Ugrás a tartalomhoz

Benedek Elek (író)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk az íróról szól. Hasonló címmel lásd még: Benedek Elek (egyértelműsítő lap).
Benedek Elek
Benedek Elek 1925 körül
Benedek Elek 1925 körül
Élete
Született1859. szeptember 30.
Kisbacon
Elhunyt1929. augusztus 17. (69 évesen)
Kisbacon
Nemzetiségmagyar
SzüleiBenedek János
Benedek Marcella
HázastársaFischer Mária
GyermekeiMarcell
János
Mária
Flóra
Elek
Rózsa
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)gyermekirodalom
A Wikimédia Commons tartalmaz Benedek Elek témájú médiaállományokat.

Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar újságíró, író, országgyűlési képviselő, „a nagy mesemondó”.

Élete

[szerkesztés]

Benedek János és Benedek Marcella fiaként született. Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett: a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott. 1884. július 29-én a Budapest-Kálvin téri református templomban feleségül vette Fischer Máriát, Fischer Mór és Poldesz Minna leányát, az esküvői tanúk Gyürky Ábrahám főispán és Dapsy Vilmos kúriai bíró voltak.[1] 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti volt, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott.

Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka.

1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. 1890-ben belépett a Demokratia nevű szabadkőműves páholyba. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv – amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.

1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.

Születésének 150. évfordulóján, 2009-ben több rendezvénnyel,[2] kiállítással, konferenciával is emlékeztek sokoldalú munkásságára.

Írói végrendeletének utolsó három szava:

... fő, hogy dolgozzanak.[3]
  • Benedek Elek (1924)
    Benedek Elek (1924)
  • Cimbora címlapja (1926)
    Cimbora címlapja (1926)
  • Jó Pajtás címlapja
    Jó Pajtás címlapja
  • Az én naptáram
    Az én naptáram
  • Az Én Újságom címlapja
    Az Én Újságom címlapja

Családja

[szerkesztés]
Bővebben: Benedek család

Családja a következő:

  • Benedek János református lelkész
    • Benedek János
    • Benedek Samu
    • Benedek Jeremiás és Benedek Anna
      • Benedek László
      • Benedek Miklós
      • Benedek István (1787–?) és Gál Rebeka
        • Rakhel
        • Benedek „Huszár” János (1815–1902) volt nótárius, birtokos és Benedek Marczella (1822–1904)
          • Benedek Anikó (1857–1941)
          • Benedek Gábor (1843–1931) és felesége Nagy Lévina (1847-1923)
            • Benedek János 1873
            • Benedek Mári 1875
            • Benedek Teréz 1877
            • Benedek András 1879
            • Benedek Anna 1882
            • Benedek Marcella 1884, férje Benedek Antal (1877-1955)
              • Benedek Elvira (Ibolya) 1904
              • Benedek Lenke 1905
              • Benedek Klára 1912
              • Benedek Tibor 1917
                • Benedek Zsuzsanna, festőművész
                • Benedek Farkas Péter
                  • Benedek Huszár Botond, színművész
                  • Benedek Orsolya Zsuzsa, tanárnő
          • Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17.) újságíró, író, „a nagy mesemondó”
            • Benedek Marcell (Budapest, 1885. szeptember 22. – Budapest, 1969. május 30.) tanár, író és műfordító
            • Benedek János (1887–1920)
              • Benedek László
              • Benedek Miklós
            • Benedek Mária (1889–1975)
              • Lengyel Éva
              • Lengyel Dénes (1910–1987) író, irodalomtörténész, szerkesztő
              • Lengyel Tamás
              • Lengyel Mária
            • Benedek Flóra (1890–1975)
            • Benedek Elek, ifj. (1894–1966)
              • Benedek Judit
            • Benedek Rózsa (1899–1936)
              • Benedek Júlia
              • Benedek Zsuzsa
          • Benedek Ignác (1846–1859)
          • Benedek Éva
    • Benedek Gábor
  • Bardócz Orsolya előadóművész, Benedek Elek ükunokája
  • Benedek Elek gyermekei és unokái – részlet a családfából


Művei

[szerkesztés]
Elek Apó kútja a Tabánban (Fátyol utca)
Emléktábla Elek Apó kútján
Bővebben: Benedek Elek műveinek listája

Emlékezete

[szerkesztés]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ A Budapest-Kálvin téri református egyházközség házassági anyakönyve, 172/1884. folyószám.
  2. ↑ Bardócz Orsolya honlapja (archivált változat)
  3. ↑ Kisbaconba vezető utak (magyar nyelven). Honismeret. [2008. október 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 29.)

Források

[szerkesztés]

Szakirodalom

[szerkesztés]
  • Benedek Marcell: Magyar író tragédiája 1929-ben. Benedek Elek utolsó évei. Budapest, 1930. Szerző kiad.
  • Vezér Erzsébet: Benedek Elek. Budapest, 1937. Pápai Ernő műintézet
  • Halljátok emberek? Benedek Elek – politikai írások és irodalmi bírálatok. Összeáll., bev. és jegyz. ell.: Balogh Edgár. Bukarest, 1957. Áll. Irod. és Műv. Kiadó
  • Benedek Elek: A harismadár. Novellák, karcolatok, elbeszélések. Bev.: Balogh Edgár. Bukarest, 1959. Áll. Irod. és Műv. Kiadó
  • A százesztendős jövendőmondó. Karcolatok, elbeszélések, cikkek. Bev.: Balogh Edgár. Bukarest, 1967. Irod. Kiadó
  • Lengyel Dénes: Benedek Elek. Budapest, 1974. Gondolat
  • Benedek Elek emlékkönyve. Szerk.: Lengyel László. Budapest, 1990. Móra
  • Csire Gabriella: Elek Apó Cimborája. Antológia. Válogatás a 'Cimbora' évfolyamaiból (1922–1929) (Sz.udvarhely, 1994, 2000)
  • Benedek Elek irodalmi levelezése. 1921–1929. Közzéteszi: Szabó Zsolt. 1-4. köt. Bukarest, 1979–2002. Kriterion
  • Perjámosi Sándor, A. Szála Erzsébet, Gazda István: Az ismeretlen Benedek Elek. Kötetben eddig nem közölt, 1881 és 1892 között írt publicisztikáiból. Sopron–Piliscsaba, 2006. Kiad.: Nyugat-Magyarországi Egyetem Benedek Elek Kara és a Magyar Tudománytörténeti Intézet. ISBN 963-9276-57-X
  • Perjámosi Sándor – A. Szála Erzsébet – Gazda István: Az ismeretlen Benedek Elek. Második gyűjtés. Kötetben eddig nem közölt, 1892 és 1910 között írt publicisztikáiból. Sopron – Piliscsaba, 2008. Kiad.: Nyugat-Magyarországi Egyetem Benedek Elek Kara és a Magyar Tudománytörténeti Intézet. ISBN 978-963-9276-66-6
  • Perjámosi Sándor – A. Szála Erzsébet – Gazda István: Az ismeretlen Benedek Elek. Harmadik gyűjtés. Kötetben eddig nem közölt, 1911 és 1929 között írt publicisztikáiból. Sopron – Piliscsaba, 2009. Kiad.: Nyugat-Magyarországi Egyetem Benedek Elek Kara és a Magyar Tudománytörténeti Intézet. ISBN 978-963-9276-83-3
  • Bardócz Orsolya: Benedek Elek; Erdővidék Kiadó, 2009, Barót
  • A népköltészet terített asztalánál. Benedek Elek Emlékülés, 2009. december 4-5. Tanulmánygyűjtemény; szerk. Benedek Katalin; MTA Néprajzi Kutatóintézete, Bp., 2011 + CD-ROM
  • Bardócz Orsolya–Nagy Nándor: Benedek Elek emlékalbum; 2. jav., bőv. kiad.; Művelődés, Kolozsvár, 2014
  • Hegedűs Imre János: Benedek Elek. Monográfia; Felsőmagyarország, Miskolc, 2015
  • Lisztóczky László: "Jézus tanítványa voltam". Adalékok Benedek Elek erdélyi irodalomteremtő munkásságához; Dsida Jenő Baráti Kör, Eger, 2021
Mellszobra Sopronban, az egykori óvónőképző előtt, mely ma az egyetem pedagógiai karaként az ő nevét viseli
  • Bardócz Orsolya - Nagy Nándor, Benedek Elek Emlékalbum - Harmadik javított és bővített kiadás. Kiadó: Kolozsvári Művelődés Egyesület. p. 144; ISBN: 9786068980065. Kolozsvár, 2019

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
Benedek Elek: A szív könyve
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Benedek_Elek_(író)&oldid=27638780”