Ugrás a tartalomhoz

Tatay Sándor (író)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk az íróról szól. Hasonló címmel lásd még: Tatay Sándor (egyértelműsítő lap).
Tatay Sándor
Az 1982-es Körkép antológiában megjelent portréja
Az 1982-es Körkép antológiában megjelent portréja
Élete
Született1910. május 6.
Bakonytamási
Elhunyt1991. december 2. (81 évesen)
Budapest
Nemzetiségmagyar
SzüleiTatay Lajos
Varga Teréz
HázastársaTakács Mária
GyermekeiTatay Ágota
Pályafutása
Írói álneveBakonyi Tamás[1]
Jellemző műfaj(ok)elbeszélés, regény
Első műveAz eke (1931)
Fontosabb műveiA Simeon-ház (1955)
Kinizsi Pál (1955)
Puskák és galambok (1960)
Kitüntetései
Irodalmi díjaiJózsef Attila-díj (1957, 1961, 1979)
Munka Érdemrend ezüst fokozata (1970)
A Szépirodalmi Könyvkiadó Nívódíja (1981)
Az Év Könyve Jutalom (1986)
SZOT-díj (1987)
Kortárs-díj (1990)
Kossuth-díj (1991)
Tatay Sándor aláírása
Tatay Sándor aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Tatay Sándor témájú médiaállományokat.

Tatay Sándor (Bakonytamási, 1910. május 6. – Budapest, 1991. december 2.) Kossuth-díjas és József Attila-díjas magyar író.

Életút

[szerkesztés]

Tatay Sándor 1910-ben született egy kis dunántúli faluban, Bakonytamásiban Tatay Lajos és Varga Teréz gyermekeként.[2]

Apja evangélikus lelkész volt. Gyermekéveit hat testvérével (Róza, Vilma, Gizella, Etelka, Lajos és Tibor[3]) együtt szülőfalujában töltötte el. Gimnáziumi éveit már Tatán, Pápán és Szarvason töltötte el. Ezután a soproni evangélikus hittudományi karra iratkozott be, de pár év után tanulmányait a Pécsi Tudományegyetem bölcsészkarának magyar–német szakán folytatta. Ifjúkorában bejárta Európa híres városait. Csavargásaiból hazatérve többféle munkát is vállalt.

Az 1930-as évektől jelentek meg írásai például a pécsi Sorsunkban, 1944-től Badacsonyban élt. Az írást 1954-től tekintette fő hivatásának. Az egyik legismertebb könyve a Kinizsi Pál című regény volt, amellyel már elismert író lett.

Művei Badacsonyban születtek, de minden télen a fővárosba költözött vissza. Kilenc nyelvre fordították műveit: németre, oroszra, csehre, eszperantóra, lengyelre, litvánra, grúzra, kirgizre és ukránra.

1991-ben halt meg Budapesten.

Felesége Takács Mária – a badacsonytördemici Rodostó turistaház gondnoka[4] – volt, egy lányuk született, Ágota (1947),[5] aki keramikus lett.

Művei

[szerkesztés]
Emléktáblája Budapest XIII. kerületében
  • Az eke. Regény; Tóth Ny., Sopron, 1931
  • Jelek a porban. Elbeszélések; Magyar Élet, Bp., 1939
  • Zápor; Franklin, Bp., 1941 (Új magyar regények)
  • Csipke. Tíz elbeszélés; Bolyai Akadémia, Bp., 1942 (Bolyai könyvek)
  • Húshagyókedd; Bolyai Akadémia, Bp., 1943 (Bolyai könyvek)
  • Ludas Kata; Fabula, Bp., 1943 (Pepita regények)
  • Ludas Kata és más elbeszélések; Stádium Ny., Bp., 1944 (Nemzeti könyvtár)
  • Ének a szőlőhegyről. Válogatott elbeszélések; Dunántúli Magvető, Pécs, 1955
  • Kinizsi Pál. Regény; Ifjúsági, Bp., 1955
  • A második leány (regény, 1956)
  • Vulkán. Kisregény; Magvető, Bp., 1958
  • Üvegcsengő; Móra, Bp., 1960 (Kispajtások mesekönyve)
  • Puskák és galambok (ifjúsági regény, 1960)
  • Fehér hintó; Magvető, Bp., 1960
  • Kelj fel és járj! (elbeszélés, 1961)
  • Szülőföldem, a Bakony (útirajzok, emlékezések, 1967)
  • Bujdosásunk története. Regény; Móra, Bp., 1967
  • A táltos autó. Mesék, elbeszélések; Móra, Bp., 1968 (Kispajtások mesekönyve)
  • A Simeon család, 1-3.; utószó Bata Imre; Szépirodalmi, Bp., 1968 (Magyar elbeszélők)
  • Diszharmónia. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1968
  • A szerelem szőnyege. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1970
  • Eszter és a fajdkakas. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1971
  • Hej, asszonyok, asszonyok!; Szépirodalmi, Bp., 1972
  • Meglepetéseim könyve; Móra, Bp., 1974
  • Lődörgések kora. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1977
  • Lyuk a tetőn. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1980
  • Hét szűk évtized, 1-2.; Szépirodalmi, Bp., 1983
  • Vulkán; Szépirodalmi, Bp., 1984
  • Bakonyi krónika (elbeszélés, 1985)
  • Palacsinta apróban; Magvető, Bp., 1986
  • Fehér hintó; Szépirodalmi, Bp., 1986
  • Zápor / Diszharmónia; Szépirodalmi, Bp., 1987
  • A szezon vége; Magvető, Bp., 1992
  • Ház a sziklák alatt; Nap, Bp., 2010 (Különleges könyvek)
  • Bonifác; Koczor Hubáné, Balatonkenese, 2012
  • A Kék Hegedű árnyékában. Tatay Sándor írásai szülőfalujáról; vál., szerk. Németh Tibor; Önkormányzat, Bakonytamási, 2011

Simeon-család sorozat

[szerkesztés]
  • A Simeon-ház (regény, 1955)
  • A második leány (regény, 1956)
  • Kenyér és virág (regény, 1959)
  • A nyugati Kapu (regény, 1962)
  • Az ítélet napja (regény, 1964)

Film

[szerkesztés]

A Ház a sziklák alatt című 1958-as nagysikerű alkotás az ő novellája és forgatókönyve alapján készült, Makk Károly rendezésében.[6]

A Puskák és galambok című regényéből 1961-ben Keleti Márton rendezésében fekete-fehér, magyar ifjúsági film készült.[7]

Emlékezete

[szerkesztés]
  • Székesfehérváron róla neveztek el egy alapítványi gimnáziumot, melynek tanulói büszkén tekintenek híres mondására, amit az iskola udvarán található szobor felirata őrzi: „Mestert szerettem volna, akiért érdemes jó tanítványnak lenni!”
  • Badacsonylábdihegyen a településközpont egyik közterülete, a Római útból kiágazó Tatay Sándor utca őrzi az emlékét.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Takáts Gyula: Emlékek életrajza (Tatay Sándorra emlékezve, 112. oldal) – 2002.
  2. ↑ Születési anyakönyvi kivonata
  3. ↑ Harangszó 1928. szeptember 9., 37. szám, 286. oldal
  4. ↑ Ludwig Emil: Badacsony: a bujdosók menedékháza + Képriport Archiválva 2016. augusztus 10-i dátummal a Wayback Machine-ben, Magyar Nemzet online – 2011. július 12.
  5. ↑ Takáts Gyula: Tükrök szava – Betűk arca Jegyzetek – Válaszok Vallomások (Tatay Sándor leveleiből, 309. oldal), Digitális Irodalmi Akadémia Petőfi Irodalmi Múzeum – 2011.
  6. ↑ Részletek a PORT.hu oldalán
  7. ↑ A Puskák és galambok című film adatlapja a PORT.hu oldalán

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Merklin Tímea Kislány a paradicsomban – Tatay Sándor író lánya, Ágota emlékezik, Vas Népe – 2010. december 15. (online: a Vas Népe online[halott link]-on)
  • Tatay Sándor emléknapok, Badacsonytördemic – Badacsonylábdihegyi hírmondó XI. évfolyam 4. szám – 2010. április
  • Ludwig Emil: Ház a sziklák alatt Emlékkiállítás nyílt Tördemicen Tatay Sándorról, Magyar Nemzet online – 2010. május 25.
  • Tempevölgy folyóirat 2010. szeptember (Tatay Sándor 100 éves, 21-41. oldal) HU ISSN 1789-9265
  • Koszorú Tatay Sándornak; szerk. Szántainé Ruzsa Mariann, Tamás István; Általános Művelődési Központ Körzeti Könyvtára, Veszprém [!Badacsonytomaj]; 1992
  • Sziklák alatt. Tatay Sándor emlékezete; vál., szerk., összeáll. Tüskés Tibor; Nap, Bp., 2000 (Emlékezet)
  • Tatay Sándor és a bazalt színe – Bertha Bulcsu kortárs írása Tatai Sándorról. In: Bertha Bulcsu: Willendorfi Vénusz. Magvető, 1988. 167. o.
  • Dörnyeiné Bere Andrea: Olvasmánynapló Tatay Sándor Kinizsi Pál című regényéhez; Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2005 (Olvasmánynapló-sorozat)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tatay_Sándor_(író)&oldid=27591294”