Ugrás a tartalomhoz

Nemo kapitány

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nemo kapitány (Tenger alatt a világ körül)
A Húszezer mérföld a tenger alatt kötet eredeti címlapja
A Húszezer mérföld a tenger alatt kötet eredeti címlapja
SzerzőJules Verne
Eredeti címVingt mille lieues sous les mers
Ország Franciaország
Nyelvfrancia
Témautazás
Műfajkalandregény
SorozatKülönleges utazások
ElőzőGrant kapitány gyermekei
KövetkezőUtazás a Hold körül
DíjakNPR Top 100 Science Fiction and Fantasy Books (37)
Kiadás
KiadóPierre-Jules Hetzel
Kiadás dátuma1870
Magyar kiadóFranklin-Társulat
Magyar kiadás dátuma1875
FordítóSzász Károly, Kilényi Mária (1954), Oláh Erzsébet (1998)
IllusztrátorAlphonse de Neuville és Édouard Riou
BorítógrafikaAlphonse de Neuville és Édouard Riou
Média típusakönyv
Oldalak száma446 (1975)
ISBNISBN 9631103269
Külső hivatkozások
A könyv a MEK-ben
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemo kapitány témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Nemo kapitány (Vingt mille lieues sous les mers, Húszezer mérföld a tenger alatt) Jules Verne 1870-ben megjelent, egyik leghíresebb tudományos-fantasztikus műve.

A regény 1869. március 20. és 1870. június 20. között jelent meg a Magasin d’éducation et de récréation 6-7. évfolyam 121–155. számaiban, Vingt mille lieues sous les mers címmel. Az első kötet 1869 októberében, a második 1870 júniusában jelent meg. A porosz–francia háború és a Párizsi Kommün eseményei miatt az illusztrált kiadás csak 1871. november 16-án jelent meg.

Valószínű, hogy Verne hamarabb fejezte be a művet, mint annak megkezdődött sorozatban történő közlése. Így történhetett meg, hogy a regény 1869-ben Vicente Guimerá spanyol fordításában megjelent Madridban, a Rey y Cía kiadónál megelőzve az első francia megjelenést. Ismert, hogy Guimerá és Verne állandó kiadója, Pierre-Jules Hetzel barátok voltak.[1]

A szerző élete során tizennyolc kiadás ért meg a regény, ötvenezer példányban kelt el, ezzel a harmadik legnépszerűbb Verne mű (első a 80 nap alatt a Föld körül 151, második az Öt hét léghajón 83 kiadással). A könyv az egyik legtöbb nyelvre lefordított francia könyv.

A regény eredeti címének fordítása: Húszezer mérföld a tenger alatt. A húszezer mérföld a régi francia mérföld – 1 francia mérföld (lieu) = 4452 m illetve 1 francia tengeri mérföld = 5564,9 m – esetén 89 040 illetve 111 280 kilométernek felel meg. A néhány magyar kiadás címében szereplő nyolcvanezer kilométerhez legjobb közelítést a ma is használatos tengeri mérfölddel (1852 m) történő váltás adja.

A regény születése

[szerkesztés]

A regényt Verne több éven át írta. Munkájában késleltette egy fizetős megbízás és a kiadójával vívott küzdelem a főszereplő származása, illetve a regény egyes epizódjai kapcsán.

Máig vitatott, hogy Louise Michel adta volna el Jules Verne-nek a regény alapötletét száz frankért. Lousie Michel egyike volt az első anarchistáknak, az anarchia nagyasszonyának is hívták kortársai. 1863 márciusában fekete zászló alatt tüntetett, ez az első ismert alkalom a fekete zászló anarchista alkalmazására. E szavakkal a kapitány kibontott egy fekete zászlót, amelynek közepébe aranyszállal nevének kezdőbetűje, egy “N” volt hímezve.[2] – Nemo zászlója talán nem véletlenül fekete színű.

A regényt Verne már 1865-ben írta, erről tanúskodik a Sandtől kapott levél.[3][4][5] A regény munkacíme Le Voyage sous les eaux (Utazás a víz alatt) volt.

Előkészítem a Víz alatti utazást is, a bátyámmal pedig az összes mechanikát megterveztük az expedícióhoz. Azt hiszem, áramot fogunk használni, de ez még nem teljesen eldöntött. – írta Verne Pierre-Jules Hetzelhez 1865. augusztus 10-én.

1866-ban Hetzel arra kéri Vernét, hogy vegye át a Franciaország és kolóniáinak illusztrált földrajza szerkesztését, mert az előző szerkesztő, Lavallée, elhunyt. Hetzel elkerülné a könyvsorozat kiadásának megszakadását. Verne ekkor épp a Grant kapitány gyermekei harmadik részén dolgozik, Hetzel határozott kérésére teszi félre a tenger alatti utazásról szóló művet és kezd hozzá az amúgy jól fizető munkához.

Úgy dolgozom, mint egy elítélt, képzelje el, kedves apám, hogy szótárt készítek! igen, komoly szótár !! Franciaország illusztrált földrajza. 10 cent fejezetenként. Az eset, dióhéjban. Théophile Lavallée kezdte a munkát. Megírta a bevezetőt. De haldoklik, és beleegyeztem, hogy folytatom a munkát, amely a nevem alatt jelenik meg, kivéve az említett bevezetőt. – írja 1866. január 29-én kelt levélében Pierre Vernének.

1867-ben meglátogatta a párizsi egyetemes kiállítást,[6] ahol több mint négymillió emberhez hasonlóan megtekintette az első óriási akváriumokat, részt vehetett különös eszközök bemutatóin, amelyek lehetővé tették a víz alatti lélegzést.

Verne egyetlen, 1867-es amerikai utazása[7] során felkereste a Campus Martius kiállítást. Itt ismerhette meg a Szuezi-csatorna tervét, az „Elektromos tündért”, valamint csúcstechnológiájú tengeralattjárókat és búvárruhákat.[8][9] Szintén fontos epizód volt, hogy még 1862-ben Verne megtekintette az első nem emberi erővel hajtott Plongeur tengeralattjáró építését.[10]

A regény írása során a legnagyobb vitát Nemo kapitány származása okozta az író és a kiadó között. Végül Hetzel akarata diadalmaskodott, Nemo származása ismeretlenné lett. Később, A rejtelmes sziget regényben Verne felfedte Nemo nemzetiségét.

Keményen dolgozom, de mint ön mondja, kedves Hetzel, 15 hónap absztinencia után az agyamnak meg kell szakadnia; annál jobb a Voyage sous les eaux számára; hosszú lesz, és megígértem magamnak, hogy a szívemet adom neki. De hogy őszinte legyek, sajnálom lengyelemet; megszoktam, jó barátok voltunk, ráadásul élesebb, őszintébb volt. – írta Pierre-Jules Hetzelhez 1867. július 29-én.

Jules Verne 1868 első hónapjaiban fejezte be a Franciaország és kolóniáinak illusztrált földrajza sorozatot.

Dühösen dolgozom. Jó ötlet merült fel bennem, amely a témából fakad. Ennek az idegennek már nem lehet semmilyen kapcsolata az emberiséggel, amelytől elkülönült. Már nincs a földön, nincs föld nélkül. A tenger elég neki, de a tengernek biztosítania kell mindennel, ruházattal és élelemmel. Soha nem teszi be a lábát egy kontinensen. A kontinensek és a szigetek eltűnnek egy új áradás alatt, amelyet ugyanúgy meg fog tapasztalni, és kérlek benneteket, hogy higgyétek el, hogy bárkája egy kicsit jobban lesz felszerelve, mint Noéé. Úgy gondolom, hogy ez az "abszolút" helyzet sok megkönnyebbülést fog adni a műnek. Ah! kedves Hetzel, ha hiányzik ez a könyv, nem vigasztalódnék. Soha nem volt még szebb téma a kezemben." Verne számos ötletét osztotta meg kiadójával, a ma ismert regény tanúja annak, melyek nyerték el Hetzel beleegyezését.

A mű végleges címét csak 1868 év tavaszán nyerte el. Verne korábban habozott, felmerült az Utazás a vizek alatt, a Húszezer mérföld a vizek alatt, a Huszonötezer mérföld az óceánok alatt, az Ezer mérföld az óceánok között végül a Húszezer mérföld a tengerek alatt mellett döntött. A húszezer távolságra és nem mélységre utal.

A kiadótól egyetlen javaslat érkezett, amelyet minden nehézség nélkül elfogadott. A könyv illusztrációin Nemo arcvonásait Charras ezredestől kölcsönözze. Az ezredes Hetzel barátja volt, aki köztársaságpárti kiállása miatt száműzetésben halt meg 1865-ben. Pierre Aronnax arcvonásai Jules Verne-t idézik, aki túl jóképűnek tartotta magát ahhoz, hogy modellként szerepeljen. A jól látható azonosság azonban erősíti azt a meggyőződést, hogy Nemo alakjában magát írta meg.

Hetzel más javaslatait Verne elutasította, Verne és Hetzel kapcsolata a kezdeti író-kiadó kapcsolatból lassan barátsággá alakult. Hetzel azt javasolta, hogy Verne tervezzen meg egy harmadik részt, ahol olyan jeleneteket is kidolgozhat, mint például Ned Land egyszer egyedül próbál menekülni – megközelít egy sziklát, egy sivatagi szigetet, majd elfogják, félholtan viszik vissza vagy kínai kalózok által vesztükre hagyott kínai emberek megmentése. Hetzel még azt javasolja Vernének, hogy legyen Nemo szökött rabszolga, aki üldözi a rabszolga-kereskedőket.

Az író hősében csak a vizek emberét látja, aki heves és magányos. Azt mondta nekem: a rabszolgaság eltörlése korunk legnagyobb gazdasági ténye. Oké, de nem hiszem, hogy ennek itt szerepe lenne. A John Brown-incidens tömör formája miatt fellebbezett, de véleményem szerint ez lekezelte a kapitány. Meg kell őrizni a homályt és nemzetiségét, személyét és okait, amelyek e furcsa létbe sodorták. Ráadásul egy Alabama vagy egy hamis Alabama eseménye elfogadhatatlan és megmagyarázhatatlan. Ha Nemo bosszút akart állni a rabszolgákon, akkor csak annyit kellett tennie, hogy Grant hadseregében szolgál ... Nemo kapitány számára ez valami más ... – írta Pierre-Jules Hetzelhez 1869. május 17-én.

Nemo származása

[szerkesztés]

A regény kezdeti tervezetében a titokzatos kapitány lengyel nemes volt, neve Szlachta, akinek családját és hazáját az orosz erők lemészárolták az 1863-as lengyel januári felkelés során. Verne kiadója, Hetzel azonban ezt ellenezte. Egyik indoka a politikai bonyodalmak elkerülése volt, a könyv írásakor Oroszország és Franciaország szövetségesek voltak.[11][12] Üzleti szempontból is károsnak tartotta az oroszellenességet: a könyv orosz kiadása ellehetetlenül. Végül kifogásolta Nemo erőszakosságát, az emberiség iránt érzett gyűlöletét.

Tegyük fel ismét, hogy követjük a könyv első gondolatát: egy lengyel úr, akinek a lányait megerőszakolták, az asszonyát halálra korbácsolták, az apját pedig leszúrták; egy lengyel, akinek a barátai mind elpusztultak, nemzetisége az orosz zsarnokságának köszönhetően eltűnik Európából. Ha egy ilyen embernek nincs joga elsüllyeszteni orosz fregattokat, bárhol is találja őket, akkor a bosszú csak üres szó.[13] Érvelt Verne Hetzelnek írt levelében.

Mint ismert, Verne engedett Hetzelnek, Nemo származását illetően. A Verne-szakértők egyértelmű véleménye, hogy az alábbi bekezdés az eredeti koncepció jegyében született és maradt a regényben:

Arcképek voltak, a történelem nagyjainak arcképei: csupa olyan férfiúé, aki egész életét valamely nagy eszme szolgálatába állította. Kit ábrázoltak e metszetek? Kosciuszkót, a lengyel szabadságharcost, aki a Finis Poloniæ[14] fájdalmas kiáltásával bukott el, Botzarist, a modern Görögország Leonidasát, O’Connelt, Írország védelmezőjét, Washingtont, az Amerikai Egyesült Államok megalapítóját, Manint, az olasz hazafit, Lincolnt, akit egy rabszolgatartó golyója ölt meg, és az akasztófán lógó John Brownt, a négerfelszabadítás vértanúját, ahogy Victor Hugó félelmetes ceruzarajza[15] ábrázolta.[16]

Verne a regényről 1902-ben

[szerkesztés]
- Sokat jósoltál.
- Nem – felelte Jules Verne szerényen -, csak azokról a dolgokról beszéltem, amelyek léteztek vagy megvalósíthatók. Például tengeralattjárókat már jóval a Húszezer mérföld a tenger alatt előtt feltaláltak.
- Túl szerény.
- De nem ... biztosíthatom önöket ... egyszerű dolgot csináltam ... Célom az volt, hogy hasznos könyveket adjak a fiataloknak, hozzáférhető módon bemutatva a tudományt és a földrajzot. Kérjük, tegye hozzá, hogy könyveimben nincs házasságtörés. Ez a siker forrása.[17]

Verne a regényről 1903-ban

[szerkesztés]
Az is elkerülhetetlen, hogy utaljak arra a tényre, hogy a fantasztikus fantasztikus találmányai közül sokan valóban találmányokká váltak. Itt a kedves Madame Verne egyetértett velem.
– Az emberek nagyon kedvesek, amikor ezt mondják. – mondta Jules Verne. Nagyon hízelgő, de valójában nem igaz.
De Jules – szólalt meg Madame Verne –, és a tengeralattjáróid?
– Az sem az – mondta Verne, félreértve a hízelgést.
De!
– De nem. Az olaszok hatvan évvel azelőtt feltaláltak tengeralattjáró hajókat, mielőtt megalkottam Nemo–t és az ő hajóját. Nincs kapcsolat a hajóm és a már meglévők között. Ez utóbbiak mechanikus úton működnek. Hősöm, a mizantróp Nemo, akinek semmi köze sincs a szárazföldhöz, hajtóerejét, az elektromos áramot a tengertől kapja. Ennek tudományos alapja van, mivel a tenger, mint a föld, elektromos erőtároló. De amíg ezt az erőt fel nem fedezik, addig nem találtam ki semmit.[18]

Tartalom

[szerkesztés]
... a tenger ölén érdemes csak élni! A tenger ölén van csak igazi függetlenség! A tengerfenéken nincsenek urak és hatalmasok! A tenger alatt én szabad vagyok!
– Jules Verne: 20 000 mérföld a tenger alatt[19]
Alább a cselekmény részletei következnek!

Első rész

[szerkesztés]
A Nautilus útja a Csendes-óceánon. A térkép az eredeti Hetzel kiadásban (20000 Lieues Sous les Mers) jelent meg. A kötet képei Alphonse-Marie-Adolphe de Neuville (1836–1885) és Édouard Riou (1833–1900) készítette
Aronnax, Conseil és Ned Land a Nautilus tetején.. Alphonse de Neuville és Édouard Riou illusztrációja

1866-ban, amikor az ember lassan belakja és kiismeri a tengereket és óceánokat, egy korábban soha nem tapasztalt élőlény bukkan fel. A leginkább hatalmas bálnához hasonlító állat képes hajókat megtámadni és elsüllyeszteni. Egyetlen hajónak sem sikerült megközelítenie, netán megszigonyoznia. Ezért az Egyesült Államok különleges felderítő csapatot toboroz, amely az Abraham Lincoln gyorsjáratú fregatton Farragut kapitány parancsnoksága alatt készül utána járni a rejtélyes lénynek. A hajó fedélzetére veszi a regény elbeszélőjét, Pierre Aronnax professzort inasával, Conseillel és Ned Landet, a híres quebeci szigonyost.

Hosszú keresés után a Csendes-óceánon sikerül megpillantani a rejtélyes lényt, ám nem hogy elfogása, de megközelítése is gondot okoz az egyik leggyorsabb járású hajónak. A lény kétszer olyan gyors, mint üldözője, éjszaka rejtélyes fényt bocsát ki. Amikor végre közel engedi magát az Abraham Lincolnt, akkor Ned Land szigonya lepattan róla. Vélhetően össze is ütközik a lény a hajóval, mert Aronnax, Conseil és Ned Land az óceánba esik, de sikerrel felkapaszkodik a lény hátára. A lényről kiderül, hogy hajó, tengeralattjáró. Amely alámerülni készül, a három embert az utolsó pillanatban rántják be a hajóba.

Pár óra elteltével a három férfi megismerheti a hajó kapitányát, Nemot. Nemo származásáról semmi, korábbi életéről minimális információ derül ki a regény további részében, amely a könyv bő háromnegyedét jelenti. Nemo kijelenti, hogy a három férfi soha el nem hagyhatja hajóját, a Nautilust, de azon belül, speciális esetet leszámítva, szabadon mozoghatnak. A Nautilus gazdag berendezése, könyvtára Aronnaxot hamar hatalmába keríti, ezért nem ágál Nemo döntése ellen. Conseil fenntartás nélkül követi a professzort, Ned Land viszont az első pillanattól kezdve a távozáson, a szökésen töri a fejét.

A regény a három hős Nautilusra kerültét követően két komponensű. A Nautilus hatalmas, felnyitható ablakán át tanulmányozhatóvá válik a tenger alatti világ – ezt Aronnax és Conseil határtalanul élvezi. Az ismeretlen világ megismerését alkalmi tengeralatti séták egészítik ki. Verne fantasztikus mennyiségű tengeri élőlényt sorol fel, mutat be – Conseil pedig mindig gondosan megadja besorolásukat. Verne hibátlanul teljesíti küldetését, a könyv célcsoportja a fiatal kamaszok, fiúk, a feladat minél több földrajzi, flórára és faunára vonatkozó információ átadása, nem felejtve a hajó kapcsán Nemoval folytatott fizikai tematikájú beszélgetéseiket sem. Verne kora legfrissebb tudását osztja meg, ám az a XXI. század elejére számos helyen elavult vagy hamisnak bizonyult. Íróként az ismert tényekre építkezve következtet arra, hogy adott tengerben, adott mélységben milyen halakat, polipokat láthatnak az utazók.

A másik összetevő a tulajdonképpeni cselekmény, amely elég vékony szál. A Nautilus össze-vissza bolyong a világ óceánjai és tengerei alatt. A Torres-szoroson áthaladva a Nautilus egy homokháton megfeneklik. Nemo engedélyével a három férfi a szomszédos szigetet fedezi fel. Őket viszont a helyi pápuák, aki a Nautilust is megtámadják, de Nemo a hajó korlátjába vezetett árammal elrettenti őket.

Miután a szuper-dagály leemeli a Nautilust a zátonyról, tovább haladnak India felé. Nemo felszólítja a három férfit, hogy maradjon a kabinjában egy időre. Amikor újra kijöhetnek, Nemo szívességet kér Aronnaxtól, egy sérült emberét kell, hogy megvizsgálja. A súlyos fejsebű férfi menthetetlen, meghal. Arronax és két társa is részt vehet a halott tenger alatti temetésén.

Második rész

[szerkesztés]
A Nautilus útja az Atlanti-óceánon
... a kapitány kibontott egy fekete zászlót, amelynek közepébe aranyszállal nevének kezdőbetűje, egy “N” volt hímezve..[2] Alphonse de Neuville és Édouard Riou illusztrációja
Óriási nagyságú kalmár volt. Alphonse de Neuville és Édouard Riou illusztrációja
Az egész hajószemélyzet dolgozott a baltájával. Alphonse de Neuville és Édouard Riou illusztrációja

Aronnaxot egyre inkább lenyűgözi a Nemo feltárta világ. Conseil megkérdőjelezhetetlenül áll a professzor mellé, amikor Land a szökés lehetőségéről beszél velük. A szigonyos egyetlen percre sem hajlandó megbékélni helyzetükkel, még olyankor sem, amikor kedvére vadászhat, vagy vadászszemmel nézve érdekes élőlényeket lát. Nemo továbbra is titokzatos, néha napokra eltűnik a szobájában. A hajó személyzete a három férfi által nem beszélt nyelven kommunikál. A rejtélyességet növeli, hogy Verne még Nemo helyettesének, a másodkapitánynak sem ad nevet.

Nemo felfedi Aronnax előtt, hogy kapcsolat van a Földközi és Vörös-tenger között, egy természetes, földalatti hajózható csatorna. A kétkedő professzor jelen lehet, ahogy a Nautilus pár óra alatt átjut a Verne elképzelte csatornán. A cselekmény idején a Szuezi-csatorna még nem készült el, amúgy is nehéz lett volna azon észrevétlenül áthajózni.

Nemo az út során folyamatosan hangoztatja, hogy szakított az emberiséggel, a szárazfölddel, mindent, amire szüksége van, megtalál a tengerben, a tenger biztosítja számára. Távol tartja magát mindentől és mindenkitől, ami az embereket és szárazföldet jelenti. Ezért meglepő, hogy a görögországi Matapan-foknál egy búvár kopogtat be a Nautilus ablakán, ráadásul az epizód szereplőnek Verne nevet is ad: Nicolas.[20] Nemo már várta a találkozást, hatalmas mennyiségű aranyrudat adnak át a hajóról. A találkozó után behajóznak Szantorini ex-kalderájába, a Nautilus körül forr a víz, a hajó belsejében is nagyon meleg lesz.

Pár nap alatt a eljutnak a Vigói-öbölhöz. A Spanyol örökösödési háború egyik epizódja volt az 1702-es hajó csata a Vigo-öbölben, ahol az arannyal és ezüsttel megrakott spanyol gályákat akartak a britek megszerezni. Nemo és emberei búvárruhában gyűjtik be a tengerfenékre süllyedt hajók kiszakadt raktereiben találhat aranyat, amit Fernando Cortez[21] a leigázott őslakóktól elrabolt![16] Az itt talált arannyal támogatja Nemo a görög szabadságharcot.[22]

Nemo délnek veszi az útirányt. Az Atlanti hátság egy pontján ismét víz alatti kirándulásra viszi Nemo Aronnaxot, ezúttal éjszaka. Egy víz alatt működő tűzhányó fényénél Aronnax megpillantja Atlantisz romjait. Továbbra is délnek tartva Nemo leereszkedik az Atlanti-óceán aljára, s tizenötezer méter mélységbe érve a Nautilus túlhaladt a tenger alatti élet végső határán[23] – az Atlanti-óceán legmélyebb pontja 8 605 méter a Puerto Ricó-i árokban, a Föld legmélyebb pontja a Mariana-árokban található, mélysége tizenegy kilométer körüli.

A Nautilus megpihen egy kihunyt kráter belsejében, ahol a legénység víz alatti széntelepeken dolgozik. A három utas felkapaszkodik a kráter belsejében, de menekülésre nincs módjuk. Hármójuk viszonya a rendkívüli utazáshoz eltérő, Aronnax egyre inkább hatása alá kerül és egyáltalán nem bánja, nem akarja megszakítani, Conseil ugyan kitart Aronnax mellett, de egyre inkább osztja Ned Land véleményét, aki, amint lehetősége nyílna, szökne. Land egyre nehezebben viseli, hogy "kizökkentették komfortzónájából".

Nemo elhatározza, hogy behatol a déli sarkot övező jégmezők közé, alá. Majd egy váratlan ötlettel a cél a Déli-sark lesz. Verne vélelme a déli sark kapcsán is az volt, hogy nem borítja jég, hanem egy meleg vizű tenger található az Antarktiszon.[24] Némi nehézség árán el is érik a Déli-sarkot. Nos, én, Nemo kapitány 1868. március 21-én elértem a déli szélesség 90. fokát, a Déli-sarkot, s most birtokba veszem a föld e részét, a hatodik világrészt. ... E szavakkal a kapitány kibontott egy fekete zászlót, amelynek közepébe aranyszállal nevének kezdőbetűje, egy "N" volt hímezve.[2]

Visszaúton súlyos helyzetbe kerülnek, a Nautilus egyfajta jégcsőbe szorul a tenger alatt. A tengeralattjárónak időről-időre a felszínre kell bukkannia, hogy friss levegő áramoljon a hajótestbe. Kétségbeesett vízalatti jégtörésbe kezdenek, ám úgy tűnik, kifutnak az időből, hamarabb fogy el az oxigénjük, mintsem kiszabadítani a Nautilust. Végül a hajó teljes erejét felhasználva kimenekülnek. Ned Land, aki derekasan kiveszi részét a mentésben, ráébred, hogy mindenáron el kell menekülniük a hajóról, mert Nemo számára az élet nem értékes. Aronnax is megfogadja, ha módjuk lesz menekülni, akkor velük tart.

A Nautilus az amerikai partok mellett északnak tart. Óriás polipok támadnak a hajóra, megbénítják a hajócsavart is, ezért fel kell emelkedniük. Kinyitják a felső kijáratot, és fejszével esnek a polip-karoknak. Nemo egyik emberét elragadja és magával hurcolja az egyik állat, Nemot nagyon megviseli embere elvesztése. A Golf-áramlatra ülve haladnak.

Nemo lesüllyed és megmutatja utasainak a Vengeur maradványait. A francia történelemben fontos szerepet játszó hajó az Ushanti csatában a francia forradalmi flotta oldalán harcolva süllyedt el. A regény elemzői szerint ez a jelenet szintén a "lengyel" verzióból maradt meg, Nemo roppant határozottan adja utasai tudtára mély tiszteletét az elsüllyedt Vengeur-rel kapcsolatban.

Egyik alkalommal, amikor a Nautilus levegő-frissítés céljából a felszínen tartózkodik, egy hadihajó felfedezi őket és rájuk támad, ám ágyú-golyói rendre célt tévesztenek. Land jelzi társainak, hogy remek alkalom a szökésre, csak pár mérföldet kell megtenni a Nautilus ellopandó csónakjával. A szökés terv szerint halad, ám az utolsó pillanatban Nemo akaratlanul keresztül húzza számításaikat, mert lemerül és megtámadja az őt lövő hajót. A Nautilus orrsarkantyújával felhasítja a támadó hajó víz alatti részét. A hadihajó süllyed, a vízbe kerülő kazánok felrobbanása fejezi be a rombolást. Nemo nyitott oldalablakon át követi lefelé a hajó útját, mind a négyen látják, ahogy a hajó matrózai vízbe fulladnak.

Nemo eltűnik kabinjában, a hajó folyamatosan észak-észak-keletnek tart. Nemo napokon, heteken át nem kerül elő. A tengeralattjáró rendszeresen felmerül, egyik alkalommal szigeteket pillantanak meg. Egyértelmű, hogy a következő éjszakán meg kell szökniük, még Aronnax sem ellenkezik. Már a csónakban vannak, Land a rögzítő csavarokat lazítja, amikor a Nautilus fedélzetén rádöbbennek, hogy a Malström hatalmas tengerörvényébe kerültek. A Nautilus merülne, de a tenger árja sokkal erősebb. A csónakot a három férfival a tenger letépi a hajóról, a Nautilus eltűnik az örvényben.

Arronax és két társa a közeli szigeten, egy falusi házban tér magához.

Itt a vége a cselekmény részletezésének!

Fejezetek

[szerkesztés]

Első rész

I. A bolygó zátony

II. Pro és kontra

III. "Ahogy a tanár úr parancsolja"

IV. Ned land

V. Szerencse fel!

VI. Teljes gőzzel

VII. Ismeretlen bálnafajta

VIII. Mobilis in mobili

IX. Ned Land megharagszik

X. A tenger vándora

XI. A "Nautilus"

XII. Mindent villamossággal

XIII. Néhány számadat

XIV. A fekete áramlat

XV. Meghívást kapok levélben

XVI. Séta a tengerfenéken

XVII. Erdő a tenger alatt

XVIII. Négyezer mérföld a Csendes-óceán alatt

XIX. Vanikoro

XX. A Torres-szoros

XXI. Ismét szárazföldön

XXII. Nemo kapitány villámot szór

XXIII. Nehéz álmok

XXIV. Korallország

Második rész

I. Az indiai-óceán

II. Újabb meghívást kapok Nemo kapitánytól

III. Tízmilliós gyöngyszem

IV. A Vörös-tenger

V. Az arab alagút

VI. A görög szigettenger

VII. Negyvennyolc óra alatt a Földközi-tengeren át

VIII. A Vigói-öböl

IX. Az eltűnt földrész

X. Kőszénbányák a tenger alatt

XI. A Sargasso-tenger

XII. Ámbráscetek és bálnák

XIII. A jégtorlasz

XIV. A Déli-sark

XV. Baleset vagy véletlen?

XVI. Nincs levegőnk

XVII. A Horn-foktól az Amazonasig

XVIII. Polipok

XIX. A Golf-áramlat

XX. A szélesség 47° 24'-e és a hosszúság 17° 28'-e mentén

XXI. Az öldöklés

XXII. Nemo kapitány utolsó szavai

XXIII. Az utazás vége

Szereplők

[szerkesztés]
  • Farragut, az Abraham Lincoln kapitánya
  • Pierre Aronnax (40) professzor, a Párizsi Természetrajzi Múzeum igazgatóhelyettese, A legmélyebb tengerfenék titkai szakkönyv szerzője
  • Conseil[25] (30), Aronnax inasa
Szeretem ezt a derék flamand gyereket, s ő is igaz ragaszkodással viszonozza szeretetemet. Hidegvérű természet, elvből rendszeres és előírásosan szolgálatkész; az életben semmi sem hozza ki a sodrából. Valóságos ezermester, a legkülönbözőbb szolgálatokra alkalmas, és noha Conseil a neve, ami franciául tanácsot jelent, sohasem okvetetlenkedik kéretlen jó tanácsokkal. ... Az egészsége pompás, semmi betegség sem fog rajta; a teste csupa kemény izom, de idegei nincsenek. Nem, Conseilnek egyáltalán nincsenek idegei. Ami természetesen lelki vonatkozásban értendő.[26]
Jól megtermett, hat lábnál magasabb, erős testalkatú ember. Arca komoly; ő maga nagyon zárkózott; néha indulatoskodik, különösen, ha ellenkeznek vele. Feltűnő jelenség; főként sastekintete teszi arckifejezését rendkívül jellegzetessé.[27]
  • Nemo kapitány
...büszke tartású feje, hidegen csillogó, fekete szeme nagy önbizalomra, nyugodt mozdulatai hidegvérre, kemény, összevont szemöldöke erélyre, bátorságra vallott. ... Kemény, nyugodt tekintetéből értelem és tisztaság sugárzott, s az egész ember, arckifejezése, taglejtése őszintének tűnt. ... Termete magas, homloka domború, orra egyenes, szája határozott vonalú; gyönyörű, egészséges a fogsora, hosszú, keskeny keze roppant kifejező. ... Arcának volt egy feltűnő jellegzetessége: szemei kissé távol állottak egymástól, s így a látóhatár negyedrészét egyetlen pillantással áttekinthette. ... Ha rászegezte valamire a tekintetét, szemöldökét összevonta, összehúzott szemhéja teljesen körülvette a szembogarát, s akkor nézett, nézett, s szeme felnagyította a távolság által kicsinyre zsugorodott tárgyakat![28]
  • Nicolas, a Matapan-foki híres búvár

Nemo kapitány

[szerkesztés]

Nemo kapitány alakja, ahogy hajója, a Nautilus is, önálló életre kelt a regény megszületése óta, jóval többen hallottak róla, ismerik, mint ahányan ezt a regényt olvasták. Ez, ahogy a számos feldolgozás is, annak köszönhető, hogy a Verne megalkotta alak számos vonzó tulajdonsággal rendelkezik: gazdag, a maga ura, rejtélyes múltú, technikai lángész.

Nemo kapitány tanult ember, aki valódi identitását az Odüsszeiában található Odüsszeusz és az egyszemű küklopsz, Polüphémosz összecsapására való utalás mögé rejti.[29] A Nemo jelentése: Senki.

„Mikor este megint hazatért a Küklópsz, s megint két embert evett meg vacsorára, Odüsszeusz részegítő borából kínálta. Ízlett a Küklópsznak, s aztán a nevét kérdezte, hogy vendégajándékkal tisztelje meg a borért. Odüsszeusz háromszor is töltött, s mikor már lerészegedett tőle a Küklópsz, így szólt hozzá:

- Küklópsz, a nevemet kérded? Hát én megmondom neked, csak te is add meg az ajándékot, amit ígértél. Senkise az én nevem.

Azt felelte a Küklópsz jó kedvvel:

- Senkise, utoljára foglak megenni a társaid közül, a többit mind előbb, íme ez az ajándékom.

Akkor már elvágódott hosszában, és részegen aludt. Odüsszeusz megtüzesítette az előkészített gerenda végét, társai tartották, s Odüsszeusz megforgatta az izzó fát a Küklópsz egyetlen kerek szemében. Csak úgy sistergett a gőz a Küklópsz szemöldöke alatt. Szörnyű fájdalmában irtózatosan ordított. Meghallották a többi Küklópszok, mindenfelől egybesereglettek, s bekiáltottak jajgató társukhoz:

- Mi bajod Polüphémosz, hogy ennyire ordítasz, és éjnek idején álmunkból is fölversz?

- Senkise bánt engem, Senkise bánt engem, ő öl meg a cselével - hallatszott a barlangból Polüphémosz válasza. S feleltek társai:

- Hát ha senki se bánt, hanem magad vagy, ne ordíts - s avval odébbálltak. Odüsszeusz pedig örült, hogy sikerült a csalafintasága.”

– Odüsszeusz kalandjai - Küklopsz[30]

Kezében szextanssal teljes pontossággal felvette a helyzetet. Alphonse de Neuville és Édouard Riou illusztrációja
Szeretem a tengert! A tenger a mindenség! A föld felületének héttizedét tenger borítja. A tenger felett tiszta és éltető a szél. A tenger végtelen magányában az ember soha sincs egyedül, mert milliónyi élet rezdülését érzi maga körül. A tenger a lét csodálatos, kiapadhatatlan gazdagságát hordja méhében: csupa mozgás és szeretet. Az élő végtelenség, ahogyan az önök nagy költője mondotta. ... A tengerben van a természet hatalmas nagy élettani tartaléka. Földünk, hogy úgy mondjam, a tengerből keletkezett, s ki tudja, talán ott is végződik az élete! Mélyén tökéletes nyugalom honol. A zsarnokok a tengert nem hajthatják uralmuk alá. Felszínén ma még folytathatják jogellenes üzelmeiket, háborúskodhatnak, felfalhatják egymást, kihurcolhatják a víz színére a föld minden borzalmát. De harminc lábbal a tenger színe alatt hatalmuk véget ér, befolyásuk semmivé lesz, erejük összeomlik! Ó, professzor úr, a tenger ölén érdemes csak élni! A tenger ölén van csak igazi függetlenség! A tengerfenéken nincsenek urak és hatalmasok! A tenger alatt én szabad vagyok![19]
- Én nem számítom magam azok közé, akiket ön művelt embereknek nevez, professzor úr! – tiltakozott élénken a parancsnok. – Én szakítottam az egész társadalommal, mégpedig olyan okokból, amelyek egyes-egyedül énreám tartoznak. Én nem vetem alá magam a társadalmi szabályoknak, és felhívom önt, hogy azokra előttem soha ne is hivatkozzék.[19]

Nemo kapitány állításával ellentétben nem közömbös sem az egyén, sem a közösség sorsa iránt. Egy epizódban Nemo megment egy cápai támadástól egy kelet-indiai gyöngybúvárat. De mit gondolhatott akkor a szegény halász, midőn a kapitány ruhája zsebéből kihúzott egy zacskó gyöngyöt, s a halász kezébe nyomta? A szegény ceyloni indus reszkető kézzel vette el a vízi ember nagylelkű ajándékát.[31] Nemo meg is indokolja cselekedetét: Az az indus, professzor úr, az elnyomottak országából való, s én az elnyomottak oldalán állok. Minden elnyomott a testvérem volt, s az is marad, az utolsó leheletemig![31] A görög vizeken hajózva Nemo pénzügyi támogatást nyújt az 1866–1869-es krétai lázadás[22] során az oszmán uralomnak ellenálló lázadóknak, bizonyítva Aronnax professzornak, hogy nem szakította meg a földi emberiséggel fennálló minden kapcsolatot.

Nemo párját Hódító Robur személyében hívta életre Verne. Mindketten tudósok, feltalálók – és mindketten harcban állnak a világgal. Ám Nemo élete vége felé – erről A rejtelmes sziget regényben olvashatunk – egyre humánusabb lesz, egyes Verne-kutatók anakronisztikusan "bűnbánó terroristának" nevezik, Robur végképp ideái fogja marad, erről tanúskodik A Világ Ura regény. Robur messze nem lett olyan népszerű, mint Nemo, talán épp az előzőek miatt.

Amikor a csodaalkotmány elpusztítását nem is ítéli szükségesnek a szerző, a lassú romlás akkor is beszivárog a történetbe. Figyeljük csak meg, hogy romlik Nemo viszonya Arronaxhoz s hogyan kerül az eleinte könnyedén diadalmas Nautilus egyre veszedelmesebb helyzetekbe, néha egészen a megsemmisülés szélére.[32]

Nautilus

[szerkesztés]
... Az én hajóm külön világ. Éppoly idegen a földtől, mint a bolygók, amelyek az égitestet a nap körüli útjában követik.
– Jules Verne: 20 000 mérföld a tenger alatt[33]
Mint látja, hajóm alakja erősen elnyújtott, kúpban végződő henger: feltűnően hasonlít a szivarhoz. Ez bizonyult eddig a legalkalmasabb alaknak. A henger hosszúsága egyik csúcstól a másikig pontosan 70 méter; a legszélesebb keresztgerenda 8 méter. Az arány tehát nem pontosan 1 : 10, ahogyan a gyorsjáratú gőzhajókat építik, de a hajótest vonala elég hegyes, a víz alatti rész hajlata elég hosszú, úgyhogy a kiszorított vizet könnyen megosztja, s mi sem gátolja a haladásban.[34]
E méretekből könnyen kiszámíthatja a Nautilus felületét és köbtartalmát. Felülete 1011,45 négyzetméter, köbtartalma pedig 1500,2 köbméter ami azt jelenti, hogyha a hajó teljesen alámerül, ezerötszáz köbméter vizet szorít ki, tehát a súly ezerötszáz tonna.[34]
A Nautilus teste két burkolatból áll, egy belsőből és egy külsőből, amelyet T alakú vaskapcsok kötnek össze; ez a szerkezet rendkívül nagy szilárdságot ad a hajónak. A sejtszerű kiképzés által olyan óriási az ellenállása, mintha egyetlen tömör tömb volna. Külső burkolata nem enged; a szegecseléstől függetlenül is hozzátapad a törzshöz.[34]
A két burkolat acéllemezekből készült. A külső burkolat öt centiméter vastag; súlya 394,96 tonna. A belső burkolat, aztán az 50 centiméter magas, 25 centiméter széles, egymagában is 62 tonna súlyú hajótő, a gépek, a holtsúly, a különböző szerelvények és berendezések, a belső választófalak és merevítések: mindez együttvéve 961 tonna, ami együtt a kívánt 1360 tonna súlyt eredményezi.[34]
Most már valóban ismertem a tengeralattjáró egész előrészét, amelynek a középtől kiindulva és a hajó orra felé haladva ez a pontos beosztása: először is az ötméteres ebédlő, amelyet szigetelőfal választ el a könyvtártól ebbe a helyiségbe nem hatolhat be a víz. A könyvtár szintén öt méter hosszú, mellette van a tíz méter hosszú szalon, amelyet ismét vízhatlan fal választ el a kapitány szobájától. Ez a szoba ötméteres. A kapitány szobája után következik az én két és fél méteres szobám, e mellett egy hét és fél méteres légtartály van, amely az orrtőkéig terjed. Ez összesen harmincöt méter.[35]
A tetőre vezető lépcső mellett egy két méter hosszú kabinba néztem be, ahol Conseil és Ned pompás étvággyal fogyasztották éppen a bőséges ebédet. Azután a három méter hosszú konyhába léptünk. Innen nyíltak a nagy éléskamrák.[35]
A konyha mellett volt a kényelmes fürdőszoba; a csapokból éjjel-nappal hideg és meleg víz folyt. A fürdőszobán túl egy öt méter hosszú helyiség következett, a legénység hálóhelye.[35]
A folyosó végén negyedik vízhatlan fal választotta el a legénységi szállást a gépháztól. Megnyílt egy ajtó, s beléptem a húsz méter hosszú terembe. ... A jól kivilágított gépház két részre oszlott. Egyikben voltak az áramfejlesztő telepek, a másikban a hajócsavart mozgató gépek.[35]
Tengeralattjárók

A Nautilus nevet nem Verne találta ki. Robert Fulton 1800-ban épült búvárhajóját is Nautilusnak hívták, így Verne névválasztása elismerésként kezelendő. Regénye megjelenése után a Nautilus név szép karriert futott be, valószínűleg a műnek is köszönhetően.

Az Osztrák-Magyar haditengerészetnek is volt Nautilus nevű hajója, 1873-ban SMS Nautilus a néven készült ágyúnaszád, amelynek volt egy testvérhajója is, az SMS Albatross.

Az angol haditengerészet 1914-ben vízre bocsátott tengeralattjárója a HMS Nautilus nevet kapta. A hajót 1922-ben eladták.

A Nautilus nevet kapta az amerikai haditengerészetnél:

  • USS O-12 (SS-73) (1917–1931), amely csak arra az időre vette fel a Nautilus nevet, amíg a Hubert Wilkins és Lincoln Ellsworth vezette 1931-es Arktik Expedíciót szolgálta.
  • USS Nautilus (SS-168), második világháborús amerikai tengeralattjáró (1930–1945)
  • USS Nautilus (SSN-571), az első nukleáris rakétahordozó tengeralattjáró (1954–1980). Ennek a hajónak a nevéhez fűződik a dicsőség, hogy először érte el az Északi-sarkot 1958. augusztus 3-án, 23 óra 15 perckor.[36]

A dán UC3 Nautilus magán tengeralattjáró sem véletlenül nyerte nevét, bár tragikus véget ért.[37]

Értékelés

[szerkesztés]

„Míg a «Saint Michel»[38] kapitánya a Somme torkolatánál levő kis kikötőjéből [39] bejárja a partot, vagy Párizsig megy föl a félig kiszáradt folyókon, megszületik — Ardan Mihály[40] és John Hatteras[41] után — harmadik nagyszabású alakja: Nemo kapitány, a hindu Dakkar herceg, a legyőzött szabadsághős, az élőhalott. Romantikus névtelen, «magánbíró», «justicier», mint Sue Rodolphe-ja[42] vagy Dumas Monte-Cristoja. Csakhogy ő egy nemzet, sőt: a szabadságlázban megvonagló egész emberiség bajnoka, nem egyéni igazságtételé vagy bosszúállásé — és ezen a ponton elválik az átlagromantikától. Tengeralattjárójáról megtorpedózza a zsarnok-nemzet büszke hadihajóját, de megmenti a szegény hindu gyöngyhalászt s a tengerfenék mesés kincseivel támogatja a szabadság minden megmozdulását. Romantikus alapszínezetű mizantrópiája sem ideges világfájdalom, vagy a száraz szívűség álcája, Az az ember, aki olyan mélyen el tud merülni a tenger vagy az orgonajáték szépségeibe, áhítozza az eszményi embert, de annyi csalódás érte, hogy nem mer többet kísérletezni a hétköznapi emberrel. Amikor Aronnax, a francia tudós és Ned Land, a szigonyvető a bálnának nézett «Nautilus» hátára kerül s Nemo a gentleman tökéletes udvariasságával kimondja a szentenciát: aki az ő hajója titkát megismerte, nem hagyhatja el többé, érezzük, hogy alapjában véve örül az emberi társaságnak s élvezi Aronnax csodálatát.

Mert Nemo másik, fontosabb fele: a csodálatraméltó feltaláló, aki megoldotta az ideális tengeralattjárót. A technikai megoldás leírása persze elnagyolt: Verne nem feltaláló, csak más feltalálók kitenyésztője. De ötletei és sugalmazásai sohasem játékos fantázia szüleményei, hanem hosszas tudománytörténeti és technikai tanulmányokból kipattanó szikrák. amelyeket érdemes felfogni, mert valamikor mindenesetre hasznukat lehet venni. S a technika a regény tudományos töltésének csak egyik fele, a másik a tenger tudománya. S a két tudomány szövetsége annyi «hangulatot» termel, annyi felejthetetlen hatású helyzetet teremt! A «Nautilus»szal át lehet surranni a még nem egészen kész Szuezi-csatorna alatt s így belecsöppenni a legizgatóbb technikai aktualitásba;[43] Hatteras dicsőségét át lehet plántálni délre, ahol Nemo romantikus, aranynapos fekete zászlaja leng a déli sarkon.[44] De az aktualitás izgalmánál nem gyöngébb az az izgalom sem, mely a történelem, a megmagyarázatlan s befejezetlen múlt tapintására fut át rajtunk. Nemo és utasai hogyan is kerülhetnék ki a mesés Atlantiszt, vagy a Herkules-templom romjait?! Nagyobb ötletesség kellett ahhoz, hogy Verne hősét a szabadság ügyéért «öngyilkos» hajó, a Le Vengeur roncsának aranykészletéből lássa el pénzzel, vagy hogy megtaláltassa vele La Peyrouse, a nagy utazó ládikáját és iratcsomóját.

Komor, nagyszerű líra lengi át Nemo lelkét és homályos birodalmát. A regény romantikus váza ellenére is antik katarzissal szolgál, pedig Nemo tragédiájának csak az utolsó felvonását, vagy talán inkább: az epilógusát kapjuk, amikor a hős szívét már jégpáncél választja el a többi emberi szívektől. A szabadság, a tenger és a zene[45] ennek az újfajta tragikus lírának három főhúrja és zengésük elnémít minden kicsinyes emberi hangot.”

Hankiss János[46]

Érdekességek

[szerkesztés]

Idézetek a regényből

[szerkesztés]
  • Conseil harmincéves. Éveinek száma úgy aránylik gazdája életkorához, mint tizenöt a húszhoz. Bocsásson meg az olvasó, hogy koromról így tájékoztatom. E történet kezdetén ugyanis negyvenéves voltam.[26]
  • Ó, a számok! Ezzel nem mond semmit, tanár úr. Számokkal azt bizonyítja be az ember, ami neki jólesik.[27]
  • Jean Macé kedves könyvét, „A gyomor kiszolgálói”-t olvastam, s élveztem az ötletesen kifejtett tanulságokat.[47] Jean Macé (1815-1894) francia író, szerkesztő. Elsők egyikeként írt népszerű tudományos könyveket gyermekeknek. Az 1861-ben megjelent L’Histoire d’une bouchée de pain, lettres à une petite fille sur nos organes et nos fonctions (Egy falat kenyér története, levelek egy kislánynak a szerveinkről és a funkcióinkról) nagyon sikeres volt. Barátjával, Hetzel-vel 1864–ben együtt alapítják meg a Magasin d'éducation et de récréation illusztrált ifjúsági magazint, amely számos Verne regényt közöl folytatásban, mielőtt könyvként megjelenne. Később Verne is a lap szerkesztője lesz.
  • Kapitány úr – tiltakozott erre Conseil -, ez az állat talán a legutolsó példány a fajtájából. Nem volna-e helyesebb, ha megkímélnők – a tudomány érdekében?
- Talán igen – mondta a kanadai. – De a konyha érdeke amellett szól, hogy ejtsük el.[48]
  • A Nautilus utasai megfigyelnek egy nyájnyi nautilus kagylót, összehasonlítják a kagylókat Nemo kapitány hajójával.
Van ugyanis egy bájos kis állat, a régiek azt tartották, hogy a vele való találkozás szerencsét hoz. Arisztotelész, Athenaiosz, Plinius és Oppianos tanulmányozták a sajátságait, és elmondtak róla mindent, amit a görög és itáliai tudósok költői tudománya elmondhatott. Nautilusnak és pompiliusnak nevezték el a kis állatot. De a modern tudomány nem szentesítette a régi elnevezést: a puhány ma “argonauta” néven ismeretes.
S íme, egy egész csapat argonauta úszott most felénk! Százan meg százan! A kecses puhányok mozgatótömlőjük segítségével hátrafelé úsznak, s tömlőjükből lövellik ki a beszívott vizet. Nyolc csápjuk közül hat hosszú, keskeny csáp a vízen lebeg, két kerek, tenyér alakú csáp pedig, mint valami könnyű kis vitorla feszül a levegőben a szélnek. Tisztán láttam csiga formájú, recés kagylójukat, melyet Cuvier igen találóan kecses vonalú naszádhoz hasonlított. Valóban, olyanok, mint a hajó. Viszik az állatot, amely azonban nem tapad hozzá a váladékból épült héjához.
- Az argonauta nincs összenőve a kagylójával, de sosem válik meg tőle – mondtam Conseilnek.
- Akárcsak Nemo kapitány – felelte Conseil találóan. – Helyesebb lett volna, ha Argonautának nevezi el a hajóját.[49] Így nyer az olvasó magyarázatot Nemo jelmondatára: „Mobilis in mobile[50]
  • Ez a vadászat most csak öldöklés lenne, magáért az öldöklésért. Az ember persze azt hiszi, hogy megvan a különös joga, pusztítani az állatokat, de én nem helyeslem az efféle vérengző szórakozásokat. Az ön társai, Land mester, nem teszik jól, hogy ezeket az ártalmatlan, szelíd természetű állatokat pusztítják. A Baffin-öböl azért néptelenedett el, ezért fog ez a hasznos állatfajta teljesen kipusztulni. Hagyja hát békén a szerencsétlen bálnákat.[51] – Verne szinte minden regényében szót emel az állatvilág ok nélküli irtása ellen. Kései műveiben néha a vadászat jogosultságát is megkérdőjelezi.
  • A fóka bizonyos fokig idomítható, könnyen megszelídül, s én is osztom a természettudósoknak a véleményét, akik azt állítják, hogy megfelelő nevelés után a fókát éppúgy lehetne a halászatnál használni, mint a vadászatnál a kutyát.[2]

A regénnyel kapcsolatos érdekességek

[szerkesztés]
  • Verne szövege többször megemlíti Matthew Fontaine Maury amerikai tengerészparancsnokot, oceanográfust, aki a szelet, a tengereket és az áramlatokat vizsgálta, mintákat gyűjtött a mélyből és feltérképezte a világ óceánjait. Verne francia származása miatt kezeli kiemelten.
  • A regény talán leghíresebb epizódjában egy óriási polip elfogja a legénység egyik tagját. Aronnax a következő fejezetben a csatára reflektálva azt írja: Hiába, az ilyen jelenet szemléletes leírására nem is vállalkozhat más, mint vérbeli író, mint "A tenger munkásai"-nak szerzője, a legjelesebb francia költő... Verne egyik mentora, Victor Hugo előtt tiszteleg, az ő könyve a Verne-kor egyik bestseller-regénye. A Les Travailleurs de la mer (A tenger munkásai, 1866) könyvben egy munkás polippal csatázik, amelyet a kritikusok úgy vélnek, hogy az ipari forradalom jelképei. Vernét minden bizonnyal Hugo regénye befolyásolta a jelenet írásakor.
  • A görögországi Matapan-foknál egy búvár kopogtat be a Nautilus ablakán. A Matapan-fok a görög szárazföldi területek legdélebbi pontja, a regény szerint viszont Kréta déli partjainál járunk: Megállapítottam a Nautilus irányát, s láttam, hogy Kréta szigete felé halad.[52] A búvár felbukkanásakor Nemo fokozza a földrajzi anomáliát: – Ne nyugtalankodjék – mondta a kapitány. – Nicolas volt, a Matapan-foki híres búvár. Úgy úszik, mint a hal. A Kikládokon mindenki ismeri őt.[52] A Kikládok (görögül Κυκλάδες [Kikládesz]) szigetcsoport az Égei-tenger középső részén, Krétától északra. Nemo ugyan nem azt állítja, hogy a Nautilus valamelyik Küklád szigetnél járna.
  • További gond is akad a görög résszel. Nemo többször és határozottan deklarálja, hogy szakított az emberiséggel, a szárazfölddel, nincs tudomása az ott történő eseményekről. Azokban a napokban, amikor én a Nautilust üldöző Abraham Lincolnra szálltam, az egész sziget fellázadt a török önkényuralom ellen. De hogy mi lett a felkelés sorsa, arról semmit sem tudtam; Nemo kapitány mondhatta volna meg a legkevésbé, hiszen semmiféle kapcsolata sincs a világgal.[52] Ehhez képest Nemo találkozója Nicolassal előre megbeszélt helyszínen és időpontban történt. A búvár megjelenése után hatalmas mennyiségű aranyat szállítanak partra titokban Nemo emberei, vélhetően a szabadságharcot támogatandó.[22]
  • Verne visszatért a törvényen kívüli tengeralattjáró kapitány témájához A francia zászló (Face au drapeau, 1896) regényében. A regény fő gonosza, Ker Karraje egyszerűen gátlástalan kalóz, kizárólag személyes haszonszerzés céljából jár el, teljesen nélkülözve azokat az emberi tulajdonságokat, amelyek Nemo kapitánynak némi nemességet adtak. Nemo-hoz hasonlóan Ker Karraje is "házigazdát" játszik a kéretlen francia vendégeknek, de, ellentétben Nemóval, akinek sikerül minden üldözőt elkerülnie, Karraje bűnözői karrierjének és életének véget vet az egyéni hősiesség és a nemzetközi összefogás. Érdekes hasonlóság, hogy Karraje búvóhelye egy vulkán belseje, ahogy Nemo szénbányája is egy kialudt vulkánnál található, ahová a Nautilus behajózik.[53]
  • Verne több regényében is "eltünteti" az ismeretlen, általa kitalált tudományos megoldást. Nemo Nautilusa odavész, Robur Albatros és Rém repülői lezuhannak és megsemmisülnek, a A gőzház felrobban.
  • Verne posztumusz megjelent regénye, a A Jonathan hajótöröttei leszámol az anarchista elvvel, ám a regény jó részét Verne fia, Michel Verne írta.
  • Nemo kapitány áramot vezetett a korlátba,[54] hogy távol tartsa a pápuákat. Hasonlóan jár el báró Gortz Rudolf a Várkastély a Kárpátokban, ő a felvonóhíd láncába vezet áramot.
  • Arthur Rimbaud-t ez a regény is inspirálta a Részeg hajó megírására.[55]

Alphonse de Neuville és Édouard Riou illusztrációi

[szerkesztés]

A képek az első francia illusztrált kiadás képei, metszetei. A magyar kiadások nyomdai okok miatt hagytak ki önkényesen képeket. A képaláírások a Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt. (194?) hatodik képes kiadásából származnak betűhűen.

Első rész

[szerkesztés]

Második rész

[szerkesztés]

Magyar kiadások

[szerkesztés]

A felsorolás az Országos közös katalógus és könyvtárközi kölcsönzés adatai alapján készült. Az ISBN adatok forrása: Jules Verne: Nemo kapitány (moly.hu).

  • Utazás a tenger alatt, Budapest, Franklin-Társulat, 1875, 1898, 1906, 1924, 1943, fordította: Szász Károly, illusztráció: Henri Théophile Hildibrand
  • Húszezer mérföldnyire a tenger alatt, Budapest, Eisler, 1891, 1900, fordította: Zempléni P. Gyula, a Verne Gyula összegyűjtött munkái sorozatban jelent meg
  • Nemo kapitány, tenger alatt a világ körül, Bratislava, Csehszlovákiai Magyar Kiadó, 1954, készült a csehszlovák-magyar közös könyvkiadás keretében, illusztrálta: Bokros Ferenc, közreműködött: Riou, közreműködött: De Neuville, fordította: Kilényi Mária, közreműködött: Hildibrand
  • Nemo kapitány, tenger alatt a világ körül, Budapest, Ifjúsági Kiadó 1954, készült a román-magyar közös könyvkiadás keretében, illusztrálta: Bokros Ferenc, közreműködött: Riou, közreműködött: De Neuville, fordította: Kilényi Mária, közreműködött: Hildibrand
  • Nemo kapitány, Budapest Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1954
  • Nemo kapitány tenger alatt a világ körül, Budapest Ifjúsági Kiadó, 1955, illusztrálta: Bokros Ferenc, közreműködött: Riou, közreműködött: Neuville, fordította: Kilényi Mária, közreműködött: Hildibrand
  • Nemo kapitány, tenger alatt a világ körül, Budapest Ifjúsági Kiadó, 1956, fordította: Kilényi Mária, az Iskolai könyvtár sorozatban jelent meg.
  • Nemo kapitány, tenger alatt a világ körül, Budapest, Móra Kiadó, 1961, román-magyar közös kiadás, fordította: Hildibrandt, fordította: Kilényi Mária, illusztrálta: Bokros Ferenc Riou után, a Jules Verne művei sorozatban jelent meg
  • Nemo kapitány, tenger alatt a világ körül, Budapest Móra Kiadó 1964, 1966 fordította: Kilényi Mária, illusztrálta: Bokros Ferenc Riou, Hildibrand és De Neuville nyomán, a Jules Verne művei sorozatban jelent meg
  • Nemo kapitány, tenger alatt a világ körül, Bratislava, Szlovák Szépirodalmi Kiadó, 1966, csehszlovák-magyar közös kiadás, fordította: Kilényi Mária, illusztrálta: Bokros Ferenc, a Jules Verne művei sorozatban jelent meg
  • Nemo kapitány, tenger alatt a világ körül, Bratislava, Madách Kiadó, 1975, csehszlovák-magyar közös kiadás, fordította: Kilényi Mária, illusztrálta: Gazdag Sándor
  • Nemo kapitány tenger alatt a világ körül, Budapest, Móra Kiadó, 1975, ISBN 9631103269 román-magyar közös kiadás, illusztrálta: Gazdag Sándor, fordította: Kilényi Mária
  • Nemo kapitány, Budapest, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1978 ISBN 9631114635, 1981 ISBN 9631129500, fordította: Kilényi Mária, illusztrálta: Gazdag Sándor
  • Nemo kapitány, tenger alatt a világ körül, Bukarest, Kriterion, 1988, ISBN 9631162222, fordította: Kilényi Mária, illusztráció: Domokos Péter, magyar-román közös kiadás
  • Nemo kapitány, tenger alatt a világ körül Budapest, Gulliver, 1994, ISBN 9637447954, fordította: Kilényi Mária
  • Nemo kapitány, Pécs, Alexandra, 1996, ISBN 9633670934, fordította: Kilényi Mária
  • Nemo kapitány, Budapest, Új Ex Libris Könyvkiadó, 1998, 2002, ISBN 9639370533, fordította: Oláh Erzsébet, szerkesztő: Sarkadi Péter, a Klasszikus ifjúsági regénytár sorozatban jelent meg
  • Nemo kapitány, tenger alatt a világ körül, Budapest, Unikornis, 1999, fordította: Kilényi Mária, sajtó alá rendezte: Majtényi Zoltán, illusztrálta: Fabó Attila László, ISBN 9634273513, a Jules Verne összes művei sorozatban jelent meg
  • Nemo kapitány, tenger alatt a világ körül Budapest, Holnap, 1999, 2001, fordította: Kilényi Mária, illusztrálta: Bokros Ferenc
  • Nemo kapitány, tenger alatt a világ körül, Beograd, Zavod za ud, 2004, fordította: Kilényi Mária, illusztrálta: Lebovi
  • Nemo Kapitány, tenger alatt a világ körül, Üllő, Regun, [200?], [2007], ISBN 9789637459610 Jules Verne ; Kilényi Mária fordítása alapján átdolgozta Fenyő Áron, a Jules Verne összes átdolgozott műve és a Regun ifjúsági könyvtár sorozatokban jelent meg
  • Nemo kapitány, tenger alatt a világ körül, Budapest, Népszabadság Kiadóvállalat, 2008, ISBN 9789639709669, fordította: Kilényi Mária, a Népszabadság könyvek sorozatban jelent meg
  • Nemo kapitány, tenger alatt a világ körül Budapest, Holnap, 2009, 2012, 2016, 2019, ISBN 9789633491560, fordította: Kilényi Mária, az Ifjúsági könyvek sorozatban jelent meg
  • Nemo kapitány, Pécs, Alexandra, 2010, átdolgozta: Lisa Church, illusztrálta: Dan Andreasen illusztrációival, fordította: Csonka Ágnes, a Klasszikusok könnyedén sorozatban jelent meg
  • Nemo kapitány, Budapest, Ventus Libro, 2013, átdolgozta: Randall, illusztrálta: Catling, fordította: Medgyesy Zsófia, a Világhíres mesék sorozatban jelent meg
  • Nemo kapitány, újrameséli Dave Eggers, Budapest, Kolibri, 2014, illusztrálta: Negrin, fordította: Gács Éva, a Meséld újra sorozatban jelent meg
  • Nemo kapitány, Budapest, Napraforgó, 2015, 2017, 2018, 2019, átdolgozta: Consuelo Delgado, illusztráció: Francesc R., fordította: Wágner Mária, az Olvass velünk sorozatban jelent meg.

Feldolgozások

[szerkesztés]

Filmadaptációk

[szerkesztés]

Magyar képregények[68]

[szerkesztés]
Nemo kapitány magyar képregényben
Magyar cím Forgatókönyv Rajz Közlés helye Közlés ideje Folytatások száma Össz. oldal Képek száma Típus, megjegyzés
20.000 mérföld a tenger alatt Sebők Ferenc Szemere Antal Tábortűz 1958. 24. – 1959. 12. 13 49 144 fekete-fehér rajz
Nemo kapitány László Gyula Zórád Ernő Népszabadság 1964. 03. 22. – 1964. 09. 20. 27 27 127 fekete-fehér rajz
Nemo kapitány Cs. Horváth Tibor Fazekas Attila Füles 1984. 41. – 1985. 9. 21 42 228 fekete-fehér rajz

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Javier Coria: Edición “Fantasma” de 20.000 leguas… (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2020. október 30.) „A linken az információt megerősítő fénykép is látható.”
  2. a b c d Második rész. XIV. fejezet
  3. Adolphe Brisson (1898 december 1). „Verne Gyula”. Revue Illustrée. „Köszönet, uram, kedves szavaidért, amelyeket két bájos műben írtál, amelyeknek sikerült elvonni engem a mély fájdalomtól és arra késztettek engem, hogy elviseljem az aggodalmat. Csak egy szenvedésem van, az, hogy befejeztem őket, és nem volt tucatom, hogy folytassam az olvasást. Remélem, hogy hamarosan a tenger mélyére vezet minket, és arra készteti karaktereit, hogy elmerüljenek azokban az elmerült eszközökben, amelyeket tudománya és képzelőerője tökéletesíthet. 
  4. Georges Lubin (2020. 10. 30.). „George Sand et Vingt mille lieues sous les mers George Sand és a „Húszezer mérföld a tenger alatt“” (francia nyelven). Bulletin de la Société Jules Verne (Franciaország), Párizs, 141-140. o, Kiadó: Société Jules Verne. 
  5. Pierre Terrasse (2020. 10. 30.). „George Sand et Vingt mille lieues sous les mers George Sand és a „Húszezer mérföld a tenger alatt“” (francia nyelven). Bulletin de la Société Jules Verne (Franciaország), Párizs (22), 143-147. o, Kiadó: Société Jules Verne. 
  6. Az első párizsi világkiállítás
  7. 1867. március 26-án Verne Gyula és testvére, Paul a gőzössel Liverpoolból New Yorkba utazott másik 123 utas társaságában. Amerikába április 9-én érkeztek meg, átélve egy hatalmas vihart. Még ugyanebben az évben (vélhetően tavasszal) visszatértek a Great Eastern fedélzetén Brestbe, az út tizenkét napig tartott a 193 utasnak. Ez volt Verne Gyula egyetlen útja az Új Világba. Alexandre Tarrieu (2010. december 15.). „Les Passagers du Great-Eastern en 1867”. Jules-Verne Société Bulletin 174, 11-16. o. 
  8. Compère, D.. Jules Verne: bilan d'un anniversaire (francia nyelven), 87-97. o. (2006. december 15.) 
  9. Seelhorst, Mary (2003. július). „'Jules Verne. (PM People)'.” (angol nyelven). Popular Mechanics, 36. o, Kiadó: Hearst Communications. 
  10. Payen, J.. De l'anticipation à l'innovation. Jules Verne et le problème de la locomotion mécanique. (francia nyelven) (1989. december 15.) 
  11. Perschon, Mike (2010. február 1.). „Finding Nemo: Verne's Antihero as Original Steampunk”. Verniana: Jules Verne Studies 2, 181–182. o. 
  12. Nevins, Jess. The Encyclopedia of Fantastic Victoriana. Austin, Texas: Monkeybrain Books, 128. o. (2005). ISBN 978-1-93226-515-6 
  13. Jean Fichet (2020. 10. 30.). „Nemo... ou l’anti-Dakkar (Nemo ... vagy a Dakkar-ellenes)” (francia nyelven). Bulletin de la Société Jules Verne (Franciaország), Párizs (19), 62-66. o, Kiadó: Société Jules Verne. 
  14. Finis Poloniæ! „Koniec Polski!” Lengyelország már nincs!
  15. Hammer Museum Stones to Stains: The Drawings of Victor Hugo
  16. a b Második rész. VIII. fejezet
  17. Fernand Hauser (1902. május 24.). „La Conquète de l'air. Chez Jules Verne” (francia nyelven). La Presse (3646), 3. o. 
  18. Robert H. Sherard (1903. október 9.). „Ismét felkerestük Jules Verne-t” (angol nyelven). T. P. hetilap. 
  19. a b c Első rész. X. fejezet
  20. Sok Verne kutató véli úgy, hogy Nicolas a "lengyel" Nemo idején született, eredetileg nagyobb szerepe lett volna.
  21. Cortez századokkal korábban élt, megalapozója volt a Dél-amerikai spanyol gyarmatbirodalomnak.
  22. a b c Verne külön regényt is szentelt a görög szabadságharcnak, ez A lángban álló szigettenger. Az 1866–1869-es nagy krétai forradalom három éves lázadás volt a török uralom ellen.
  23. Második rész. XI. fejezet
  24. Az Északi-sark meghódításáról szól a Hatteras kapitány regénye, az Északi-sarkra Verne még tűzhányót is álmodott.
  25. Jacques-François Conseil a merülő csónak feltalálója volt, akivel Verne az 1860-as években találkozott.
  26. a b Első rész. III. fejezet
  27. a b Első rész. IV. fejezet
  28. Első rész. IX. fejezet
  29. Stephen Bertman (2017-2018). „Captain Nemo's Classical Pedigree” (angol nyelven). Verniana 10, 219-222. o. 
  30. Odüsszeusz kalandjai - Küklopsz. Sulinet. (Hozzáférés: 2020. november 4.)
  31. a b Második rész. III. fejezet
  32. Hankiss János (1929. november 1.). „Jules Verne. A tudomány a szépirodalomban”. Budapesti Szemle (624), 215–240. o. (Hozzáférés: 2020. június 25.) 
  33. Első rész. XXIII. fejezet
  34. a b c d Első rész. XIII. fejezet
  35. a b c d Első rész. XII. fejezet
  36. Az Északi-sark jégpáncélja sem okozott gondot a világ első atom-tengeralattjárójának. Múlt-kor, 2016. január 21. (Hozzáférés: 2020. november 4.)
  37. Elsüllyedt az UC3 Nautilus privát tengeralattjáró. hajozas.hu, 2017. augusztus 13. (Hozzáférés: 2020. november 4.)
  38. Vernének életében három komoly vitorlás hajója volt, mindegyik a Saint-Michel nevet viselte. Itt az első, 1868-ban elkészült első vitorlás hajóról van szó. Verne a Saint Michellel Angliába és Spanyolországba tett kirándulásokat, miközben megírta "Húszezer mérföld a tenger alatt" című könyvét. A hajó 8–10 tonnás jacht volt, a Somme-öböl hajóihoz hasonlatos kötélzetű. Az elején található a legénység szállása, hátul a kapitány és vendégeié. A másfél méter belmagasságú, alig két méter széles fülke jobb és bal oldalon két keret, rajtuk tengeri fűvel töltött matrac, kétes puhaságú ágy. A lépcső mögött, amelyek hídról ebbe a helyiségbe vezet, egy széles szekrény a hajó könyvtárával, árapály-naptárral, néhány tengeri térképpel, három vagy négy vastag szótárral és útikönyvekkel. A hídon egy olyan ágyú, amely valójában használhatatlan. Egy szemtanú szerint: Ez csak egy egyszerű halászhajó volt, egy Le Crotoy-i ács a hajó elülső és a hátsó részén egy helyiséggel egészítette ki, több nem volt lehetséges a nyolc tonnás, nyolc méter hosszú hajón. A hajó asztalosának építési helye a későbbi mozi helyén volt, a mai La Potinière étterem előtt, közvetlenül az író által annak idején bérelt ház mellett (ma Rue Jules Verne 9. szám). A legénység két crotoy-i halászból, Alexander Delongból és Alfred Berlotból állt, akik nyáron a Saint Michelen szolgáltak. A kapitány Jules Verne volt, természetesen.
  39. Verne 1869. márciusától a Somme torkolatánál fekvő Le Crotoyban lakott.
  40. Utazás a Holdba és majd Utazás a Hold körül
  41. Hatteras kapitány
  42. A Páris titkai (Les mystères de Paris) egyik szereplője
  43. Lesseps művét 1869-ben avatják fel. Egy év múlva Lesseps, Verne rajongója, ajánlja őt kitüntetésre a császárnak.
  44. Az északi sarkot még az angoloknak adta Verne képzelete; jellegzetes, hogy a déli pólusra a fanatikus angol gyűlölet zászlója került.
  45. Ez volt Verne három szenvedélye – mondta fivére, Paul. És így Nemo a költő legmélyebb énjéből került a felszínre. Fekete gyöngy a «Nautilus» kagylóhéjában. Hogy mi hozhatta mozgásba a lélek komor mélyét a siker, a családi boldogság idején? Talán a rothadó császárság bugyborékolása, a vihar előszele. A másik, a mélyebb mizantrópiától irtózó, optimista Verne is ott van Nemo mellett, Aronnaxban. 1809-ben szerzőnk modellt ül Riounak, aki regényét illusztrálja s ez a francia tudósnak Verne vonásait akarja adni.
  46. Hankiss János (1929. október). „Jules Verne. A tudomány a szépirodalomban”. Budapesti Szemle (623), 54–86. o. (Hozzáférés: 2020. június 25.) 
  47. Első rész. XVIII. fejezet
  48. Második rész. V. fejezet
  49. Második rész. I. fejezet
  50. Latinul: "Mozgó a mozgóban", vagyis: mozgó tárgy (hajó) a mozgó elemben (a vízben).
  51. Második rész. XII. fejezet
  52. a b c Második rész. VI. fejezet
  53. Második rész. X. fejezet
  54. Első rész. XXII. fejezet
  55. Arthur Rimbaud: A részeg hajó. Tóth Árpád fordítása.
  56. Wallace McCutcheon: 20,000 Leagues Under the Sea. IMDb. (Hozzáférés: 2020. november 4.)
  57. Georges Méliès: 20,000 Leagues Under the Sea. IMDb. (Hozzáférés: 2020. november 4.)
  58. Stuart Paton: 20,000 Leagues Under the Sea. IMDb. (Hozzáférés: 2020. november 4.)
  59. James Hill: Captain Nemo and the Underwater City. IMDb. (Hozzáférés: 2020. november 4.)
  60. Jules Bass és Arthur Rankin Jr.: 20,000 Leagues Under the Sea. IMDb. (Hozzáférés: 2020. november 4.)
  61. The Undersea Adventures of Captain Nemo. IMDb. (Hozzáférés: 2020. november 4.)
  62. Vasili Levin és Edgar Smirnov: Капитан Немо. IMDb. (Hozzáférés: 2020. november 4.)[halott link]
  63. Warwick Gilbert: 20,000 Leagues Under the Sea. IMDb. (Hozzáférés: 2020. november 4.)
  64. 20,000 Leagues Under the Sea. IMDb. (Hozzáférés: 2020. november 4.)
  65. Michael Anderson: 20,000 Leagues Under the Sea. IMDb. (Hozzáférés: 2020. november 4.)
  66. Scott Heming: 20,000 Leagues Under the Sea. IMDb. (Hozzáférés: 2020. november 4.)
  67. Gabriel Bologna: 30,000 Leagues Under the Sea. IMDb. (Hozzáférés: 2020. november 4.)
  68. Jules Verne. wiki.kepregenydb.hu. (Hozzáférés: 2020. november 4.) „Magyar, illetve magyar nyelven közölt képregények Verne munkái alapján. A listát Pedro állította össze Kiss Ferenc gyűjtése nyomán.”

Források

[szerkesztés]
  • A regény szövege – MEK
  • Legeza Ilona ismertetője
  • A könyv adatlapja a Molyon
  • Hankiss János (1929. október). „Jules Verne. A tudomány a szépirodalomban”. Budapesti Szemle (623), 54–86. o. (Hozzáférés: 2020. június 25.) 
  • Hankiss János (1929. november 1.). „Jules Verne. A tudomány a szépirodalomban”. Budapesti Szemle (624), 215–240. o. (Hozzáférés: 2020. június 25.) 
  • Hankiss János (1929. december 1.). „Jules Verne. A tudomány a szépirodalomban”. Budapesti Szemle (625), 377–384. o. (Hozzáférés: 2020. június 25.) 
  • L. Dupuy (2020. 10. 30.). „De Jules Verne à Marcel Proust : l’influence de Vingt mille lieues sous les mers? Jules Verne-től Marcel Proustig: a „Húszezer mérföld a tenger alatt“ hatása” (francia nyelven). Bulletin de la Société Jules Verne (Franciaország), Párizs (197), 35-43. o, Kiadó: Société Jules Verne. 
  • Olivier Dumas Et Éric Weissenberg (2020. 10. 30.). „Les coquilles se ramassent à la pelle dans Vingt Mille Lieues dans les mers A kagylókat lapáttal szedik a „Húszezer mérföld a tenger alatt“-ban” (francia nyelven). Bulletin de la Société Jules Verne (Franciaország), Párizs (149), 59-62. o, Kiadó: Société Jules Verne. 
  • Michaël Lacroix (2020. 10. 30.). „Présence et influence de Vingt Mille Lieues sous les mers dans l’œuvre poétique d’Arthur Rimbaud A „Húszezer mérföld a tenger alatt“ jelenléte és hatása Arthur Rimbaud költői munkájában” (francia nyelven). Bulletin de la Société Jules Verne (Franciaország), Párizs (148), 2-51. o, Kiadó: Société Jules Verne. 
  • Philippe Jauzac (2020. 10. 30.). „Vingt Mille Lieues sous les mers: un singulier «Deux éléphants» A „Húszezer mérföld a tenger alatt“ és a "Két elefánt"” (francia nyelven). Bulletin de la Société Jules Verne (Franciaország), Párizs (147), 61-60. o, Kiadó: Société Jules Verne. 
  • Philippe Burgaud Et Raymond Perrussel (2020. 10. 30.). „Vingt Mille Lieues sous les mers sans dessus dessous „Húszezer mérföld a tenger alatt“ fejére állítva” (francia nyelven). Bulletin de la Société Jules Verne (Franciaország), Párizs (148), 57-59. o, Kiadó: Société Jules Verne. 
  • Christian Chelebourg (2020. 10. 30.). „Vingt mille lieues sur un canapé „Húszezer mérföld a tenger alatt“ egy kanapén” (francia nyelven). Bulletin de la Société Jules Verne (Franciaország), Párizs (98), 35-47. o, Kiadó: Société Jules Verne. 
  • Olivier Dumas (2020. 10. 30.). „La loi du Nautilus A Nautilus törvénye” (francia nyelven). Bulletin de la Société Jules Verne (Franciaország), Párizs (98), 48-48. o, Kiadó: Société Jules Verne. 
  • Olivier Dumas (2020. 10. 30.). „Les variantes de Vingt Mille Lieues sous les mers A „Húszeezer mérföld a tenger alatt“ változatai” (francia nyelven). Bulletin de la Société Jules Verne (Franciaország), Párizs (105), 34-35. o, Kiadó: Société Jules Verne. 
  • Pierre Terrasse (2020. 10. 30.). „La Dédicace de Vingt Mille Lieues sous les Mers Dedikált „Húszezer mérföld a tenger alatt“ (Jules Vere kézírásával)” (francia nyelven). Bulletin de la Société Jules Verne (Franciaország), Párizs, 55-55. o, Kiadó: Société Jules Verne. 
  • Georges Lubin (2020. 10. 30.). „George Sand et Vingt mille lieues sous les mers George Sand és a „Húszezer mérföld a tenger alatt“” (francia nyelven). Bulletin de la Société Jules Verne (Franciaország), Párizs, 141-140. o, Kiadó: Société Jules Verne. 
  • Pierre Terrasse (2020. 10. 30.). „George Sand et Vingt mille lieues sous les mers George Sand és a „Húszezer mérföld a tenger alatt“” (francia nyelven). Bulletin de la Société Jules Verne (Franciaország), Párizs (22), 143-147. o, Kiadó: Société Jules Verne. 
  • Marcel Destombes (2020. 10. 30.). „Le manuscrit de Vingt mille lieues sous mers de la Société de géographie de Paris A „Húszezer mérföld a tenger alatt“ kézirata a Párizsi Földrajzi Társaságnál (Michel Verne levelével Roland Bonaparte herceghez)” (francia nyelven). Bulletin de la Société Jules Verne (Franciaország), Párizs, 59-70. o, Kiadó: Société Jules Verne. 
  • Peter Schulman (2020. 10. 30.). „Autour de l’excentricité de Phileas Fogg et du capitaine Nemo (Phileas Fogg és Nemo kapitány különcsége körül)” (francia nyelven). Bulletin de la Société Jules Verne (Franciaország), Párizs (123), 33-36. o, Kiadó: Société Jules Verne. 
  • Brian Taves (2020. 10. 30.). „Nemo, héros galactique? (Nemo, galaktikus hős?)” (francia nyelven). Bulletin de la Société Jules Verne (Franciaország), Párizs (119), 6-6. o, Kiadó: Société Jules Verne. 
  • Makis Trikoukis (2020. 10. 30.). „Le capitaine Nemo et la Commune de Paris (Nemo kapitány és a párizsi kommün)” (francia nyelven). Bulletin de la Société Jules Verne (Franciaország), Párizs (77), 5-12. o, Kiadó: Société Jules Verne. 
  • Cornelis Helling (2020. 10. 30.). „Le capitaine Nemo, ce grand inconnu! (Nemo kapitány, az a nagy idegen!)” (francia nyelven). Bulletin de la Société Jules Verne (Franciaország), Párizs (19), 59-61. o, Kiadó: Société Jules Verne. 
  • Jean Fichet (2020. 10. 30.). „Nemo... ou l’anti-Dakkar (Nemo ... vagy a Dakkar-ellenes)” (francia nyelven). Bulletin de la Société Jules Verne (Franciaország), Párizs (19), 62-66. o, Kiadó: Société Jules Verne. 
  • Robert Taussat (2020. 10. 30.). „Qui servit de modèle au Capitaine Nemo? (Ki szolgált modellként Nemo kapitányhoz?)” (francia nyelven). Bulletin de la Société Jules Verne (Franciaország), Párizs (14), 113-115. o, Kiadó: Société Jules Verne. 
  • André Durand: ’Vingt mille lieues sous les mers’’ (francia nyelven). Comptoir littéraire. (Hozzáférés: 2020. november 1.)

További információk

[szerkesztés]
Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemo kapitány témájú médiaállományokat.