Ugrás a tartalomhoz

Földi János (orvos)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Földi János
Földi János arcképe Muhi Sándor grafikája
Földi János arcképe
Muhi Sándor grafikája
Született1755. december 21.
Nagyszalonta
Elhunyt1801. április 6. (45 évesen)
Hajdúhadház
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Házastársanincs
Foglalkozásaorvos
Halál okatüdőbetegség
SírhelyeHajdúhadház[1]
A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Földi János témában.
A Wikimédia Commons tartalmaz Földi János témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Földi János (Nagyszalonta, 1755. december 21.Hajdúhadház, 1801. április 6.) magyar orvos, természettudós, nyelvtudós és költő.

Életútja

[szerkesztés]

A debreceni Református Kollégiumban tanult, 1784-től a pesti Tudományegyetem Orvoskarának hallgatója. Orvosi tevékenységét Szatmáron (Szatmárnémeti) kezdte. E teendői mellett a nyelvtan, a verstan, a természetrajz és a természettudomány magyar terminológiájának kialakítása is érdekelte. Levelezett Kazinczy Ferenccel, s folyóiratainak állandó munkatársa, valamint a Magyar Museum korrektora lett. 1792-ben megnyerte a Hadi és Más Nevezetes Történetek című lap pályázatát, amelyet a lap két szerkesztője, Görög Demeter és Kerekes Sámuel hirdetett meg új magyar nyelvtan írására. Dolgozatában kimutatta, hogy nyelvszokásunk tele van ellentmondásokkal.

1791-ben a Hajdú kerület orvosa lett, s Hadházra (Hajdúhadház) költözött. Ott érdeklődése a magyar nyelvű állat- és növényrendszer kidolgozása felé fordult. Egy értekezésében (Rövid kritika és rajzolat a magyar füvésztudományról – Bécs, 1793) a magyar növénynevek rendszerezését és osztályozását tűzte ki célul.

Linné Critica Botanicáját véve alapul, részletes bírálat alá vette az akkor ismert magyar növény- és állatneveket, behatóan tárgyalta eredetüket, és javasolta sok – általa hibásnak, megtévesztőnek vagy sértőnek vélt – név kicserélését vagy javítását, továbbá újak alkotását. E munka szolgált alapul Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály első magyar nyelvű növényhatározója, a Magyar Füvész Könyv (Debrecen, 1807) elkészítéséhez. A svéd tudós rendszerét magyarul az általa tervezett sorozat (Természeti História) első és egyetlen kötetében: A’ Linné Systemája szerént. Első tsomó. Az állatok országa. A Földi halála után fél évvel Pozsonyban megjelent könyv az első rendszeres magyar nyelvű állattan.

Földi János 1801-ben, alig 46 éves korában hunyt el tüdőbajban. Hajdúhadházán, kedves akácfái alá temették el.[2]

Művei

[szerkesztés]
  • Rövid kritika és rajzolat a' Magyar füvésztudományról. Bécs, 1793
  • Rövid kritika és rajzolat a' magyar fűvésztudományról; hasonmás kiad.; DE AGTC, Debrecen, 2010
  • Természeti história. A' Linne Systémája szerént : Első tsomó. Az állatok országa. Pozsony, 1801
  • Földi János költeményei. Régi magyar könyvtár 25., Budapest, 1910
  • Magyar Nyelvkönyv avagy Grammatika; sajtó alá rend. Gulyás Károly; Régi magyar könyvtár 28., Budapest, 1912
  • Verseghy Ferenc, Földi János, Fazekas Mihály válogatott művei; Verseghy Ferenc és Földi János szöveggond. Vargha Balázs, jegyz. V. Gimes Ágnes; Fazekas Mihály szöveggond., jegyz. Julow Viktor; Szépirodalmi, Bp., 1989 (Magyar remekírók)
  • Ráday Gedeon és Földi János összes versei; sajtó alá rend. Borbély Szilárd; Universitas, Bp., 2009 (Régi magyar költők tára, XVIII. század)
  • Három református lelki könyv / Berecz Ágnes: Ráday Pál – Lelki hódolás / Bíró Gyöngyi: Diószegi K. István – Lelki fegyver / Bíró Gyöngyi: Maklári János – Lelki jó illat-tétel; Borda Antikvárium, Zebegény, 2018 (Régi magyarországi vallásos nyomtatványok)

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
Fájl:Wikisource-logo-hu.svg
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
  • MÉL
  • Kiss Csongor, MTmühely
  • Földi János összes költeménye, MEK
  • Horváth János: Csokonai. Csokonai költőbarátai. Földi és Fazekas; Kókai Lajos, Bp., 1936 (Horváth János egyetemi előadásaiból)
  • Földi János-emlékkönyv; szerk. Nagy Sándor; Hajdú-Bihar megyei Tanács V. B.–Hajdú-Bihar megyei Könyvtár, Debrecen, 1978 (Források és adatok Hajdú-Bihar megye művelődéstörténetéhez)