Hivatal Anikó
| Hivatal Anikó | |
 | |
| Lendvayné Hivatal Anikó magyar színésznő mint Júlia. Barabás Miklós metszete | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1814. február 8. Pest |
| Elhunyt | 1891. augusztus 6. (77 évesen) Budapest |
| Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
| Házastársa | Lendvay Márton (1832-1848) Latkóczy Lajos 1848[1]-1875) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hivatal Anikó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hivatal Anikó, Lendvay Mártonné, Latkóczyné, Lendvayné Hivatal Anikó (Pest, 1814. február 8. – Budapest, 1891. augusztus 6.) magyar színésznő.
Életútja
[szerkesztés]Édesapja Hivatal Ferenc, szegény sorsú mesterember, aki 1815-ben nemesi felkelés során életét vesztette, édesanyja Balogh Juliska, cselédnő, később a Szilassy-családnál kulcsárnő. Pályáját nagybátyja, a veterán színész Balogh István vezérlete alatt kezdte, aki hatéves korától rendszeresen felléptette gyermekszerepekben Balog Nina néven. Első nagy megmérettetésére 1825. szeptember 16-án került sor a pozsonyi országgyűlési társulatban, Amália szerepét alakította Kotzebue Bujdosó Ámor című darabjában. Pesten 1829–30-ban lépett először színpadra, Anikó név alatt. Hosszabb ideig Komlóssy Ferenc színtársulatánál szerepelt Győrben. Lendvay Mártonnal Balatonfüreden ismerkedett meg, 1832. december 27-én Győrben összeházasodtak. 1833-ban a Dunántúli Színjátszó Társasággal újból feltűnt az országgyűlés színházi előadásain. 1833–34-ben férjével Kassán játszott, Fáy András hívására pedig 1834 és 1837 között a budai Várszínház foglalkoztatta. 1837-től 1859-ig a Pesti Magyar Színház, valamint a Nemzeti Színház szerződtette. Első férjétől elválva, 1848-ban Latkóczy Lajos fiatal festőhöz ment nőül, ezután az ő asszonynevén lépett színpadra. Sokat utazott külföldön, járt Németországban, Olaszországban és Helgolandban. 1860-ban nyugalomba vonult. Ezt követően visszavonultan élt.
Elsősorban naivákat és fiatal drámai hősnőket formált meg, pályakezdése pedig a romantika stílusfordulatával egybeesett, így tehetségének és szépségének köszönhetően korának ünnepelt primadonnája lett, vígjátékokban és népszínművekben egyaránt sikereket aratott. Hódoló verseket írt hozzá többek között Vörösmarty Mihály és Petőfi Sándor is.
1891-ben bekövetkezett halálakor a gyászcédulájára ezt írták: „Első volt az elsők között és utolsónak maradt azok közül, akik hatalmas alkotóképességeikkel félszázadon át bolyongó színészetünket az első állandó magyar színház biztos révébe vezették."[2]
A Kerepesi úti temetőben helyezték örök nyugalomra (34/1-2-22). Temetésen jelen volt a magyar színészek túlnyomó része. Sírja fölé unokahúga, Bakonyiné Balogh Etel emeltetett síremléket, mely Füredi Richárd szobrászművész munkája, 1906. szeptember 23-án leplezték le.[3] Sírkőfeliratának szövege megegyezik Vörösmarty Mihály 1839-ben hozzá írt versével:
- "Játszol örömmel, bánattal, játékodon ámul
- A sokaság s tapssal tiszteli szózatidat.
- Nem tudják, hogy minden szó, mely szíveket áthat.
- Szűdnek egy eltépett életörömbe került."
Fontosabb szerepei
[szerkesztés]- Ophelia (Shakespeare: Hamlet)
- Júlia (Shakespeare: Rómeó és Júlia)
- Melinda (Katona József: Bánk bán)
- Stuart Mária (Schiller)
- Lujza (Schiller: Ármány és szerelem)
- Dorine (Molière: Tartuffe)
- Donna Diana (Moreto–West)
- Griseldis (Halm)
- Desdemona (Shakespeare: Othello)
- Lidi (Kisfaludy Károly: Csalódások)
- Howard Katalin (id. Dumas–Jermann: Korona és vérpad)
- Bragadini Katalin (Hugo: Angelo)
Jókai Mórral való rokonsága
[szerkesztés]| Benke József (1781–1855) | Rácz Zsuzsánna | Jókay József (1781–1837) | Pulay Mária (1790–1866) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Fáncsy Lajos (1809–1854) | Meszlényi Mária (1813–1889) | Jeremiás Karolina | id. Lendvay Márton (1807–1858) | Laborfalvi Róza (1817–1886) | Jókai Mór (1825–1904) | Nagy Bella (1879–1947) | Jókay Károly (1814–1902) | Jókai Eszter (1816–1889) | Váli Ferenc (1810–1882) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Fáncsy Ilka (1842–1904) | ifj. Lendvay Márton (1830–1875) | Benke Róza (1836–1861) | Rehrenbeck Szilveszter (1819–1910) | Linzmajer Jozefa (1822–1885) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Jókai Róza (1861–1936) | Feszty Árpád (1856–1914) | Feszty Adolf (1846–1900) | Feszty Gyula (1854–1912) | Feszty Béla (1868–1928) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Feszty Masa (1895–1979) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
További információ
[szerkesztés]Lendvayné megtiszteltetése (Hasznos Mulatságok 1839. augusztus 10.)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Más forrás szerint 1860
- ↑ Magyar Színművészeti Lexikon
- ↑ Fotó a síremlékről, forrás az alkotóra Dr. Varga József által
Források
[szerkesztés]- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Színészkönyvtár
- Lendvay Mártonné