Ugrás a tartalomhoz

Nagy Katalin (író)

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. Indoklás: Linkek javításának szükségessége miatt.
Ez a szócikk az íróról szól. Hasonló címmel lásd még: Nagy Katalin (egyértelműsítő lap).
Nagy Katalin
Élete
Született1928. július 13.
Zenta
Elhunyt1988. április 10. (59 évesen)
magyar Budapest
Nemzetiségmagyar
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)ifjúsági regény
Fontosabb műveiIntőkönyvem története (1968)
Szív a kerítésen (1989)
Irodalmi díjaiJózsef Attila-díj
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy Katalin témájú médiaállományokat.

Nagy Jánosné (névváltozatok: Nagy Katalin; leánykori neve: Csernák Katalin; Zenta, 1928. július 13. – Budapest, 1988. április 10.)[1] tanár, író, a neveléstudományok kandidátusa (1970), József Attila-díjas (1985).

Életrajz

[szerkesztés]

Gyerekkorát az akkor már Jugoszláviához tartozó Zentán töltötte, elsősorban a nagyszülők és az unokatestvérek, ill. a kisvárosi társadalom figurái hatottak rá, szüleitől távol élt, mert 193?-tól 1939 márciusig szülei Jugoszlávia prágai követségén voltak (karbantartó  jellegű) alkalmazottak. (A jogutód adatközlése) . Erről a korszakról a Rendhagyó emlékkönyv című kötet tanúskodik. Lengyel Balázs szerint, aki könyveinek rendszeres lektora volt a Móra Ferenc Könyvkiadónál, életművében feltünően erőteljesek és markánsak a nagyszülőfigurák, míg a szülőfigurák kevésbé.) Polgári iskolai tanulmányait követően tanítónőképzőt (középiskolatípus, 1938-tól hivatalos nevén líceum) végzett Budapesten. 1944 tavaszi, nyári emlékeiről - köztük az angol kisasszonyrendi iskola reagálása a német megszállásra, a szerb-magyar lakossági viszony a visszacsatolt Délvidéken - a Napraforgó lány című kötet tanúskodik. 1948 és 1955 között tanítóként, általános iskolai tanárként működött az egykori Mária Valéria-telep iskolájában, ahol rendkívül szegény és hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozott. Ezeknek az éveknek a dokumentációja a Legfeljebb három pofon, mely címében a hátrányos helyzetű gyermekek körében honos erőszak-kultúra csökkentésének pedagógiai kompromisszumaira utal.

Közben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán tanult, ahol 1954-ben kapott földrajz-biológia szakos tanári diplomát. 1956 nyarán került a Pedagógiai Tudományos Intézetbe (átszervezése után: Országos Pedagógiai Intézet), ahol eleinte tudományos kutatói minőségben, majd docensként, végül (az 1970-es években) főigazgató-helyettesként dolgozott. Cikkeit és tanulmányait pedagógiai témában írta, ezeket megjelentette a Köznevelés, a Pedagógiai Szemle és a Magyar Pedagógia. Az 1960-as évek elején a Nevelési Terv munkálataiban játszott jelentős szerepet. (A nevelési terv történetéről szóló 1980-as évekbeli kutatásokat (Halász Gábor, Oktatáskutató Intézet) interjú-alanyként támogatta.) Neveléstudományból szerzett kandidátusi fokozatot 1970-ben. Értekezése "Igazságos, becsületes, bátor" címmel jelent meg a Tankönyvkiadónál 1973-ban, ebben empirikusan vizsgálta a 14 éves gyerekek által az 1960-as évek végén preferált értékeket, összehasonlítva egy hasonló 1930-as évekbeli vizsgálattal. (A neveléstudományi közéletben az 1960-as években Nagy Jánosné néven is ismert volt.) https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/n-ny-76F7D/nagy-janosne-nagy-katalin-76FFD/

Kisebb jelentőségű szakkönyvei:

  • Serdülőkről felnőtteknek / Korein Andorral közösen Budapest, 1958.
  • A szocialista nevelés tervszerűségéért : a Magyar Nők Országos Tanácsa előadása az általános és középiskolák szülői értekezletei számára / Budapest, 1960.
  • Szülőknek a nevelési tervről : nevelési módszerek/ Budapest, 1964.)

Az Országos Pedagógiai Intézet tudományos jellegének megszűnése következtében 1977-től haláláig az MSZMP Politikai Főiskolája Neveléstudományi Tanszékén volt docens. Itt Zrinszky Lászlóval közösen A politikai munka pedagógiájának oktatása és kutatása című sorozatot szerkesztette. (Más lexikonokban megjelent "nyugdíjazásáig" kitétel téves, aktív egyetemi docens volt haláláig, ahogyan ezt a PIM-ben található munkakönyve tanúsítja).

Irodalmi munkásságát - haláláig - tudományos és oktatói pályája mellett folytatta, regényeit hétvégeken, illetve évi néhányszor egy-két hetes, elsősorban a Magyar Írószövetség szigligeti alkotóházában töltött összefüggő munkaszakaszokban írta. Első regényét - a Vakarcsot - Gergely Márta ösztönzésére 1964-ben írta. 1970 januárjától 1978 júniusáig a Kisdobos című gyermeklap levelezőrovatának szerkesztőjeként "Űr Kata" álnéven 6-10 éves gyerekek problémáival foglalkozott (Az óriási gyereklevéltömegből kiválogatott leveleket publikált, s válaszolt rájuk Űr Kataként). A Móra kiadónál elsősorban Janikovszky Éva szerkesztette könyveit. (A jogutód adatközlése.)

Ifjúsági irodalmi tevékenységéért elnyerte a nemzetközi Gorkij díjat, majd a József Attila-díjat. Gyerekszeretete, kitűnő pedagógiai érzéke révén természetes könnyedséggel írt a kisebb és nagyobb gyerekeknek. Könyvei ugyanakkor reflektálnak a kor (1960-as, 1970-es, 1980-as évek) jellegzetes társadalmi - pedagógiai kihívásaira: a lakótelepi gyerekkor sajátos életérzésére (Vakarcs, Vakarcs vakációja, A világ legrosszabb gyereke), a kamaszok és a második házasságok következtében belépő nevelőszülők közötti viszonyra (Intőkönyvem története, Próbarepülés), a gyerekek hétköznapjait szervező kisdobosmozgalomra (Hónapló), az iskolakörzetesítésre (Elvarázsolt iskola), az ebben az időben életkorban fiatalabb korra kerülő párkeresés jelenségére (Viki és Lajos szerelmesek, Szív a kerítésen).

Az 1980-as években a korban megszokottnál sokkal nagyobb mértékben vett részt, elsősorban kistelepülések könyvtárai, gyerekkönyvtárai meghívására író-olvasó találkozókon. (A jogutód adatközlése.)

A serdülőknek szóló Intőkönyvem története című regénye több kiadásban, (részben a 2000-es, 2010-es években) is megjelent. A 2010-es évektől a Manó könyvek kiadó a Régi kedvencek című könyvsorozatban kezdte el művei ismételt megjelentetését. Több regénye jelent meg (NSZK-ban és Ausztriában) német, illetve a célnyelvnek megfelelő országokban finn, szlovén, cseh, szlovák, lengyel, román, orosz, bolgár fordításban. Műveiből filmeket Katkics Ilona és Takács Vera rendezett. "A világ legrosszabb gyereke" közönségdíjas lett a gyermekjátékfilmszemlén, ebben tűnt fel a később sikeres gyerekszínész Kovács Robi. A filmeket a 21. században is többször vetítette az M1 és M2. Diafilmen adták ki a Világ legrosszabb gyerekét.

Kézirat, levelezés és fényképhagyatéka a Petőfi Irodalmi Múzeumban kutatható. Egyetlen hangzó videófelvétel ismert: https://www.youtube.com/watch?v=tv5YQembCgU Néhány másodperces - néma epizódszerepben feltünik - A világ legrosszabb gyereke" c filmben. A 2010-es évek végén a "Manó Könyvek" "Régi kedvenceink" sorozatában életműkiadás indult. Az arcanum folyóiratadatbázisának felhasználásával Nagy Péter Tibor 2021-ben összeállította a róla szóló cikkeket. https://archive.org/download/nagy_katalin

Művei

[szerkesztés]
  • Vakarcs (ill. Réber László, Móra, 1965, 1979)
  • Vakarcs vakációja (ill. Réber László, Móra, 1967, 1979)
  • Intőkönyvem története (ill. Zsoldos Vera, Móra, 1968, 1974, Minerva Nova, 2002, a borítót tervezte: Szalay György, 2004, Könyvmolyképző Kiadó, 2007, jav. kiadás, 2015)
  • Legfeljebb három pofon (ill. Kohl Leó, Madách, Móra, 1971)
  • A világ legrosszabb gyereke (ill. Zsoldos Vera, Móra, 1973, ill. Dudás Győző, Manó Könyvek, 2016)
  • Madzag (Kondor Lajos rajzaival, Móra, 1976)
  • Mini mesék; Magyar Nők Országos Tanácsa–Kossuth, Bp., 1976
  • Próbarepülés (Zsoldos Vera rajzaival, Madách, Móra, 1978)
  • Napraforgó-lány (Fekete Mária rajzaival, Madách, Móra, 1979)
  • Tűrhető Lajos (Mayer Gyula rajzaival, Móra, 1980, 1985, a Világgá mentemmel egy kötetben, ill. Dudás Győző, Manó Könyvek, 2017)
  • Világgá mentem (Mayer Gyula rajzaival, Móra, 1982)
  • Viki és Lajos szerelmesek (Magyar Vöröskereszt, 1982)
  • Hó-napló (Szecskó Ágnes rajzaival, Madách, Móra, 1984)
  • Az elvarázsolt iskola (Mayer Gyula rajzaival, Móra, 1984)
  • Rendhagyó emlékkönyv (Zsoldos Vera rajzaival, Madách, Móra, 1986, ill. Rippl Renáta, Manó Könyvek, 2019)
  • Kettőnk titka (Mayer Gyula rajzaival, Móra, 1987)
  • Szív a kerítésen (Marton Magda rajzaival, Madách, Móra, 1989, ill. Rippl Renáta, Manó Könyvek, 2018)
  • Mini mesék

Díjak, kitüntetések

[szerkesztés]
  • Munka Érdemérem (1955)
  • A Munka Érdemrend ezüst fokozata (1967)
  • A Munka Érdemrend arany fokozata (1983)
  • A neveléstudományok kandidátusa (1970)
  • Gorkij-díj (1983)
  • József Attila-díj (1985)

Rádiójátékok

[szerkesztés]
  • Vakarcs (1966)[2]
  • Vakarcs vakációja (1969)[3]
  • Tűrhető Lajos (1978)[4]
  • Meddig él egy sündisznó (1982) [5]

Tévéfilmek

[szerkesztés]

Kritikák műveiről

[szerkesztés]
  • Varga Vera: N. K.: A világ legrosszabb gyereke (Élet és Irod., 1973. 34. sz.);
  • Keszthelyi György: Nagy Katalin regénye (Könyv és Nevelés, 1973. 6. sz.);
  • Kiss Elemérné- Veress Éva: Találkozások N. K.-nal (Együtt, 1982. 1-2. sz.);
  • B.J: Öt perc N. K.-nal (Somogyi Néplap, 1984. júl. 17.);
  • Nagy Andor: Az elvarázsolt iskola (Ped. Szle, 1985. 2. sz.).

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Tűrhető Lajos YouTube (57:16)
  • [1] [halott link]
  • Takács Vera: Nagy Katalin írónőre emlékezzünk!
  • 2013-s információ a "Világ legrosszabb gyereke" vetítéséről [2]
  • Pódiumbeszélgetés A világ legrosszabb gyereke című könyvről - Ekultura TV YouTube (33:47) 2016. június 11.
  • https://www.lira.hu/hu/konyv/szepirodalom/ifjusagi-irodalom/regenyek/a-vilag-legrosszabb-gyereke-1
  • https://www.lira.hu/hu/konyv/szepirodalom/ifjusagi-irodalom/regenyek/sziv-a-keritesen?recLink=1
  • https://www.lira.hu/hu/konyv/szepirodalom/ifjusagi-irodalom/regenyek/turheto-lajos-vilagga-mentem?recLink=1
  • https://port.hu/adatlap/film/tv/a-vilag-legrosszabb-gyereke-a-vilag-legrosszabb-gyereke/movie-7955
  • https://www.imdb.com/title/tt0137257/
  • https://moly.hu/konyvek/nagy-katalin-a-vilag-legrosszabb-gyereke
  • https://katica.hu/diafilmek/4628-a-vilag-legrosszabb-gyereke.html
  • https://www.filmkatalogus.hu/A-vilag-legrosszabb-gyereke--f18250
  • http://diafilm.osaarchivum.org/public/index.php?fs=367
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nagy_Katalin_(író)&oldid=27553256”