Fogarasi János (nyelvész)
| Fogarasi János | |
 | |
| Rusz Károly metszete | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1801. április 17. Habsburg Birodalom, Kázsmárk |
| Elhunyt | 1878. június 10. (77 évesen) Osztrák–Magyar Monarchia Budapest, |
| Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
| Ismeretes mint | nyelvész |
| Nemzetiség | magyar |
| Pályafutása | |
| Szakterület | nyelvtudós, jogász, zeneszerző, néprajzkutató |
| Jelentős munkái | A Magyar Nyelv Szótára |
| Akadémiai tagság | Magyar Tudományos Akadémia |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fogarasi János témájú médiaállományokat. | |
Alsóviszti Fogarasi János (Felsőkázsmárk, 1801. április 17. – Budapest, 1878. június 10.) magyar nyelvtudós, jogász, zeneszerző, néprajzkutató, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Fő műve az első magyar értelmező szótár, A Magyar Nyelv Szótára, amelyet 1845-től Czuczor Gergellyel közösen szerkesztett, 1866-tól (Czuczor halála után) pedig egyedül.
Élete
[szerkesztés]Családja
[szerkesztés]Régi erdélyi eredetű családból származott. (A nemességet és a fogarasföldi birtok utáni adómentességet I. Rákóczi György fejedelem erősítette meg 1638. július 20-án a család ősének, Alsóvisti, vagy Dridiffi Mátyásnak. A család Abaújba elszármazott ága később vette fel a Fogarasi nevet.) Apja Fogarasi János kisnemes, anyja Gászner Zsuzsanna.[1][2]
Iskolái
[szerkesztés]1807-től 1811-ig a felsőkázsmárki, latint is tanító népiskolába járt, aztán 1814-ig a szikszói gimnáziumba. Ezután Sárospatakon folytatta tanulmányait 1814 és 1823 között. Abaújszántón Jászay Pálnak, Jánosdon (1906-tól Alsóvadász része) Fáy Ábrahámnak volt nevelője. Alsóbb osztályú tanulókat rendszeresen tanított, mert szülei csekély vagyonnal bírtak és így tudott a terheken könnyíteni.[2]
Pályája
[szerkesztés]1827-ben került a királyi táblai jegyzők listájára és Szirmay Ádám mellett dolgozott, mint az ügyvédi iroda levéltárosa. Ügyvédi oklevelet 1829-ben szerzett. Ekkor még nem akart a tanítással felhagyni és a félárva Komáromy György földbirtokos tanítója lett – az ő házukban ismerkedett meg Tretter Erzsébet társalkodónővel, akit 1834-ben feleségül vett.
A Magyar Tudományos Akadémia 1838. szeptember 7-én választotta levelező, 1841. szeptember 3-án rendes tagjává.
1841. március 1-jén váltóügyvédi vizsgát tett és az új váltótörvényszéknél kezdett el dolgozni tanácsjegyzőként (1848. február végéig dolgozott itt). Ekkor István főherceg nádor titkára lett és előadó a nádori törvényszéknél.
Az 1848-as forradalom idején tanácsos volt a Kossuth Lajos vezette pénzügyminisztériumban, de amikor a következő év elején az osztrák seregek elfoglalták Pest-Budát, nem követte a szabadságharcot vívó kormányt Debrecenbe.
A szabadságharc leverését követően sógora, Járy (Tretter) György unszolására 1850 februárjában bírói hivatalt vállalt az ideiglenes pesti törvényszéknél, hogy Pesten maradhasson és folytathassa a szótár szerkesztését. 1854 augusztusában főtörvényszéki tanácsossá nevezték ki. 1856-tól 1861-ig a pesti kereskedelmi törvényszék elnöke és a pesti országos törvényszék alelnöke volt, ezután két évig a visszaállított magyar váltótörvényszék elnöke. Ez utóbbi helyen elérte, hogy német nyelv helyett magyar nyelvű beadványokat is elfogadjanak. 1863-ban a hétszemélyes tábla bírája lett, 1869-ben a Kúria legfőbb ítélőszékének bírája.
Tekintélyes vagyonát az MTA-ra kívánta hagyni, azonban az egy rosszul sikerült építkezésen elúszott, így végül Fogarasit az Akadémia temettette el.[1][2]
Művei
[szerkesztés]Fogarasi igazi polihisztor volt, olyan mértékben, ami korában már ritka volt. Jogi értekezéseket, költeményeket és elbeszéléseket is közölt, dalokat és kórusműveket is szerzett, hegedült, de nyelvészeti munkája a legjelentősebb. Igaz főként a szótár révén: a mongol nyelvrokonság híve volt, nyelvfilozófiai, nyelv- és szótörténeti ideái máig megosztják a nyelvésztársadalmat. De ő fogalmazta meg a Fogarasi-törvény néven ismert magyar nyelvtani szabályt (1838-ban, az Athenaeumban), amely szerint a kiemelt mondatrész mindig az igei állítmány elé kerül.
Úttörő jelentőségű folklorisztikai tevékenysége is: Tranyik Jánossal együtt 1847-ben két füzetnyi népdalgyűjtést adtak ki. Maradandó értékű verstani munkája a choriambusnak a magyar verselésben játszott szerepének kutatása.
Fontosabb művei
[szerkesztés]- Diákmagyar müszókönyv a magyarhoni törvény- és országtudománybul (Pest, 1833) Online
- Egyetlen mód a magyar játékszín célirányos megalapítására (Pest, 1834)
- A magyar nyelv metaphysicája (Pest, 1834)
- Magyarhoni magános törvénytudomány elemei (Pest, 1839) Online
- Magyar bank, (Pest, 1841)
- A magyar nyelv szelleme (Pest, 1843)
- Müvelt magyar nyelvtan elemi része (Pest, 1843)
- Magyar váltó- és kereskedési jogtan (Pest, 1846)
- Legújabb és legteljesebb német és magyar szótár (1852)
- A magyar igeidőkről (Pest, 1858)
- Hangsúly a magyar nyelvben (Pest, 1860-1861)
- A magyarhoni országos alkotmány fő ágazatai, régibb és ujabb időben (Pest, 1861)
- A magyar nyelv szótára (Pest, 1862-1874)
- Az új szókról (Budapest, 1875)
- A magyar nyelv szótára (CD-ROM), Arcanum Kiadó, Budapest, 2003, ISBN 9639374768
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894.
- ↑ a b c dr. Szála Erzsébet: Alsóviszti Fogarasi János – nyelvész (magyar nyelven). 1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések. papiruszportal.hu, 2009. április 17. [2014. április 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 17.)
További információk
[szerkesztés]- Tóth Lőrincz: Emlékbeszéd alsóviszti Fogarasi János r. tag fölött. Értekezések a társadalmi tudományok köréből (5.7). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1879.
- A magyar nyelv szótára - internetes változat
- Czuczor Gergely, Fogarasi János: Etimológiák, szóelemzések a Czuczor-Fogarasi szótárból, Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2010.
- Kiss Gábor, Kiss Bernadett (szerkesztő): Bölcs tanácsok - 4000 közmondás, szólás a Czuczor–Fogarasi-szótárból, Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2014.
