Ugrás a tartalomhoz

Lengyel László (közgazdász)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a közgazdászról szól. Hasonló címmel lásd még: Lengyel László (egyértelműsítő lap).
Lengyel László
Horváth László felvétele
Horváth László felvétele
Született1950. november 22. (74 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
SzüleiKovács Ágnes
Lengyel Dénes
Foglalkozásajogász, közgazdász, publicista, politológus, egyetemi oktató
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (–1974, jogtudomány)
A Wikimédia Commons tartalmaz Lengyel László témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Lengyel László (Budapest, 1950. november 22. –) magyar jogász, közgazdász, publicista, politológus, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar docense. Szülei Kovács Ágnes néprajzkutató és Lengyel Dénes író, Szentimrei Jenő író unokája, Benedek Elek író dédunokája.[1]

Élete

[szerkesztés]

1974-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán (ÁJK). 1984-ben a közgazdaság-tudomány kandidátusa lett.

1976-tól a Pénzügykutatási Intézet tudományos munkatársa, 1987-től a Pénzügykutató Rt. tudományos igazgatója, 1990-től elnök-vezérigazgatója.

1987-ben részt vett a „Fordulat és reform” című tanulmánykötet összeállításában.

1988. április 9-én a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) kizárta tagjai közül Bihari Mihállyal, Bíró Zoltánnal és Király Zoltánnal együtt.

Alapító szerkesztője a 2000 folyóiratnak, majd 1989–1999 között szerkesztője.

1990-től az ELTE ÁJK Politikatudományi Intézetének docense. Oktatási témája a magyar kormányok, fő kutatási területei közé pedig a magyar politikai rendszer, a Kádár-korszak, illetve a rendszerváltozás problémaköre tartozik.

1992–2005 között tagja volt a Politikatudományi Szemle szerkesztőbizottságának.

A Magyar Politikatudományi Társaság tagja.

1998. január 6. és 2010. december 19. között az Magyar Távirati Iroda (MTI) felügyelőbizottsági tagja volt.[2][3]

2021. február elsején vádat emeltek ellene rongálás és garázdaság miatt.

„A politológus-közgazdász terhére azt róják, hogy 2019 decemberében egy parkolási vitát követően megrongálta egy férfi autóját Budapesten. Lengyel legutóbb a borsodi választást követően került a hírekbe, amikor a Klubrádió műsorában gyalázta a Fideszre szavazókat, kijelentve, hogy csak a legnyomorultabbak szavaznak a kormánypártra.[4]”

Díjai

[szerkesztés]

Művei

[szerkesztés]
  • Végkifejlet (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1989)
  • Útfélen (2000-ért Alapítvány, Századvég, 1992)
  • Tépelődés (T-Twins, 1992)
  • Magyar alakok (2000. Kiadó, Pénzügykutató Rt., 1994)
  • Korunkba zárva (Pénzügykutató Rt., 2000-ért Alapítvány, 1994)
  • A kisnyúl pártján (Officina Nova, 1995)
  • A rendszerváltó elit tündöklése és bukása (Helikon, 1996)
  • A piac köztársasága (Pénzügykutató Rt., 1997)
  • Kívül és belül (Helikon, 1998)
  • Beszélgetőkönyvecske (Helikon, 1999) Várszegi Asztrikkal közösen
  • Fortinbras királysága (Helikon, 2000)
  • Kis magyar bestiárium (Helikon, 2001)
  • A Fortinbras-ügy (Helikon, 2002)
  • A távol közelében (Helikon, 2002) Hankiss Elemérrel közösen
  • Kétszög (Helikon, 2002) Hankiss Elemérrel közösen
  • Szorongás és remény (Osiris, 2004)
  • Illeszkedés vagy kiválás (Osiris, 2006)
  • A halál kilovagolt Magyarországról (Corvina, 2008)
  • Pretoriánusok kora. A magyar válság és kezelése (Kalligram, Pozsony, 2011)
  • Angyal karddal (Helikon, 2016)[5]
  • Új magyar bestiárium (Helikon, 2016)

Családja

[szerkesztés]

Apja Lengyel Dénes irodalomtörténész, anyja Kovács Ágnes néprajzkutató.

Kritikák

[szerkesztés]

2021-ben három másik jogásszal együtt (Vörös Imre, Bárándy Péter, Fleck Zoltán), amellett érvelt egy a Népszavában megjelent röpiratban, hogy a 2022-es választás után az esetlegesen hatalomra jutó ellenzéknek akár feles többséggel is ki kell mondania a fennálló Alaptörvény semmisségét.[6]

Irodalom

[szerkesztés]
  • Kizárt a párt. Bihari Mihály, Bíró Zoltán, Lengyel László, Király Zoltán; riporter Ács Zoltán; Primo, Budapest, 1989
  • Lengyel László. Válogatott bibliográfia, 1989–2006; összeáll. Bokrosné Stramszky Piroska, Szabóné Lenkefi Ildikó; II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár, Miskolc, 2006.[7]
  • Elek István: Rendszerváltoztatók húsz év után (Magyar Rádió Zrt. és Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft., 2009) Interjú, 100–107. o.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Egy arc módosulásai: Lengyel László. Klubhalo.hu
  2. ↑ A Magyar Távirati Iroda Zrt. Tulajdonosi Tanácsadó Testülete és Felügyelő Bizottsága – Kronológia – MTI, 2009. június 22.
  3. ↑ Vezető állású munkavállalók és FB tagok javadalmazása – MTI.hu
  4. ↑ Labs, Endless Flux: Rongálás és garázdaság miatt emeltek vádat a baloldali véleményvezér, Lengyel László ellen (magyar nyelven). PestiSrácok, 2021. február 1. [2021. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 1.)
  5. ↑ Lengyel László. lira.hu. [2017. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 3.)
  6. ↑ https://index.hu/belfold/2021/07/12/alkotmanyos-puccs-nyilt-zendules-avagy-kereszttuzben-az-alaptorveny/
  7. ↑ Illeszkedés vagy kiválás. rfmlib.hu. [2007. október 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 2.)

Források

[szerkesztés]
  • Officina egyetemes lexikon. Főszerk. Markó László. Budapest: Officina Nova. 1994. ISBN 963-8185-87-2
  • Az ELTE ÁJK honlapján található portré

További információk

[szerkesztés]
Ez a gazdasági, pénzügyi vezetőről, szakemberről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lengyel_László_(közgazdász)&oldid=26791001”