Ugrás a tartalomhoz

Fleck Zoltán

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fleck Zoltán
Született1965. szeptember 28. (59 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • jogász
  • szociológus
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (–1990)
KitüntetéseiSzabad Sajtó díj (2009)
SablonWikidataSegítség

Fleck Zoltán (Budapest, 1965. szeptember 28.[1] - ) magyar jogász, szociológus.

Szakmai és politikai tevékenysége

[szerkesztés]

1990-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán diplomát, 1994-ben pedig szociológus oklevelet szerzett. 2000-ben elnyert PhD-fokozata után 2001 szeptemberében egyetemi docens lett, 2003-tól pedig a jogszociológiai tanszék vezetője. 2007-ben habilitált, 2011 szeptember 1-től pedig egyetemi tanár lett. 1992 óta részt vesz a jogász doktori iskola programjában.

Kutatási témái a jogalkalmazó intézmények, a jogászi hivatás, a jogi kultúra és a normák társadalmi érvényesülésének kérdései. Foglalkozik a bírói jogérvényesítéssel, de közzétett tanulmányokat a társadalmi előítéletekről, és kutatta a jogállam működésének kérdéseit is, a jogászok társadalmi összetételével, a jogalkalmazás szociológiájával és az előítéletek működésének mechanizmusával is foglalkozik. Tudományos munkája miatt korábban összeütközött a bíróságok vezetőivel is.

Publikációi

[szerkesztés]

2012-ig hat önálló monográfiája jelent meg, többek között a „Bíróságok mérlegen”, „Igazságszolgáltatásunk újabb tíz éve”, a „Változások és változatlanságok”, a „Jogállam és igazságszolgáltatás a változó világban” és a „Szociológia jogászoknak” című kötetek.

Alapító szerkesztője a 2003-ban indított, Kontroll című jogszociológiai folyóiratnak, s tagja az Egyenlítő című folyóirat szerkesztőségének, de több más közéleti fórumon is publikál, így írásai megjelennek az Élet és Irodalomban és a Mozgó Világban.

„A maffiaállam joga” címmel tanulmányt írt a Magyar Bálint által szerkesztett, 2013 őszén megjelent Magyar polip című kötetbe.

  • Jogszolgáltató mechanizmusok az államszocializmusban. Totalitarizmus-elméletek és a magyarországi szocializmus; Napvilág, Bp., 2001 (Critica)
  • Rövid bevezetés a szociológiába a társadalombiztosítási szakemberképzés számára; ELTE Jogi Továbbképző Intézet–Mobil, Bp., 2002
  • Szociológia jogászoknak; Napvilág, Bp., 2004
  • Jogállam és igazságszolgáltatás a változó világban. Jogszociológiai vizsgálódások; Pallas Páholy–Gondolat, Bp., 2008 (Bibliotheca iuridica Publicationes cathedrarum)
  • Változások és változatlanságok. A magyar jogrendszer a rendszerváltás után; Napvilág, Bp., 2010 (20 év után)
  • Igazságszolgáltatás a tudomány tükrében; szerk. Fleck Zoltán; ELTE Eötvös, Bp., 2010 (ELTE jogi kari tudomány)
  • Technika vagy érték a jogállam? A jogállami értékek átadása és az előítéletek csökkentése a jogászok és rendőrtisztek képzésében; többekkel; L'Harmattan, Bp., 2012 (Föld-rész könyvek)
  • Technika vagy érték a jogállam? A jogállami értékek átadása és az előítéletek csökkentése a jogászok és rendőrtisztek képzésében; többekkel; L'Harmattan, Bp., 2012 (Föld-rész könyvek)
  • Ágh AttilaVértes András–Fleck Zoltán: Tíz év az Európai Unióban. Felzárkózás vagy lecsúszás?; Kossuth, Bp., 2014
  • Jogszociológiai előadások; szerk. Fleck Zoltán szerk.; ELTE Eötvös, Bp., 2014 (ELTE jogi kari jegyzetek)
  • Tanulmányok a kortárs jogelméletről; szerk. Fekete Balázs, Fleck Zoltán; ELTE Eötvös, Bp., 2015 (ELTE jogi kari tudomány)
  • A jogászképzés szintleíró jellemzői; ELTE ÁJK, Bp., 2017 (Oktatásmódszertani füzetek ELTE ÁJK)

Kritikák

[szerkesztés]

2021-ben három másik jogásszal együtt (Vörös Imre, Bárándy Péter, Lengyel László), amellett érvelt egy a Népszavában megjelent röpiratban, hogy a 2022-es választás után az esetlegesen hatalomra jutó ellenzéknek akár feles többséggel is ki kell mondania a fennálló Alaptörvény semmisségét.[2]

Díjai, elismerései

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]