Ugrás a tartalomhoz

Ladislav Fuks

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ladislav Fuks
1966-ban
1966-ban
Született1923. szeptember 24.
Prága
Elhunyt1994. augusztus 19. (70 évesen)[1]
Prága
Állampolgársága
Nemzetiségecseh
Foglalkozása
IskoláiKároly Egyetem
SírhelyeOlšany temető[2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Ladislav Fuks témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ladislav Fuks (Prága, 1923. szeptember 24. – Prága, 1994. augusztus 19.) cseh regényíró. Főleg pszichológiai regényekre összpontosított, a Csehszlovákia német megszállása alatt élő emberek kétségbeesését és szenvedését ábrázolva.

Élete és munkássága

[szerkesztés]

Fuks Prágában született 1923. szeptember 24-én, Vaclav Fuks (rendőr) és Marie Frycková Fuksová fiaként.[3] A truhlářšká ulicei gimnáziumban tanult, ahol először volt szemtanúja zsidó barátai náci üldözésének. 1942-ben gondnok volt Hodonínban, az Arbeitseinsatz(wd)[4] tagjaként.

Később filozófiát, pszichológiát és művészettörténetet tanult a prágai Károly Egyetem Filozófiai Karán, ahol 1949-ben doktorált. Tanulmányai után a Nemzeti Örökségvédelmi Igazgatóság tagja, 1959 után pedig a Nemzeti Galériában dolgozott. Az 1960-as években lett hivatásos író. Nagy figyelmet keltett debütáló munkája, a Pan Theodor Mundstock, amely 1963-ban jelent meg, majd egy évvel később Mí černovlasí bratři című novellagyűjteményével.[3][5]

A kommunista időszakban Fuks azt mondta, hogy "szívesebben választotta a megbékélést és a toleranciát, mint a vakmerő dacot és az ellenállás bátorságát". Az 1970-es évekből származó munkáinak egy része erősen kötődik a korszakhoz, amelyben létrejött; Például a Návrat z žitného pole (Visszatérés a rozsföldről) az 1948-as kommunista puccs utáni emigráció elleni regény. Tagja volt a Cseh Írók Szocialista Szövetségének (Svaz českých spisovatelů) is. Bár szerzett némi nemzetközi elismerést, élete utolsó éveiben egyedül és barát nélkül maradt. 1994-ben halt meg a prágai Dejvice(wd) negyedben, a Národní obrany 15. szám alatti lakásában.

Művei

[szerkesztés]
  • Zámek Kynžvart (Kynžvarti kastély) – 1958: Szakmai tanulmány
  • Pan Theodor Mundstock (Mundstock úr) -1963: Egy prágai zsidó története, aki folyamatosan attól tart, hogy koncentrációs táborba deportálják. Igyekszik felkészülni – egy fadeszkán alszik, éhségtől kínozza magát, és nehéz dolgokat cipel. Emellett gyakori hallucinációkat és beszélgetéseket él át saját árnyékával.
    • Mundstock úr – Európa, Budapest, 1977 · ISBN 9630710595 · Fordította: Zádor Margit
  • Mí černovlasí bratři (Fekete hajú testvéreim) -1964: Egy fiú története, aki a megszállás miatt elveszíti az összes zsidó barátját – novellagyűjtemény, amely az egyéni sorsukat jelzi.
  • Variace pro temnou strunu (Változatok sötét húrra) -1966: Csehszlovákia németek megszállása előtti élet története egy kisfiú szemével. A valóság keveredik a mesékből, történetekből és pletykákból származó ötletekkel, amelyeket a fiatal fiú a család szolgájától hall.
  • Spalovač mrtvol (A hullaégető) -1967: Pszichológiai horrortörténet egy krematóriumi munkásról, aki a náci propaganda és a keleti filozófia hatására mániákussá válik , és meggyilkolja az egész családját, hogy halállal "megtisztítsa" őket. Ebből film[6] készült Rudolf Hrušínský(wd), Fuks társszerzője főszereplésével.
    • A hullaégető – Európa, Budapest, 1980 · ISBN 9630720108 · Fordította: Zádor Margit
    • A hullaégető – General Press, Budapest, 2003 · ISBN 9639459356 · Fordította: Zádor Margit
  • Smrt morčete (A hörcsög halála) -1969: 10 balladikus novellából álló gyűjtemény zsidó motívumokkal.
  • Myši Natálie Mooshabrové (Natalia Mooshabrová egerei) -1970.
    • Mooshaberné egerei – Európa, Budapest, 1984 · ISBN 9633070236 · Fordította: Zádor Margit
  • Příběh kriminálního rady (A bűnügyi jogtanácsos meséje) -1971.
    • Az utolsó ügy – Európa, Budapest, 1979 · ISBN 9630715406 · Fordította: Zádor Margit
  • Oslovení ze tmy (Hang a sötétből) -1972
    • Utazás az ígéret földjére / Hang a sötétből – Európa, Budapest, 1975 · ISBN 9630703122 · Fordította: Zádor Margit
  • Nebožtíci na bále (Boldogultak bálja) -1972
  • Návrat z žitného pole (A visszatérés a rozsföldről) -1974
  • Mrtvý v podchodu (Halottak márciusa) -1976
  • Pasáček z doliny (Pásztorfiú a völgyből) -1977
  • Křišťálový pantoflíček (A kristálypapucs) -1978.
  • Obraz Martina Blaskowitze (Martin Blaskowitz arcképe) -1980.
    • Martin Blaskowitz arcképe – Európa, Budapest, 1983 · ISBN 9630723514 · Fordította: Rácz Olivér
  • Vévodkyně a kuchařka (A hercegnő és a szakácsnő) -1983.
  • Cesta do zaslíbené země (Utazás az ígéret földjére) -1990
    • Utazás az ígéret földjére / Hang a sötétből – Európa, Budapest, 1975 · ISBN 9630703122 · Fordította: Zádor Margit
  • Moje zrcadlo (Tükröm) -1995: Posztumusz emlékiratok.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ http://www.slovnikceskeliteratury.cz/showContent.jsp?docId=325
  2. ↑ BillionGraves (angol nyelven)
  3. ↑ a b Pynsent, Robert B.. Ladislav Fuks, Holocaust Novelists 299. Gale, 89–94. o. (2004. november 7.). ISBN 0-7876-6836-2 
  4. ↑ Az Arbeitseinsatz a náci Németországon belüli internáltak kényszermunka (németül: Zwangsarbeit) intézményeinek a neve volt a második világháború idején.
  5. ↑ Winner, Thomas. Fuks, Ladislav, Encyclopedia of World Literature in the 20th Century 2, 2nd Revised, Frederick Ungar (1982. november 7.). ISBN 0-8044-3136-1 
  6. ↑ A hullaégető (film)

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Ladislav Fuks című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ladislav_Fuks&oldid=27175974”