolgozta fel. Az Örvényes partján című novellafüzetében (1988) a történetek képzeletbeli színterein a második világháború és az azt követő évtized eseményei egy világtól elzárt falusi közösség életében jelennek meg.[5]

Magánélete

[szerkesztés]

1971-ben feleségül vette Mezey Katalin Kossuth-díjas írónőt. Három gyermekük született; János (1971), Katalin (1974) és Mátyás (1975).

Művei

[szerkesztés]
  • Fordulópont (regény, 1972)
  • Közel (regény, 1976)
  • Visszatérés (regény, 1979)
  • Jel (versek, 1981)
  • Az őrült (regény, 1983)
  • Az Örvényes partján (elbeszélések, 1988)
  • Válogatott versek - Selected poems (Mezey Katalinnal, 1990)
  • Elbeszélések - Erzahlungen (Mezey Katalinnal, 1990)
  • Nagyító fény (válogatott versek, 1991)
  • Kenyérpusztítók (dráma, 1994)
  • Vérszerződés (novellák, 2001)
  • Por és hamu (versek, 2002)
  • Száműzött történetek (novellafüzér, 2011)
  • Közel (regény, második, átdolgozott kiadás, 2014)
  • Belső tükör (összegyűjtött versek 1958–2014)
  • Az őrült (regény, második, átdolgozott kiadás, 2014)
  • A szavak lélegzete. A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának versantológiája; szerk. Oláh János; Fokusz Egyesület, Bp., 2016
  • "Támadó tűz voltunk". Magyar költők, írók az 1956-os forradalomról; vál., szerk. Oláh János és Mezey Katalin, életrajzi jegyz. Mórocz Gábor, Mezey Katalin; Magyar Művészeti Akadémia, Bp., 2016
  • Csókold meg a csizmám! Elbeszélések; szerk. Mezey Katalin; Magyar Napló, Bp., 2017

Díjai, kitüntetései

[szerkesztés]

Emlékezete

[szerkesztés]

A költő nagyberki szülőházát a család 2017-ben a községnek ajándékozta. Az önkormányzat valamilyen tájházat vagy emlékszobát szeretne kialakítani benne.[4]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Oláh_János_(író)&oldid=27554798”