Ugrás a tartalomhoz

Janikovszky Éva

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Janikovszky Éva
Gáspár Gábor felvétele
Gáspár Gábor felvétele
Élete
Született1926. április 23.
Szeged, Magyarország
Elhunyt2003. július 14. (77 évesen)
Budapest, Magyarország
SírhelyFarkasréti temető
Nemzetiségmagyar
HázastársaJanikovszky Béla
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)ifjúsági regény
Fontosabb műveiMálnaszörp és szalmaszál (belőle készült az Égigérő fű c. film)
Kire ütött ez a gyerek?
KiadóiMóra Ferenc Könyvkiadó
Kitüntetései
Irodalmi díjaiJózsef Attila-díj
Kossuth-díj
A Wikimédia Commons tartalmaz Janikovszky Éva témájú médiaállományokat.

Janikovszky Éva (született Kucses, később Kispál Éva) (Szeged, 1926. április 23. – Budapest, 2003. július 14.) Kossuth- és József Attila-díjas író, szerkesztő.

Életpályája

[szerkesztés]

Kucses Éva Etelka Nanetta néven zsidó polgári családban, Kucses Pál műszaki kereskedő és Bartos Júlia Lili gyermekeként született.[1][2] Apja a nevét később Kispálra magyarosította. Kucses Pál, a katolikus Kucses Károly és Tóth Etelka fia 1924-ben vette feleségül a jómódú, izraelita Bartos Lipót és Schaffer Zsófia lányát, Bartos Júlia Lilit. Az ifjú házaspár elvált, amikor 7 éves volt a kislányuk, Kucses Éva.[3] Anyai nagyapja, Bartos Lipót szegedi könyv-és papírkereskedő volt, jónevű könyvesboltja volt a belvárosi korzón.[4] Nevelőapja Donászy Kálmán, újságíró, költő, akit „kispapának” hívott és naplójában szeretettel említett. Neki köszönheti első irodalmi élményeit. 1939-ben kedvenc íróm kategóriájába Donászy nevét írta 13 évesen.[3]

Ifjúkora

[szerkesztés]

Középiskolai tanulmányait a szegedi M. Kir. Állami Árpádházi Szent Erzsébet Leánygimnáziumban végezte.[5] 1944–1948 között a Szegedi Tudományegyetemen filozófia, néprajz, magyar és német szakon folytatta tanulmányait. Ezt még kiegészítette 1948–1950 között az Eötvös Loránd Tudományegyetemen filozófia, pszichológia és politikai gazdaságtan szakokkal. 1950-ben tanári oklevelet szerzett.

Már diákkorában részt vett baloldali tüntetéseken, és a kommunista mozgalom szegedi egyetemi szervezői között volt.[6]

Naplója szerint 18 évesen Fábián Ferenc szegedi újságíróba volt szerelmes. 1945-ben, 19 éves korában házasságot kötöttek, amiben szerepet játszhatott a zsidótörvény alóli mentesülés és a deportálás elkerülésének lehetősége is. Anyjával ő megúszta a deportálást, nagyszüleit viszont koncentrációs táborba vitték, ahol végül ők is életben maradtak.[7]

Naplójában ekkoriban a már házas Ortutay Gyulához írt romantikus vonzódásról tanúskodó monológokat, de nem tudni, ez több volt-e plátói szerelemnél.[7]

Egyetemistaként megismerkedett Janikovszky Bélával, az ÁVH szegedi parancsnokával, akivel szerelmi viszonyt folytatott, amikor pedig a férfit Budapestre helyezték, követte őt.[8] 1948 szeptemberében a Szegedi Tudományegyetemet otthagyva Budapesten az ELTE hallgatója lett, ahol 1950-ben szerzett tanári oklevelet. Fábiántól közben elvált.[7]

Budapesten 1949 után

[szerkesztés]

Pályájának alakulását politikai elkötelezettsége és magánéletének alakulása is befolyásolta.[6] Az 1945 utáni években kifejtett kommunista tevékenységének köszönhetően ekkorra a kommunista párt biztos káderének számított, és már bölcsész egyetemistaként minisztériumi állást kapott: a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban kezdett dolgozni 1950-ben, először a Nevelésügyi Főosztályon, majd a Tudományügyi Főosztályon előadó, végül a Tankönyvosztály főelőadója lett, 1953-ig. 1952-ben bizalmi állásban Darvas József miniszter beosztottja volt.[6] 1952 októberében kötött házasságot a még szegedi egyetemistaként, kommunista aktivistaként megismert dr. Janikovszky Bélával, aki házasságkötésükkor az ÁVH magas rangú tisztje (1949-ben az ÁVH tisztjeként a Rajk-perben a kihallgatások és a kínzások egyik vezetője, a Pálffy György és társai, valamint a Sólyom László és társai elleni koncepciós perek egyik irányítója) volt.

1953–1957 között az Ifjúsági (később Móra) Könyvkiadó lektora, majd főszerkesztője lett. Sokáig dolgozott ebben a munkakörben, 1964-től egészen 1987-ig. Eközben a Minerva Kiadó szerkesztői munkakörét is ellátta 1981–82-ben. 1987-ben vonult nyugdíjba, de továbbra is munkatársa, igazgatósági tagja maradt a Móra Ferenc Könyvkiadónak. 1999-től a Hölgyvilág című hetilapban is jelentek meg írásai.

1978-tól, megalakulásától 1995-ig elnöke volt az IBBY (Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa) magyar bizottságának. Elnökségi tagja volt az UNICEF Magyar Bizottságának, 1991-től elnöke volt a Staféta Alapítvány kuratóriumának (a hátrányos helyzetű gyerekek továbbtanulásának biztosításáért), 1996-tól elnöke volt az Írószövetség Gyermekirodalmi szakosztályának.

Írói munkássága

[szerkesztés]
Rendes-Szabó Gabriella felvétele

Gyermekkorában naplót írt, melyben már tetten érhető későbbi gyermekkönyveinek hangja.[7] Első kötetét 1957-ben adták ki; ezt Kispál Évaként jegyezte. A könyvet 32 további követte, amelyek összesen 35 nyelven jelentek meg. Témájuk a felnőtt-gyermek kapcsolat, sajátosan mindennapi élményeivel és konfliktusaival. Írt filmforgatókönyvet, dolgozott hetilapoknak, folyóiratoknak, gyakran szerepelt a televízióban, rádióban. Több könyvéből készült rajzfilm, több gyermekeknek szóló tévéjátékát sugározták.

1960-ban, Szalmaláng című regényén szerepelt először a Janikovszky Éva név. Az évtized végére országszerte ismert lett.

Hangja, ábrázolásmódja, világa összetéveszthetetlen másokéval. Írói világában fontos helyet kap az őszinteség, a barátság, a közösség, a munka, a játék. Még akkor is, ha nem gyerekeknek, hanem felnőtteknek, illetve az idősebbeknek szerez kellemes perceket szavaival. Kimeríthetetlen témája a felnőtt-gyerek kapcsolat, a mindennapi élet – sajátosan mindennapi élményeivel és konfliktusaival. Nála a lemeznek (vagy ha úgy tetszik, az éremnek) mindig két oldala van, ezért a gyerek és a felnőtt problémáival egyaránt foglalkozik.

Janikovszky Éva szövegei elválaszthatatlanok Réber László rajzaitól. Amíg Janikovszky Éva kevés szóval ír, Réber László egyetlen vonallal rajzol. Ezzel a módszerrel leegyszerűsítik, modellszerűvé teszik a világot, és rengeteg teret hagynak a szabad asszociációnak.

Magánélete

[szerkesztés]
Sírja, Farkasréti temető: 12/1-1-107. Széri-Varga Géza alkotása.

Az 1950-es évektől a Bajza utca lakója volt. 1952 októberében kötött házasságot, férje dr. Janikovszky Béla (eredetileg orvos, majd vezető ÁVH-kihallgatótiszt). Férje nevét csak 1960-ban vette fel, amikor Janikovszky Bélát rövid időre perbe fogták.[6] Tőle 1955-ben született János nevű fia.[9] Férje a II. világháború után az ÁVH orvosezredese volt,[10] majd 1953-ban letartóztatták, szabadulása után az Országos Onkológiai Intézet orvosaként dolgozott. Fia, János a Móra Könyvkiadó Zrt. elnöke.[11][12][13]

2003. július 14-én hunyt el, Budapesten. Sírja a Farkasréti temetőben található. Síremlékén is szerepel egyetlen öreg Mercedes-típusú írógépe, amely egész életén át kitartott mellette.

Művei

[szerkesztés]
  1. Kispál Éva: Csip-csup; Móra, Budapest, 1957
  2. Szalmaláng. Regény; Móra, Budapest, 1960
  3. Aranyeső. Regény; Móra, Budapest, 1962
  4. Te is tudod?; szöveg Janikovszky Éva, rajz Réber László; Móra, Budapest, 1963
  5. Ha én felnőtt volnék; szöveg Janikovszky Éva, rajz Réber László; Móra, Budapest, 1965
  6. Akár hiszed, akár nem; szöveg Janikovszky Éva, rajz Réber László; Móra, Budapest, 1966
  7. Jó nekem!; szöveg Janikovszky Éva, rajz Réber László; Móra, Budapest, 1967
  8. Felelj szépen, ha kérdeznek!; szöveg Janikovszky Éva, rajz Réber László; Móra, Budapest, 1968
  9. Bertalan és Barnabás; szöveg Janikovszky Éva, rajz Réber László; Móra, Budapest, 1969
  10. Málnaszörp és szalmaszál; Móra, Budapest, Kiadó, 1970
  11. Szalmaláng. Regény; 3. bőv. kiad.; Móra, Budapest, 1970
  12. Velem mindig történik valami; szöveg Janikovszky Éva, rajz Réber László; Móra, Budapest, 1972
  13. Kire ütött ez a gyerek?; szöveg Janikovszky Éva, rajz Réber László; Móra, Budapest, 1974
  14. Már óvodás vagyok; Móra, Budapest, 1975
  15. A nagy zuhé; Móra, Budapest, 1976
  16. A lemez két oldala; Kossuth–MNOT, Budapest, 1978
  17. Már megint; szöveg Janikovszky Éva, rajz Réber László; Móra, Budapest, 1978
  18. Már óvodás vagyok; szöveg Janikovszky Éva, rajz Réber László; 2. bőv. átdolg. kiad.; Móra, Budapest, 1979
  19. Az úgy volt; Móra, Budapest, 1980
  20. Már iskolás vagyok; MNOT–Kossuth, Budapest, 1983
  21. Örülj, hogy lány!; Minerva, Budapest, 1983
  22. Örülj, hogy fiú!; Minerva, Budapest, 1983
  23. A hét bőr; ILK, Budapest, 1985
  24. My own Budapest. Guide; ill. Sajdik Ferenc, fotó Bécsy László et al., angolra ford. Szász Erzsébet; Móra, Budapest, 1992 (ifjúsági útikönyv)
  25. Már iskolás vagyok. Gyakorlatok és játékok 6-8 éveseknek; Pesti Szalon, Budapest, 1996
  26. Felnőtteknek írtam; Móra, Budapest, 1997
  27. Mosolyogni tessék!; Móra, Budapest, 1998
  28. Cvikkedli; Móra, Budapest, 1999 (Zsiráf könyvek)
  29. Égigérő fű; Móra, Budapest, 2000
  30. Ájlávjú; Móra, Budapest, 2000
  31. De szép ez az élet!; Móra, Budapest, 2001
  32. Ráadás; Móra, Budapest, 2002
  33. A tükör előtt. Egy kamasz monológja; Móra, Budapest, 2015
  34. Zoli tortája; Móra, Budapest, 2016
  35. Naplóm, 1938–1944; sajtó alá rend. Dési János, szerk. Dóka Péter, előszó Janikovszky János; Móra, Budapest, 2020
  36. Naplóm, 1938–1944; sajtó alá rend. Dési János, szerk. Dóka Péter, előszó Janikovszky János; bőv. kiad.; Móra, Budapest, 2021
  37. Van egy jó hírem!; Móra, Budapest, 2021

Hangoskönyvben megjelent művei

[szerkesztés]
  • Az égig érő fű – A Málnaszörp és szalmaszál című gyermekregény felhasználásával készült film (rendezte: Palásthy György) alapján
  • Mosolyogni tessék! – Kire ütött ez a gyerek?
  • Felnőtteknek írtam
  • A lemez két oldala
  • Már megint
  • Aranyeső (2006), előadó: Szoboszlai Éva

Díjak, elismerések

[szerkesztés]

Emlékezete

[szerkesztés]

Szegedi szülőházán 2009. április 20-án,[14] budapesti, Bajza utcai lakóházán 2009. november 4-én[15] avattak emléktáblát. Több oktatási intézmény is viseli/viselte nevét: Szülővárosában, Szegeden, a Janikovszky Éva Általános Iskola, illetve a Janikovszky Éva Leánykollégium, Budapesten, 2003–2011 között (Janikovszky Éva Általános Iskola és Gimnázium) a VII. kerületben,[16] valamint jelenleg is (Kőbányai Janikovszky Éva Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola) a X. kerületben.[17] Az ő nevét viseli Kozármisleny általános iskolája is.[18]

Rácz Zsuzsa Nesze Neked Terézanyu! című regényében Kéki Kata a kaliforniai Big Sur mozgókönyvtárában a Velem mindig történik valami és Örkény egyperceseinek angol fordítását olvasgatja, mielőtt eldönti, hogy hazatér Indiánhoz Magyarországra.

Emlékezetét őrzi a Janikovszky Éva-díj is.

Janikovszky Éva, Kossuth-díjas és József Attila-díjas írónőről nevezte el a Dob utca 37. telken kialakított parkot Erzsébetváros képviselőtestülete a 2022 novemberében megtartott ülésén. A Dob utcai telken egykor a Topits József fia gőztésztagyár helyezkedett el, amely 1867-től 1930-ig ott üzemelt.

  • A budapesti Bajza utca 8. szám alatti emléktábla
    A budapesti Bajza utca 8. szám alatti emléktábla
  • A Kőbányai Janikovszky Éva Magyar–Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola
    A Kőbányai Janikovszky Éva Magyar–Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Bartos Júlia Lili születési bejegyzése a szegedi polgári születési akv. 1472/1904. folyószáma alatt
  2. ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a szegedi polgári házassági akv. 313/1924. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
  3. ↑ a b 95 éve született Janikovszky Éva, aki Kucses Évaként tanult a szegedi egyetemen. u-szeged.hu . Szegedi Tudományegyetem, 2021. április 27. (Hozzáférés: 2021. december 19.)
  4. ↑ Kucses Évi gyermekkora, kamaszkora – Részletek Komáromi Gabriella Janikovszky Éváról készülő monográfiájából (2013. október 1.) Kincskereső, 37. évfolyam, 2. szám
  5. ↑ 90 éve született Janikovszky Éva gyoriszalon.hu
  6. ↑ a b c d Magyar Narancs (magyar nyelven). vakbarat.magyarnarancs.hu. [2017. április 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 11.)
  7. ↑ a b c d XXI. század – Janikovszky Éva könyvei és élete (2021-12-06) (videó). RTL Most
  8. ↑ Mező Gábor. „Levelek az elmegyógyintézetből, Janikovszky Béláné tragikus története”. Arc és Álarc I. évfolyam (1. szám). 
  9. ↑ Ma lenne 86 éves Janikovszky Éva Archiválva 2013. október 23-i dátummal a Wayback Machine-ben, szeretlekmagyarorszag.hu
  10. ↑ Kire ütött ez az író? Archiválva 2016. március 6-i dátummal a Wayback Machine-ben, irodalmijelen.hu
  11. ↑ Janikovszky Éva 80 éves lenne – Emlékére díjat alapítottak Archiválva 2013. október 20-i dátummal a Wayback Machine-ben, kisalfold.hu
  12. ↑ Felnőttek iskolája Janikovszky Éva és a meseírás Archiválva 2014. április 7-i dátummal a Wayback Machine-ben, magyarnarancs.hu
  13. ↑ Janikovszky Éva Irodalmi Alapítvány Archiválva 2013. október 19-i dátummal a Wayback Machine-ben, mora.hu
  14. ↑ Szegedma.hu (Hozzáférés 2009. november 6.). [2010. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. november 6.)
  15. ↑ Kultúra.hu (Hozzáférés 2009. november 6.). [2009. október 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. november 6.)
  16. ↑ A Janikovszky Éva Általános Iskola és Gimnázium honlapja. [2014. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 4.)
  17. ↑ A Kőbányai Janikovszky Éva Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola honlapja. [2019. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 16.)
  18. ↑ http://jesuli.hu/

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]


A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Janikovszky_Éva&oldid=27592503”