Ugrás a tartalomhoz

Czuczor Gergely

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Czuczor Gergely
Jakobey Károly festménye (1878)
Jakobey Károly festménye (1878)
Életrajzi adatok
Született1800. december 17.
Andód
Elhunyt1866. szeptember 9. (65 évesen)
Pest
SírhelyFiumei Úti Sírkert
Születési neveCzuczor István
Ismeretes mint
Nemzetiségmagyar
Pályafutása
Szakterületköltő, nyelvtudós
Jelentős munkáiA Magyar Nyelv Szótára
Akadémiai tagságMagyar Tudományos Akadémia
A Wikimédia Commons tartalmaz Czuczor Gergely témájú médiaállományokat.
Czuczor Gergely és Jedlik Ányos szobra Győrött

Czuczor Gergely eredetileg István (Andód, 1800. december 17.[1] – Pest, Belváros, 1866. szeptember 9.)[2] magyar bencés szerzetes, költő, nyelvtudós, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Írói álneve Ete.[3] Eredeti neve Czuczor István, rendi neve lett a Gergely. Jedlik Ányos természettudós unokatestvére.

Költőként a népdal formakészletének egyik legfontosabb elterjesztőjeként, hazafias versek szerzőjeként ismert. Magas színvonalra fejlesztette a nemzeti eposz és a ballada műfajokat. Nyelvészként fő műve a hatkötetes mű, A magyar nyelv szótára (1862–1874, amelyet „a Czuczor–Fogarasi” néven emlegetnek, mert Czuczor halála után Fogarasi János fejezte be). Életében négy kötet jelent meg. Százhetvenezer szócikkével majd száz évig nem volt párja.

Czuczor Gergely sok verse népdallá vált. (Móser Zoltán művelődéstörténész kutatása alapján 84, háromszor annyi, mint ahány Petőfi Sándor-vers.)[4]

Az 1848-as forradalomban való részvételéért, illetve a forradalomra felhívó Riadó című verséért két évet kellett várfogságban töltenie. Kolerajárvány áldozata lett, mint három és fél évtizeddel korábban Kazinczy Ferenc.

Pályája

[szerkesztés]

Alacsony sorból emelkedett a 19. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb alakjává. Apja Czuczor János, Károlyi József gróf jobbágya volt az Érsekújvárhoz közeli Andódon, igaz, a jobbágyok közt módos gazda. Anyja Szabó Anna volt. Gyermekkori élményei segítették, hogy a magyar népies költészet egyik előfutárává válhasson. A hazafias nevelés, amelyet kapott, a nemesi-nemzeti hősi epika úttörőjévé tette. „Sok népdalt és táncot ismert” – írta Czuczorról írt könyvében Móser.

A magyar mellett már fiatalon jól beszélt németül és szlovákul is (vegyes lakosságú területen született). Már kamaszkorában magyarul és latinul is verseket írt. Görögül is megtanult, és később tanította is a nyelvet.

Első gyermekéveit Érsekújvárott töltötte, a középiskolát Nyitrán kezdte, Esztergomban folytatta; a negyedik osztályt Pozsonyban végezte.

Apja katonának nevelte volna, ő azonban tanár akart lenni, és ehhez a papi hivatáson keresztül nyílt számára út. 1817. október 25-én jelentkezett Pannonhalmán bencés szerzetesnek unokatestvérével, Jedlik Istvánnal (későbbi rendi nevén Ányossal) együtt.

Miután kiállta az újoncévet, a rend győri főapátsági líceumában tanult bölcsészetet. A teológiát 1820-tól már Pesten kezdte el végezni a központi papnevelőben. Harmadéves korában azonban, 1823 tavaszán Pannonhalmára hívták vissza, mert betegeskedett – itt fejezte be a tanulást.

1824. szeptember 26-án felszentelték, és Győrött kezdett tanítani, előbb az alsó osztályokban, 1827–1828-ban a szónoklati osztályban. 1828-ban és 1829-ben a főapátsági líceumban a rendi növendékeket tanította magyar nyelvészetre és irodalomra. 1830-ban Komáromba helyezték át szónoklatot tanítani, 1832-ben a költészet tanára lett.

Augsburgi ütközet címen romantikus eposzt írt hexameterekben. (Elődei ebben a papköltő Pázmándi Horváth Endre, a Zirc emlékezete szerzője, illetve az erdélyi tanár, aranyosrákosi Székely Sándor). Az eposz, amelynek inkább hexameterei voltak figyelemreméltóak, mint szerkesztése, kéziratos formában felkeltette az akkor már költőkirálynak tartott Kisfaludy Károly érdeklődését. Az eposz 1824-ben megjelent az Auróra folyóiratban, és Czuczor ünnepelt költővé vált. Czuczort elődjének vallotta Vörösmarty Mihály, aki az eposz megjelenésekor már írta saját hasonló műfajú művét, a Zalán futását. (Czuczor pedig azon lelkendezett, mikor ez utóbbi mű megjelent, hogy valaki még jobbat írt nála. A két költő egymás barátja lett.)

Az eposz sikere ellenére Czuczor gyorsan felismerte, hogy a műfaj ideje lejárt, hexameteres elbeszélő költeményeket azonban továbbra is írt. (Ezek közül leghíresebb a Botond.)

1830-ban, amikor Kisfaludy meghalt, Czuczor Vörösmarty mellett már az új hangon megszólaló magyar költészet legnevesebb alakja volt.[5]

1831. március 17-én a frissen megalakult Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett. 1835. szeptember 12-én segédjegyzővé és levéltárnokká választotta; főnöke engedelmével lakását október 19-én Pestre tette át, és 1836. szeptember 10-én akadémiai rendes tag lett a nyelvtudományi osztályban. Ugyanazon év november 12-én a Kisfaludy Társaság is tagjává választotta. De alig foglalta el hivatalát az akadémiában, máris támadtak irigyei; ugyanis a Poetai munkáiban (1836) foglalt enyelgő költemények miatt ellenségei rágalmazták, és azon dolgoztak, hogy őt Pestről eltávolítsák, minek folytán állásától megválni és Pestről távoznia kellett.

Az akadémia nyolcadik nagygyűlésén jegyzőkönyvileg fejezte ki távoztán sajnálkozását, és a történeti osztály vidéki rendes tagjai közé sorozta; azonban Kölcsey Ferenc halálával a kilencedik nagygyűlés saját kérésére ismét visszahelyezte a nyelvtudományi osztályba. 1837. június végén visszament tehát Pannonhalmára, ahol mint alkönyvtárnok és a gyűjtemények másodőre működött. 1838 végén Kovács Tamás főapát kinevezte a győri királyi akadémiában a magyar nyelv és irodalom tanárává, azonban ezen állását is két hó múlva el kellett hagynia, mire visszavonult a szerzet növendékei közé, akiket hazai és hellén klasszika irodalomban és szónoklatban oktatta. Rimely Mihály János főapátnak kineveztetése után első lépése volt Czuczor számára kegyelmet eszközölni. A Magyar Tudományos Akadémia elhatározta egy nagy szótár kiadását, és választása Czuczorra esett, aki 1845 májusban másodszor költözött Pestre.

A Riadó című verset 1848. december 21-én jelentette meg a Kossuth Hírlapja az ekkor már betegeskedő Czuczor sürgetésére, amikor az osztrák csapatok már közeledtek Pest-Buda felé. Külön röplapon is megjelent, és Petőfi egyes verseihez hasonlóan a nép és a katonák közt terjesztett forradalmi indulóvá vált.[6]

Czuczor Gergely
Riadó
Sikolt a harci síp: riadj magyar, riadj!
Csatára hí hazád, kifent acélt ragadj.
Villáma fesse a szabadság hajnalát,
S fürössze vérbe a zsarnokfaj bíborát.
   Él még a magyarok nagy istene,
   Jaj annak, ki feltámad ellene.
   Az isten is segít, ki bír velünk?
   Szabad népek valánk, s azok legyünk.
Nem kell zsarnok király! csatára magyarok,
Fejére vészhalál, ki reánk agyarog.
Ki rabbilincseket s igát kohol nekünk
Mi sárgafekete lelkébe tőrt verünk.
   Él még a magyarok nagy istene,
   Jaj annak, ki feltámad ellene.
   Az isten is segít, ki bír velünk?
   Szabad népek valánk, s azok legyünk.
A föld talpunk alatt, s fejünk felett az ég
Tanú legyen, hogy áll Árpád ős népe még,
S mely e szent földre hull, minden csepp honfi-vér,
Kiáltson égbe a bitorra bosszuért!
   Él még a magyarok nagy istene,
   Jaj annak, ki feltámad ellene.
   Az isten is segít, ki bír velünk?
   Szabad népek valánk, s azok legyünk.
Tiporva szent jogunk, szent harccal ójuk azt,
Pusztítsa fegyverünk a fejedelmi gazt,
A zsarnokok torán népek vigadjanak,
A nép csak úgy szabad, ha ők lebuktanak.
   Él még a magyarok nagy istene,
   Jaj annak, ki feltámad ellene.
   Az isten is segít, ki bír velünk?
   Szabad népek valánk, s azok legyünk.
Elé, elé, jertek, haramiahadak,
Kiket nemzetbakók reánk uszítanak,
Temetkezéstekűl, ti bősz szelindekek,
Helyet dögész vadak gyomrában leljetek.
   Él még a magyarok nagy istene,
   Jaj annak, ki feltámad ellene.
   Az isten is segít, ki bír velünk?
   Szabad népek valánk, s azok legyünk.
Szivünk elszánt keserv, markunk vasat szorít,
S csatára milliók imája bátorít,
Ó drága véreink, vagy élet vagy halál,
De szolganépre itt a zsarnok nem talál.
   Él még a magyarok nagy istene,
   Jaj annak, ki feltámad ellene.
   Az isten is segít, ki bír velünk?
   Szabad népek valánk, s azok legyünk.
Vitézek, őrhadak, fogjunk bucsúkezet,
Iszonytató legyen s döntő ez ütközet,
Ős áldomás gyanánt eresszünk drága vért,
Végső piros cseppig hadd folyjon a honért.
   Él még a magyarok nagy istene,
   Jaj annak, ki feltámad ellene.
   Az isten is segít, ki bír velünk?
   Szabad népek valánk, s azok legyünk.

Czuczort a Riadó című vers miatt először 1849. január 18-án fogták el a Pestet elfoglaló osztrákok. Windischgrätz azt javasolta a haditörvényszéknek, hogy ítéljék halálra, de végül február 1-jén hatévi vasban letöltendő várfogságra ítélték. Ezt azonban Teleki József gróf akadémiai elnök közbenjárására Windischgrätz herceg február 14-én akként enyhítette, hogy rabsága helyéül a budai várat tűzte ki, ahol lehetőséget kapott szótári munkájában is továbbhaladni. Budai fogsága május 21-ig tartott, amikor a magyar sereg a várat bevette, és Czuczor is kiszabadult.

Hanyatlott egészsége ápolására a Balaton melletti tihanyi bencés apátságba vonult; miután pedig a császáriak Pestet újra elfoglalták, báró Kempen altábornagynál önként jelentkezett, aki őt a pesti szent Ferenciek zárdájában internálta. E magányból azonban 1850. február 15-én Haynau kiragadta, aki őt először az Újépületbe, március 8-án Budára, 28-án Bécsbe küldte, ahonnan április 10-én Kufstein várába vitték. Itt az emberséges Bedcsula várparancsnok rendelkezésére külön cellát kapott, és irodalmi tevékenységét is folytathatta. Fogsága első idejében a breviarium himnuszait fordította le, melyek elvesztek; itt fordította Schmid Kristóf bibliai történeteit és Publius Cornelius Tacitus Germaniáját is.

1851. május 22-én, a Magyar Tudományos Akadémia közbenjárására szabadult, és ezután Pesten élt (a Múzeum körút 26. alatti házban), a szótáron dolgozva.

Czuczor Gergely sírja Budapesten. Kerepesi temető: 29/1-2-10.

Később a Nemzeti Színházban (melynek drámabírálója volt) és az Orczy-park látogatásában kereste egyedüli szórakozását. 1866. szeptember 9-én halt meg Pesten, kolerában. A Magyar Tudományos Akadémián 1868. március 21-én Toldy Ferenc tartotta fölötte az emlékbeszédet.

Művei

[szerkesztés]
  • Aradi gyűlés. Hősköltemény; szerk. Toldy Ferenc; Eggenberger–Müller, Pest, 1828
  • Hunyadi János viselt dolgai Engel és Fesslerből; Egyetemi Ny., Buda, 1832 Online
  • Czuczor Gergely poetai munkái, 1–3.; Egyetemi Ny., Buda, 1836
  • Cornelius Nepos fennmaradt minden munkái; ford., jegyz. Czuczor Gergely; Egyetemi Ny., Buda, 1841
  • Cornelius Nepos fennmaradt minden munkái; ford., jegyz. Czuczor Gergely; 2. jav. kiad.; Eggenberger, Pest, 1843
  • Jared Sparks: Washington élete; szabadon átdolg. Czuczor Gergely; Hartleben, Pest, 1845 (Történeti könyvtár)
  • Tacitus könyve Germania helyzete, erkölcsei és népeiről; ford. Czuczor Gergely; Emich, Pest, 1851
  • Czuczor népies költeményei; szerk. Friebeisz István; Müller Ny., Pest, 1854
  • La Fontaine: Mesék, 1–2.; szerk. Czuczor Gergely, ford. Lovász Imre; Heckenast, Pest, 1856–1857 (Heckenast Gusztáv képes kiadása)
  • Czuczor költeményei. A költő arcképével és életrajzával, 1–3.; Heckenast, Pest, 1858
  • A magyar nyelv szótára, 1–6.; szerk. Czuczor Gergely, Fogarasi János; Emich, Bp., 1862–1874; hasonmás kiad.: MBE, Miskolc, 1999–2013
  • Cornelius Nepos fennmaradt minden munkái; ford., jegyz. Czuczor Gergely; 3., jav. kiad.; Eggenberger, Pest, 1863
  • Horatius Quintus Flaccus: A költészetről. Levél a Pisókhoz; ford. Czuczor Gergely; Franklin, Bp., 1877 (Olcsó könyvtár)
  • Czuczor Gergely hőskölteményei és meséi; Franklin, Bp., 1886 (Olcsó könyvtár)
  • Botond. Regényes költői elbeszélés; jegyz. Vozári Gyula; Franklin, Bp., 1888 (Jeles írók iskolai tára)
  • Paprikás versek. A magyar nép épülésére; Szt. István Társulat, Bp., 1896 (Népiratkák)
  • Czuczor Gergely összes költői művei, 1–3.; életrajz, jegyz., sajtó alá rend. Zoltvány Irén; Franklin, Bp., 1899
  • Czuczor Gergely válogatott költeményei; ifjúság számára vál. Gaál Mózes; Lampel, Bp., 1904 (Kis könyvtár)
  • Czuczor Gergely munkái. Költemények; bev. Lányi József; Franklin, Bp., 1928 (Élő könyvek. Magyar klasszikusok)
  • Czuczor Gergely válogatott munkái; összeáll., előszó Kerecsényi Dezső; Magyar Népművelők Társasága, Bp., 1942 (Magyar klasszikusok)
  • Szabad népek valánk, s azok leszünk; összeáll., utószó Révész Bertalan; Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 1999
  • Hősköltemények, románcok, balladák, legendák; összeáll., előszó, jegyz. Vágvölgyi Szilárd; KT, Komárom, 2002 (Közkincseink)
  • Etimológiák, szóelemzések a Czuczor–Fogarasi-szótárból; összeáll. Jankovicsné Tálas Anikó, előszó Simoncsics Péter; Tinta, Bp., 2010
  • Bölcs tanácsok. 4000 közmondás, szólás a Czuczor–Fogarasi-szótárból; összeáll. Kiss Gábor, Kiss Bernadett; Tinta, Bp., 2014 (Az ékesszólás kiskönyvtára)

Emlékezete

[szerkesztés]
  • 1875. június 6-án Czuczor szülőházát Andódon márvány emléktáblával jelölték meg, mely alkalmat Érsekújvár városa irodalmi ünnepéllyé és népünneppé emelte; ezen ünnepen a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság is küldöttségileg volt képviselve.
  • Győrben 2000 óta szoborpáros őrzi a két tudós bencés, Czuczor Gergely és Jedlik Ányos emlékét.
  • Nevét viseli a győri Bencés Gimnázium és az érsekújvári Magyar Tannyelvű Alapiskola.
  • Szintén nevét viseli a Felső-Krisztinavárosi 314. számú, valamint az érsekújvári (Nové Zámky) 7. számú Czuczor Gergely Cserkészcsapat.

Származása

[szerkesztés]
Czuczor Gergely családfája
Czuczor Gergely,

szül. Czuczor István
(Andód, 1800. dec. 17.–
Pest, 1866. szept. 9.)
költő, nyelvész

Apja:

Czuczor János
(Andód, 1772. jún. 19. –

Érsekújvár, 1829. aug. 31.)

Apai nagyapja:

Czuczor Miklós
(Andód, 1731. okt. 8. –

Andód, 1785. aug. 9.)

Apai nagyapai dédapja:

Czuczor István
(Andód, 1703. jan. 11. –

Érsekújvár, 1772. jún. 20.)

Apai nagyapai dédanyja:

Tóth Erzsébet

Apai nagyanyja:

Sóky Ilona
(Érsekújvár, 1734. jan. 30. –

Andód, 1789. aug. 13.)

Apai nagyanyai dédapja:

Sóky Mihály (Érsekújvár, 1698. szept. 25. –

Érsekújvár, 1758. márc. 10.)

Apai nagyanyai dédanyja:

Szabó Anna Ilona (Érsekújvár, 1698 körül –

Érsekújvár, 1788. máj. 19.)

Anyja:

negyedi Szabó Anna
(Szémő, 1779. okt. 13. –

Érsekújvár, 1840. feb. 13.)

Anyai nagyapja:

Szabó József

(Szémő, 1756 –

Szémő, 1812. okt. 25.)

Anyai nagyanyja:

negyedi Szabó Mária Erzsébet

(Negyed, 1755 –

Szémő, 1825. máj. 17.)

Anyai nagyanyai dédapja:

negyedi Szabó István

(Taksony, 1686 –

Negyed, 1755)

Anyai nagyanyai dédanyja:

negyedi Takács Erzsébet

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ familysearch.org Érsekújvári keresztelési anyakönyv 1800, p. 138
  2. ↑ Pest-belvárosi róm. kath. plébániatemplom halotti anyakönyve, 1866. év, 312. folyószám
  3. ↑ Ete, Czuczor Gergely irói álneve.. arcanum.hu. (Hozzáférés: 2018. március 28.)
  4. ↑ Móser Zoltán: A népdalgyűjtő és népdalíró Czuczor Gergely (magyar nyelven). Körülvesznek engem a dalok. forrasfolyoirat.hu, 2009. április 17. [2008. november 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 17.)
  5. ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.  
  6. ↑ Móser Zoltán: A forradalom mártírja (magyar nyelven). MAGYAR IRODALOM TÖRTÉNETE 1772-TŐL 1849-IG. Magyar Elektronikus Könyvtár. (Hozzáférés: 2011. április 17.)

Irodalom

[szerkesztés]
  • György Zsigmond: Czuczor Gergely pályája. Kolozsvár, 1903. Online
  • A magyar nyelv szótára (CD-ROM)], Arcanum Kiadó, Budapest, 2003, ISBN 9639374768
  • A magyar nyelv szótára (Pest, 1862-1874)
  • Nagy István: Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal, X. kötet, 1863, pp. 430–435
  • Zoltvány Irén: Czuczor Gergely összes költői művei, I. kötet, 1899
  • Bayer Ferenc: Czuczor Gergely élete és költészete; Aigner, Bp., 1879 (Magyar könyvesház)
  • Kellemen Károly: Czuczor Gergely életrajza; Taizs Ny., Pécs, 1880
  • Kőhalmi-Klimstein József: Czuczor Gergely; Stampfel, Pozsony–Bp., 1884 (Magyar Helikon)
  • Koltai Virgil: Czuczor Gergely élete és munkái; Kilián, Bp., 1885
  • Kerekes Ernő: Czuczor Gergely Botondja; Seres Ny., Zilah, 1898
  • Tell I. Anasztáz: Czuczor Gergely költészete; Győregyházmegyei Ny., Győr, 1900
  • Dobó Sándor: Czuczor Gergely népies lírája. Tanulmány; Sárkány Ny., Bp., 1932
  • A harcban erős – a békében igaz. Czuczor Gergely halálának 100. évfordulójára; szerk. Kürti Péter, Vágovits Gyula, Major Ferenc; Magyar Dolgozók Kultúregyesülete, Érsekújvár, 1966
  • Náday Károly–Sáfrán Györgyi: Történeti kutatások Kufsteinban / Czuczor Gergely rabsága / Historische Forschungen in Kufstein / Die Gefangenschaft von Gergely Czuczor; MTA Könyvtár, Bp., 1984 (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának közleményei)
  • Sidó Zoltán: Mérlegen. Czuczor-napok Érsekújvárott; AZ Print, Érsekújvár, 1994
  • Vágvölgyi Szilárd: Andód. Czuczor Gergely emlékek; KT, Komárno, 2000 (Honismereti kiskönyvtár)
  • Móser Zoltán: Körülvesznek engem a dalok. A népdalgyűjtő és népdalíró Czuczor Gergely; Apor Vilmos Katolikus Főiskola–Gyurcsó István Alapítvány, Zsámbék–Dunaszerdahely, 2000 (A hét szabad művészet könyvtára)
  • Vágvölgyi Szilárd: Czuczor Gergely, 1800-1866. Mátyusföldi papköltő és tudós élete és munkássága; Régió-Port, Kisbabot. 2011
  • „Ha szabad a magyart a magyarból magyarázni”. II. Czuczor–Fogarasi-konferencia. Budapest, 2012. január 6.; szerk. Horváth Katalin; MMA, Bp., 2013 (A Magyar Művészeti Akadémia konferenciafüzetei)
  • Czakó Gábor: Eredeti magyar nyelvtan. A magyar nyelv természeti rendje szerint, Czuczor Gergely és Fogarasi János nyomán; Cz. Simon Bt., Bp., 2011
  • Czuczor Gábor: Czuczor Gergely nyomdokain. Versek 2009-ig; magánkiadás, Bp., 2012

További információk

[szerkesztés]
Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Czuczor Gergely témában.
Fájl:Wikisource-logo-hu.svg
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Czuczor Gergely témában.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Czuczor_Gergely&oldid=27689059”