Rencz Antal

Rencz Antal
Született	1942. december 25. (81 éves) Nagyvárad
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Végh Edit (h. 1967–)
Foglalkozása	színházi rendező író színész jelmeztervező
Iskolái	Kossuth Lajos Tudományegyetem (1961–1966) Színház- és Filmművészeti Főiskola (1971–1976)
IMDb PORT.hu
Sablon • Wikidata • Segítség

Rencz Antal (Nagyvárad, 1942. december 25. –) magyar rendező, színházigazgató.

Életpályája

Szülei: Dr. Rencz Antal (1901–1976) egyetemi tanár és Szabó Gabriella voltak. 1961–1966 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatója volt. 1966–1971 között a Győri Kisfaludy Színházban volt dramaturg. 1971–1976 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt színházrendező szakon Major Tamás osztályában. 1975–1979 között Debrecenben volt rendező. 1980–1988 között a Békéscsabai Jókai Színház főrendezője, 1988–1989-ben rendezője volt. 1989–1992 között a Népszínházban rendezett. 1990–1991-ben az Új Idő Színház igazgatója volt. 1992–1996 között a Nemzeti Színház dramaturgja volt. 1992 óta a gyerekeknek és fiataloknak játszó Nevesincs Színház - Theatrum Hungaricum igazgatója.

Magánélete

1967-ben házasságot kötött Végh Edittel. Három gyermekük született: Antal Botond (1969), Attila Gábor (1975) és Boglárka (1977).

Színházi munkái

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: szerzőként: 19; színészként: 2; rendezőként: 92; díszlettervezőként: 35; jelmeztervezőként: 19.

Szerzőként

János vitéz (1993) Toldi (1994) Három szegény szabólegény (1995) Iciri-piciri mesék (1995) Honszerző Árpád (1995) Szent László legendája (1996, 1998) A két Lotti (1996) Tündér Lala (2001)

Szeretve mind a vérpadig (2002) Twist Olivér (2004) Íme, hát megleltem hazámat...(?) (2005) A mi Don Quijoténk (2005) Pinokkió kalandjai (2005) Intés az őrzőkhöz (2005) Hazám (2006) 'Élt egy nép a Tisza táján' (2006) Andersen meséi (2006) Oly korban éltem én e földön (2009)

Színészként

• Hennequin-Veber: Elvámolt nászéjszaka....Contrant
• Cervantes: A mi Don Quijoténk....Egy rendező

Rendezőként

Németh László: Az utazás (1969) Bolt: Kinek se nap se szél. Morus Tamás (1970) Jékely Zoltán: Mátyás király juhásza (1970, 1989, 1993) Benedek András: Csudakarikás (1974-1975, 1998) Tarbay Ede: Gyere velünk Betlehembe (1974) Wittlinger: Ismeri a Tejutat? (1975, 1977) Csehov: Leánykérés (1975) Gorkij: Kispolgárok (1975) Euripidész: Oresztész (1976, 1982) Illyés Gyula: Fáklyaláng (1976) Bates-Rziha: Hogyan házasodott meg Petruska? (1976) Szép Ernő: Lila ákác (1977) Leigh: La Mancha lovagja (1977) Szakonyi Károly: Hongkongi paróka (1977) Kander-Ebb: Kabaré (1978) Krúdy Gyula: Az arany meg az asszony (1978) Móricz Zsigmond: Sátán (1978) O'Neill: Egy igazi úr (1979) Illyés Gyula: Bolhabál (1980) Slade: Jutalomjáték (1981) Madarász Iván: Tévedések vígjátéka (1981) Csukás István: Gyalogcsillag (1982) Victor Máté: Cyrano (1983, 2009) Németh László: Sámson (1983) William Shakespeare: Lear király (1984) Müller Péter: Szeressük egymást gyerekek (1984) Dunajevszkij: Szabad szél (1985) William Shakespeare: Szentivánéji álom (1985) Ábrahám Pál: Viktória (1985) Betti: Bűntény a kecskeszigeten (1985) Jacobi Viktor: Leányvásár (1985) Babay József: Három szegény szabólegény (1986, 1995) Bart: Oliver! (1986) Lehár Ferenc: Cigányszerelem (1987) Gábor Andor: Dollárpapa (1987) Mikszáth Kálmán: Új Zrínyiász (1987) Csehov: Cseresznyéskert (1987) Stolz: Vénusz a selyemben (1988) Békés József: Sándor, József, Benedek (1988, 1993, 1997)

Csetényi Anikó: A piros esernyő (1988) Schiller: Ármány és szerelem (1989) Puccini: Bohémélet (1989) Grigic: Ébredj, Kata! (1989) Illyés Gyula: Lélekbúvár (1989) Bródy Sándor: A tanítónő (1990) Békés József: Kardhercegnő (1990) Csukás István: Ágacska (1990, 1992) Fésűs-Gebora: A csodálatos nyúlcipő (1991) Tarbay Ede: Petruska (1992, 1994, 2000) Fazekas-Móricz: Ludas Matyi (1992) Petőfi Sándor: János vitéz (1993) Arany-Jékely: Toldi (1994) Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde meséje (1994, 1999) Grimm-Puskin-Andersen-Móra: Iciri-piciri mesék (1995) Benedek Elek: Honszerző Árpád (1995) Hegedüs-Bonfini-Arany: Kard és kereszt (Szent László legendája) (1996, 1998) Kastner: A két Lotti (1996) Pozsgai Zsolt: Emlékpróba - 1956 (1996) Csukás István: Csodakaloda (1997) Jókai Mór: A kőszívű ember fiai (1998) Fodor Sándor: Csipike - avagy a rettenetes Réz úr (2000) Goodrich-Hackett: Anna Frank naplója (2001) Szabó Magda: Tündér Lala (2001) Jókai Mór: Szeretve mind a vérpadig (2002) Dickens: Twist Olivér (2004) József Attila: Íme, hát megleltem hazámat...(?) (2005) Wasserman: A mi Don Quijoténk (2005) Collodi: Pinokkió kalandjai (2005) Ady Endre: Intés az őrzőkhöz (2005) Petőfi Sándor: 'Élt egy nép a Tisza táján' (2006) Andersen: Andersen meséi (2006) Radnóti-Hubay: Oly korban éltem én e földön (2009)

Díszlet- és jelmeztervezőként

Németh László: Sánson (1983) Csukás István: Ágacska (1985, 1990 (j), 1992 (j)) William Shakespeare: Szentivánéji álom (1985) Armont-Vandenberghe: Fiúk, lányok, kutyák (1985) (j) Betti: Bűntény a kecskeszigeten (1985) Jékely Zoltán: Mátyás király juhásza (1989, 1993) (j) Illyés Gyula: Lélekbúvár (1989) (j) Fésűs-Gebora: A csodálatos nyúlcipő (1991) (j) Tarbay Ede: Petruska (1992 (j), 2000) Fazekas-Móricz: Ludas Matyi (1992) (j) Békés József: Sándor, József, Benedek (1993, 1997) (j) Petőfi Sándor: János vitéz (1993) (j) Arany-Jékely: Toldi (1994) (j) Babay József: Három szegény szabólegény (1995) (j) Benedek Elek: Honszerző Árpád (1995) (j)

Hegedüs-Bonfini-Arany: Kard és kereszt (Szent László legendája) (1996, 1998) Pozsgai Zsolt: Emlékpróba - 1956 (1996) Csukás István: Csodakaloda (1997) (j) Jókai Mór: A kőszívű ember fiai (1998) Benedek András: Csudakarikás (1998) Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde meséje (1999) Fodor Sándor: Csipike - avagy a rettenetes Réz úr (2000) (j) Goodrich-Hackett: Anna Frank naplója (2001) (j) Dickens: Twist Olivér (2004) József Attila: Íme, hát megleltem hazámat...(?) (2005) Wasserman: A mi Don Quijoténk (2005) Victor Máté: Cyrano (2009)

Filmszerepe

• 1973: III. Richárd (Dorset márki)

Művei

• A pódiumi színjátékok dramaturgiája (tankönyv)
• A magyar szépirodalom színpadon (2002)

Források

• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  

További információk

• A Nevesincs Színház honlapja Archiválva 2012. december 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2024. december 21.)