Ugrás a tartalomhoz

Gyermek- és ifjúsági irodalom

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A gyermekirodalom a gyermekek, a komolyabb művek befogadására még éretlen fiatalok számára írt, az ő igényeiket kielégítő szépirodalmi művek összessége. A gyermekirodalom alkalmazott irodalom is.

Gyermek, ill. ifjú főhőse van a legtöbb (ilyen) gyermekirodalmi műnek.

A német Kinder- und Jugendliteratur fogalmához hasonlóan magyarul is gyakran együtt említik a két korosztálynak szóló műveket, míg az angol, francia és az orosz nyelv csak a gyermekirodalom kifejezést használja. Az ifjúsági irodalom kifejezés mellett lassan kezd meghonosodni a kamaszirodalom, kamaszkönyv fogalma is, amely a gyermekirodalom és az ifjúsági irodalom között helyezkedik el.

A gyermek- és ifjúsági irodalom fogalmának tágabb értelmezésében ide soroljuk az ismeretterjesztő irodalmat is, valamint a szórakoztató irodalom és az ismeretterjesztés határmezsgyéjén elhelyezkedő sci-fit is.

Helye az irodalom egészében

[szerkesztés]

A gyermek- és ifjúsági irodalom a korszerűbb felfogás szerint a nemzeti irodalom és világirodalom integráns része, míg egy másik megközelítés csak mint a pedagógia szolgálatába állítható alkalmazott irodalmat tartja számon. Ez utóbbi felfogás szerint gyermek- és ifjúsági írónak lenni külön státusz, és szüksége van a gyermek- és ifjúsági irodalomnak saját intézményrendszerre is. Hazánkban azonban sem utóbbi, sem saját elméleti-kritikai fórum nincs; részben soha nem is alakult ki, részben pedig már megszűnt.

Sajátosságai

[szerkesztés]

A gyermek- és ifjúsági irodalom normái hasonlóak a felnőttirodaloméhoz, ám olyan sajátosságokkal bírnak, melyek betartására különösen ügyelni kell.

A gyermekirodalom lírai és epikai csoportra osztható, azaz gyermekversekre és mesékre. A gyermekköltészet sajátja a nyelvi szépség, ritmikusság, énekelhetőség, az érzelmek tiszta megjelenítése. A mesék rácsodálkoztatják a gyermeket a világra, élesen elkülönülnek az ellentétpárok (jó–rossz, szép–csúf), s a jó gyermekmese vége mindig pozitív kicsengésű. A gyermekirodalom inkább összművészeti, mint az ifjúsági és a felnőttirodalom. Testvérműfajaival együtt jelenik meg a mesében, bábozásban, éneklésben stb.

Az ifjúsági irodalom érdekessége, hogy egyrészt számos, korábban felnőtteknek írt mű mára az ifjúsági irodalom része lett (Swift társadalmi szatírája, a Gulliver utazásai, Gárdonyi történelmi regénye, az Egri csillagok vagy Verne utopisztikus művei), másrészt ennek fordítottja is igaz, sok eredetileg ifjúsági műnek induló, de másképp sikeredett alkotás komoly irodalmi elismerésre tett szert (például Kodolányi János Vízözönje, Lewis Carrolltól az Alice Csodaországban vagy J. R. R. Tolkientől A hobbit vagy A Gyűrűk Ura).

A jó ifjúsági irodalom nem unalmas, különösen figyel a nyelvi szabályok betartására, szabatos, világos, nem félrevezető az élet, a történelem, a természet és a nyelv törvényeit illetően. Az ifjúsági irodalomban kevesebb mű születik mint a felnőttirodalomban, mivel nehezebb művelni, „jó” ifjúsági művet írni; azonkívül számos országban alacsonyabb az elismertsége és anyagi megbecsültsége is.

Története

[szerkesztés]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Világirodalom

[szerkesztés]

Ókor

[szerkesztés]
  • Aiszóposz (Ezópusz)
  • Phaedrus: Lejegyezte, verses formába öntötte, latinra fordította Aiszóposz műveit, valamint írt Aiszóposzról is történetet), ezeket nevezzük fabulának. Ilyen történetek pl. A szőlő és a róka, Aiszóposz és a rossz író.

17. század

[szerkesztés]
  • La Fontaine: A róka és a holló, A róka és a gólya, A tücsök és a hangya.
  • Cervantes: Don Quijote
  • Az első mesegyűjtés Charles Perrault nevéhez kötődik Franciaországban. Címe: Lúdanyó meséi (1697).

18. század

[szerkesztés]

19. század

[szerkesztés]

A mesegyűjtés kora: Achim von Arnim és Clemens Brentano népköltészeti gyűjtése, A fiú csodakürtje. A legjelentősebb Jacob és Wilhelm Grimm 1812-től megjelenő gyűjteménye, a (Gyermek- és családi mesék).
A század első felére jellemző romantika legjobban Hauff és Andersen meséire hatott.

Charles Dickens regényeinek egyik fő témája a nehéz sorsú, szegény, árva gyerekek élete (Twist Olivér, Copperfield Dávid). Romantikus regényeiben a szeretet erejét hirdeti (Karácsonyi ének).
Az amerikai Harriet Beecher Stowe regénye, a Tamás bátya kunyhója nagy hatással volt a rabszolgaság elleni küzdelmekre.

Jules Verne két irányban is újított. Behozta a tudományos-fantasztikus regényeket a köztudatba: (pl. Utazás a Holdba, Nemo kapitány, Utazás a Föld középpontja felé), valamint ún. utaztató regényeket is írt, (pl. Nyolcvan nap alatt a Föld körül, Kétévi vakáció, Grant kapitány gyermekei).

A kamaszfiúk körében népszerű indiánregények közül a legnagyobb sikert J. F. Cooper művei (pl. Az utolsó mohikán, Nyomkereső stb.), a század végén Karl May Winnetou-tetralógiája érték el.

Lewis Carroll (angol): Alíz csodaországban, Alíz tükörországban (Kosztolányi fordításában Évike csodaországban).

A 19. század végének jelentős meseírója Oscar Wilde: A meséinek (pl. A boldog herceg) az önfeláldozás, a szegényekkel való együttérzés az egyik fő motívuma.

20. század

[szerkesztés]

A 20. század végén, 1997-ben kezdődött J. K. Rowling Harry Potter regényfolyama, amely visszavezette a gyermekeket az olvasáshoz az egész világon.

Magyar irodalom

[szerkesztés]

A gyermekeknek szóló irodalom csak a 19. század második felében vált jelentőssé. A korábban megjelent művek (mint pl. Fáy András mesegyűjteménye 1820.) elsősorban felnőtteknek szólnak. A kevés számú kivételek közé tartozik Bezerédj Amália Flóri könyve (1836.) című műve.
Arany László vagy Benedek Elek mesegyűjteményeinek megjelenésével (1862., illetve 1885.) kezdődött csak tulajdonképpen el az időszak, amikortól önálló gyermekirodalomról beszélhetünk. Petőfi Sándor elbeszélő költeményét, a János vitézt (1844.) is felnőtt olvasók számára írta.

Mesék, gyermekversek

[szerkesztés]

A magyar gyermekirodalom olyan remekműveket tart számon, mint Petőfi Sándortól Arany Lacinak, József Attilától az Altató, Weöres Sándor gyermekversei, Benedek Elek mesevilága, valamint mások művei, melyek nem ritkán humoreszkek, szójátékok, nyelvi tréfák.

A legismertebb gyermekversek

A legnépszerűbb mesekönyvek[1]

Ifjúsági művek, kamaszkönyvek

[szerkesztés]

A magyar ifjúsági irodalom gyöngyszemei között tartjuk számon Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk, Karinthy Frigyes Tanár úr kérem és Móra Ferenc Kincskereső kisködmön című művét, Fekete István több regényét (sok állatregényét, például a Vukot és a Bogáncsot, azonkívül a Tüskevár, a Téli berek, A koppányi aga testamentuma és a kevésbé ismert Végtelen út című regényeket) valamint Szabó Magda ifjúsági regényeit: (Álarcosbál, Születésnap, Abigél). A kamaszirodalom talán legnépszerűbb alkotásai Csukás István regényei: (Keménykalap és krumpliorr, Vakáció a halott utcában). A 60-as 70-es 80-as években íródott ifjúsági regények közül sok szól lakótelepi ('kulcsos') gyerekekről (pl. Nagy Katalin ifjúsági regényei).
Böszörményi Gyula 2002-ben indult Álomfogó-regénysorozata („a magyar Harry Potter”) arat nagy sikert a magyar serdülők körében, Erdélyben pedig Csire Gabriella eposz- és mítoszfeldolgozásai. A 2010-es évektől Leiner Laura számít az egyik legnépszerűbbnek.

Online folyóiratok

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Női lapozó - Gyermekeink könyvespolca. [2007. december 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. december 20.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Gyerekkönyv.lap.hu
  • A Digitális Irodalmi Akadémia tagjainak gyermek- és ifjúsági könyvtára
  • Gyermekirodalom; szerk. Komáromi Gabriella; Helikon, Bp., 1999 (Helikon universitas. Irodalomtudomány)
  • Szöveggyűjtemény a gyermekirodalom tanulmányozásához; szerk. Balkó Irén; Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara, Nyitra, 2007
  • Bárdos József–Galuska László Pál: Jegyzet a Gyermekirodalom kurzushoz; Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar, Kecskemét, 2007
  • Végh Balázs Béla: A gyermekirodalom változatai; Komp-Press–Korunk, Kolozsvár, 2007 (Ariadné könyvek)
  • Csokonai Attila: Hófehérke és a berlini fiúk. Egy hivatásos olvasó kalandozásai a gyermek- és ifjúsági irodalomban; Kiss József, Bp., 2010 (Könyvhét könyvek)
  • Végh Balázs Béla: Kalandozások a gyermekirodalomban; Savaria University Press, Szombathely, 2011 (Kézjegy)
  • Bárdos József–Galuska László Pál: Jegyzet a Gyermekirodalom kurzushoz; Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar, Kecskemét, 2012
  • Kaland és mese. Körkép, 2016. A mai mese- és ifjúsági irodalom hazai nagyjai és nagy ígéretei. Könyvbarátoknak és leendő könyvbarátoknak 14 éves korig; Könyvmolyképző, Szeged, 2016
  • Mesebeszéd. A gyerek- és ifjúsági irodalom kézikönyve; szerk. Hansági Ágnes; FISZ, Bp., 2017 (Minerva könyvek)
  • Kertész Noémi: "A lengyelség iskolája". A lengyel romantika gyermekirodalma; Rézbong, Göd, 2018 (Felczak-könyvek sorozat)
  • "...kézifékes fordulást is tud". Tanulmányok a legújabb magyar gyerekirodalomról; szerk. Hansági Ágnes; Balatonfüred Városért Közalapítvány, Balatonfüred, 2018 (Tempevölgy könyvek)
  • Ölbeli játékoktól az iskolai játszmákig. Gyermek- és ifjúsági irodalom a közoktatás különböző szintjein; szerk. Baranyai Norbert, Gesztelyi Hermina; Debreceni Egyetemi, Debrecen, 2020 (Debreceni irodalom- és kultúratudományi tankönyvek)
  • Medialitás és gyermekirodalom; szerk. Hermann Zoltán; KRE–L'Harmattan, Bp., 2020 (Károli könyvek. Tanulmánykötet)
  • Elbe Hajnalka: Kárpátaljai magyar gyermekirodalom. Tanulmány; Intermix, Bp.–Ungvár, 2021 (Kárpátaljai magyar könyvek)

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gyermek-_és_ifjúsági_irodalom&oldid=26929939”