Ugrás a tartalomhoz

Papp Dániel (író)

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk az íróról szól. Hasonló címmel lásd még: Papp Dániel (egyértelműsítő lap).
Papp Dániel
Született1868. február 11.
Ómoravica
Elhunyt1900. augusztus 14. (32 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaGeiszner Katalin
Gyermekeikét gyermek:
Dániel
András
Foglalkozása
IskoláiBudapesti Tudományegyetem ( – 1890-es évek)
SírhelyeFiumei Úti Sírkert
A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Papp Dániel témában.
Sablon • Wikidata • Segítség

Papp Dániel (Ómoravica, 1868. február 11.[1] – Budapest, Józsefváros, 1900. augusztus 14.)[2] magyar író, újságíró.

Életpályája

[szerkesztés]

Korapifinszky Anna törvénytelen gyermekeként született. Tizenhét éves korában a Zombori Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban érettségizett. Hosszabb ideig külföldön nevelősködött. A Budapesti Tudományegyetemen jogi tanulmányokat végzett. Közben egy ideig görögkatolikus papnövendék volt.

1891-től Jeszenszky Danó budapesti közjegyző irodájában dolgozott. 1893-tól a Pesti Napló, 1896–1897 között a Budapesti Napló, 1897–1898 között az Országos Hírlap belső munkatársa, a tárcarovat vezetője volt Mikszáth Kálmán megbízásával. Jelentősek Dániel pap aláírással megjelent antiklerikális levelei az egyházpolitikai törvények vitája idején. 1898. októbertől a képviselőházi napló segédszerkesztője volt. Az Új Időknek és 1900-ban az Új Magyar Szemle rendes munkatársa volt; néhány tárcája a Budapesti Hírlapban is megjelent; írt továbbá az Esti Újságba is. Kiss József lapjának, A Hétnek is állandó belső munkatársa volt.

Sírja a Fiumei Úti Sírkertben található.

Munkássága

[szerkesztés]

Novellista pályája alig 6 év. 3 kötete (Marcellusz, 1898; Utolsó szerelem, 1899; Tündérlak Magyarhonban, 1899) és egy kisregénye (A rátótiak, 1898) jelent meg. A „Bácska felfedezőjének” tartják. Írásaiban megelevenedik a Bácska-Bánát összetett etnikai színképe. Magyarok és délszlávok viszonyát zavartalannak ábrázolta. Nem szociográfus alkat. Stilizálásra, líraiságra való hajlama ellenére is realista művész volt. Többnyire a félszeg kisemberek, iparosok sorsának hű ábrázolója volt. Kerüli az érzelgősséget, elégikus hangját komikummal vegyíti; impresszionisztikus, lírai, máskor világirodalmi utalásokkal teletűzdelt választékosan intellektuális a stílusa.

Művei

[szerkesztés]
  • A rátótiak (kisregény, 1898)
  • Marcellusz (elbeszélések, 1898)
  • Utolsó szerelem és egyéb elbeszélések (elbeszélések, 1899) Online
  • Tündérlak Magyarhonban (elbeszélések, 1899)
  • Muzsika az éjszakában (Válogatott művek, Nagy Miklós bevezető tanulmányával, 1957)
  •   Tündérlak Magyarhonban; Szépirodalmi, Bp., 1980 (Kiskönyvtár)

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Bródy Sándor: P. D. Cilinderes Tiborc (Bp., 1958);
  • Juhász Géza: Papp Dániel irodalmi kísérletei (Irod. tört. Közl. 1965. 3. sz.);
  • Juhász Géza: Papp Dániel (Novi Sad, 1965.)
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Papp_Dániel_(író)&oldid=27345498”