Ugrás a tartalomhoz

Szigeti József (színművész)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szigeti József
Portréja a Vasárnapi Ujságban (1863)
Portréja a Vasárnapi Ujságban (1863)
SzületettTripammer József
1822. május 11.[1][2][3]
Veszprém
Elhunyt1902. február 26. (79 évesen)[1][2]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
GyermekeiSzigeti Jolán
Foglalkozásaszínész
SírhelyeFiumei Úti Sírkert (34/1-3-21)[4]
Színészi pályafutása
Tevékenységszínész
A Wikimédia Commons tartalmaz Szigeti József témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk a színművészről szól. Hasonló címmel lásd még: Szigeti József (egyértelműsítő lap).

Szigeti József (családi nevén Tripammer József) (Veszprém, 1822. május 11. – Budapest, 1902. február 26.) színműíró, színész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja és a Kisfaludy Társaság tagja.

Pályája

[szerkesztés]
1880-as portréja
Szigeti József és leánya, Vízvári Gyuláné, Szigeti Jolán 1860-ban

Apai ősei a hagyomány szerint Mecklenburgból vándoroltak Veszprémbe, ahol apja, Tripammer Mátyás vagyonos vaskereskedő volt, akit Veszprém város birájának is megválasztottak. Édesanyja, Martinkovics Anna, nővére révén Kopácsy József hercegprímás rokona volt.[5] Az elemi iskolát és a gimnáziumot Veszprémben végezte, 1832 és 1838 között a piarista gimnázium 1-4. grammatikai és 1-2. humán osztályinak diákjaként. (Tehát mind a hat akkori gimnáziumi osztályt ott végezte.) Osztálytársai voltak többek között Vas Gereben és Szoldatits Ferenc.[6]

Jó tanuló volt, így tanulmányait a pesti egyetem jogi karán folytatta. Eközben azonban szülei tilalma ellenére színész lett. Ekkor változtatta Tripammer családi nevét Szigetire. Először Jászberényben lépett fel 1841. október 3-án a Peleskei nótáriusban, ebben négy szerepet kellett játszania. 1844-ben Lendvayné közbenjárására Pesten is szerepelt, ezután nyomban a Nemzeti Színházhoz szerződtették, és félszázadon át itt működött. Az első tíz évben alig jutott neki való szerepekhez. Kitűnő jellemszínész volt, humoros alakok ábrázolásában nagy sikerei voltak; víg kedély és férfias erő jellemezte. 1865-ben az országos színművészeti akadémia (akkor színészeti tanoda) megalakításakor annak drámai gyakorlati tanárává nevezték ki, és ezt az állását az 1880-as évekig megtartotta. 1865-ben a Kisfaludy Társaság tagjává, 1882-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. 1895-ben nyugalomba vonult, 1902-ben Budapesten halt meg. A Magyar Tudományos Akadémián 1905-ben Berczik Árpád tartott fölötte emlékbeszédet.

Szigligeti Ede pályatársa volt, ő is elsősorban a színpad számára írt. Darabjainak művészi kidolgozásával keveset törődött; úgy gondolta, hogy a közönség meghódítására a színészek ügyes alakítása a legelső feltétel; a drámai munkákat amúgy is csak kevesen olvassák. Színműveit laza szerkezet, hevenyészett jellemrajz, pongyola stílus jellemzi, a meseszövésben sok a következetlenség. Egy-egy tetszetős ötlet vagy hatásos epizód kedvéért gyakran feláldozta meséinek és jellemeinek valószerűségét. Hajlott a bohózat felé, szerette túlozni a komikus helyzeteket. Jelesebb színésztársai számára hálás szerepeket írt, de a mellékszerepeket elhanyagolta. A népszínmű írás terén határozott érdemei vannak (A vén bakancsos és fia, a huszár, Kísértet és csizmadia), majd mindegyik népszínművében teremtett néhány sikerült alakot. Színdarabjait 1846-tól kezdve játszották a Nemzeti Színházban. Csak néhány darabját nyomatta ki, pedig egyik-másik nagy sikerrel került színre a fővárosi és a vidéki színpadokon. Egyedül Szigligeti Ede aratott nála nagyobb sikereket. A kiegyezés évéig Szigligeti Ede 87 darabjával 842 estét foglalt le, Szigeti József 12 darabját 237 estén át adták.

Sírja a Fiumei Úti Sírkertben található. Egykori síremléke, ahol öccsével, Imrével együtt 1942-ig nyugodott a Kerepesi temető 29/1. parcellájában a Gerenday-műhely alkotása volt, melyen sírfeliratát egyik sikeres szerepéből (Shakespeare: Lear király, Kent) idézték: „…S így Kent búcsút veszen S öreg lábakkal új országba megy.”[7] Jelenlegi sírját (34/1-3-21) 2010-ben a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság újíttatta fel, sírfeliratát öccse nevének feltüntetésével javítva.[8][9][10]

Munkái

[szerkesztés]
  • Dalok a Viola című népszínműből. Zenéjét szerzette Bognár Ignác. Pest, 1854. (A Violát A falu jegyzője nyomán írta; Eötvös József regényéből dramatizált népszínművét 1851-től kezdve nagy sikerrel játszották az egész országban.)
  • Vén bakancsos és fia a huszár. Népszínmű. Pest, 1855. (A Nemzeti Színházban 1855-től kezdve sokszor adták.)
  • Dalok a Kísértet című népszínműből. Zenéjét szerzette Bognár Ignác. Pest, 1856. (A Kísértet és csizmadia, más néven: Csizmadia mint kísértet, először 1856-ban került színre a Nemzeti Színházban; nagy sikere volt.)
  • Dalok az Okos bolond című népszínművéből. Zenéje Bognár Ignáctól. Pest, 1856.
  • Egy színész naplója. Pest, 1856. (Ifjúkori emlékei.)
  • Dalok Szép juhász című népszínműből. Zenéje Egressy Bénitől. Pest, 1857.
  • Szerelem és örökség. Vígjáték. Pest, 1858. (Első előadása 1857-ben. A kétfelvonásos darabot a szerző később Nőemancipáció címmel háromfelvonásos vígjátékká bővítette.)
  • Vén bakancsos és fia a huszár. Eredeti népszínmű 3 szakaszban. Pest, 1858. (Nemzeti Színház nyugdíjintézeti Naptár 1858-ra 86-112. l. színezett kőny. képpel. Németül: ford. Dux Adolf. Wien, 1858).
  • Toldi. Színmű. A Kisfaludy Társaság Évlapjai. Új folyam. 5. köt. Pest, 1871. (Székfoglalója a Kisfaludy Társaságban. A színpadon csakúgy nem volt sikere, mint Széchy Máriáról írt színművének.)
  • Kolostorból. Vígjáték. Budapesti Szemle. 1886. évf. (Ezzel a verses egyfelvonásosával foglalta el székét a Magyar Tudományos Akadémia-n.)
  • Szigeti József drámái. Kiadja Bayer József. Budapest, 1914. (A Kisfaludy-Társaság Nemzeti Könyvtára. Tartalma: A vén bakancsos; népszínmű; Becsületszó: vígjáték; Falusiak: vígjáték; Rang és mód: színmű; Kolostorból: vígjáték.)
  • Művészet-imádás. Regény. Kiadja Országos Irodalmi Részvénytársaság, Budapest, 1896[11]

Kéziratban

[szerkesztés]

Egy táblabiró a márcziusi napokban, vígj. 3 felv., alkalmi darab 1848.; Viola, népszínmű 1841.; Kísértet, népszínmű 3 felv.; Jegygyűrű, népszínmű 3 felv.; Okos bolond, bohózat 3 felv.; Becsületszó, vígj. 1 felv., pályanyertes mű; Szép juhásznő, népszínmű 3 felv.; Falusiak, vígj. 3 felv. 1863.; Jó madár, vígj. 3 felv. 1864.; Mérget ivott, vígj. 2 felv.; Toldi, népszínmű 3 felv. 1871. stb.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC14240/15020.htm, Szigeti József, Tripammer, 2017. október 9.
  2. ↑ a b BnF-források (francia nyelven)
  3. ↑ FamilySearch (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. június 7.)
  4. ↑ https://temeto.envimap.hu/content/photos_normal/fiumei/91/59/76/6b-04c5-0050-3bac-a43a21f8f21b.jpg
  5. ↑ Nagy Adrienne: Szigeti József, a színész, in Színháztudományi Szemle 16(1985), 29-61: 30.
  6. ↑ Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára, III.6: Archivum gymnasii Veszprimiensis, 1: Matricula, a: Libri, 3: Juventus_scholastica (1827–1842), passim.
  7. ↑ Perényi József: Szigeti József. In: Baros Gyula szerk.: Irodalomtörténet, 1915. 4. évfolyam. 289–305. o.
  8. ↑ Magyar Temetkezés, 2010. tavasz, 1. szám, 14. o.
  9. ↑ Tóth Vilmos: „Nemzeti nagylétünk nagy temetője”. A Fiumei úti sírkert és a Salgótarjáni utcai zsidó temető adattára, Nemzeti Örökség Intézete, Budapest, 2018, 250. o.
  10. ↑ Sírjának képe. Fiumei Úti Sírkert és Nemzeti Emlékhely térképes temetői adatbázisa
  11. ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.  

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szigeti_József_(színművész)&oldid=27606805”