Mihály András (zeneszerző)
Mihály András | |
Született | Mauthner András 1917. november 6. Budapest |
Elhunyt | 1993. szeptember 19. (75 évesen)[1][2] Budapest[3] |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa |
|
Gyermekei | négy gyermek: Mihály Tamás |
Szülei | Mauthner Dezső Gross Erzsébet |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | professzor |
Iskolái | Országos Magyar Királyi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (1934–1938) |
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Farkasréti temető (31-11-4)[4][5] |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Mihály András (eredeti neve Mauthner András) (Budapest, 1917. november 6. – Budapest, 1993. szeptember 19.) Kossuth-, Liszt Ferenc- és négyszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, karmester, gordonkaművész, főiskolai és egyetemi tanár, tanszakvezető; kórusvezető, az Operaház főtitkára, majd igazgatója, a Budapesti Kamaraegyüttes megalapítója és vezetője, érdemes és kiváló művész.
Pályája
[szerkesztés]Tanulmányait 1934-től 1938-ig a Zeneakadémián Schiffer Adolf (gordonka), valamint Waldbauer Imre és Weiner Leó (kamarazene) tanítványaként végezte. Magánúton Kadosa Pálnál és Strasser Istvánnál tanult zeneszerzést. 1941-től 1946-ig munkáskórusok vezetésével foglalkozott, mialatt saját vonósnégyesével Berg, Schönberg, Hindemith és Bartók műveinek szerzett elismertséget. 1944-ben letartóztatták és deportálták, egy évig a buchenwaldi koncentrációs táborban raboskodott, majd a Magyar Állami Operaház szólógordonkása, egy éven át főtitkára volt. 1949-től a Zeneakadémia kamarazene tanára, később (1950–1992) tanszékvezetője volt. Tanítványai közé tartoztak a Bartók vonósnégyes, az Éder- és a Takács-Nagy Kvartett tagjai is. 1968-ban megalakította a Budapest Kamaraegyüttest, amelynek célja a kortárs zene népszerűsítése volt. 1962-től 1978-ig a Magyar Rádió zenei lektora, 1978–1987 között az Operaház igazgatója volt. Karmesterként szinte a teljes operairodalmat végigdirigálta.
Családja
[szerkesztés]Szülei Mauthner Dezső ügyvéd (1877–1931) és Gross Erzsébet (1890–1944), akik 1912. november 14-én kötöttek házasságot Budapesten.[6] Első felesége Tattler Ágnes, akitől született fia, Mihály Tamás Kossuth-díjas zenész, az Omega együttes tagja. Második felesége Pfeifer A. Klára, akitől született fia, Mihály György, filmforgalmazó, filmproducer, az InterCom egyik alapítója, kommunikációs szakember.[7] Harmadik felesége Varga Csilla, zongoraművész, akitől születtek lányai, Mihály Eszter és Mihály Andrea.
Díjai, elismerései
[szerkesztés]- Erkel Ferenc-díj (1952, 1954, 1964, 1967)
- Kossuth-díj (1955)
- Érdemes művész (1969)
- Liszt Ferenc-díj (1972)
- Kiváló művész (1974)
Elméleti művei
[szerkesztés]- A zenekultúra alapvető kérdései; Szikra, Budapest, 1947 (Szemináriumi füzetek. Kultúrvezetők számára)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum-névtér. (Hozzáférés: 2020. július 6.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Budapest V. ker. házassági akv. 558/1912. folyószám.
- ↑ Mihály György a mediapedián
Források
[szerkesztés]- Ki kicsoda a magyar zeneéletben? Zeneműkiadó, Budapest, 1988. 304. o. ISBN 9633306728
- oszk.hu – Mihály András
- Mihály András adatlapja a geni.com-on
További információk
[szerkesztés]- bfz.hu – Mihály András
- hirtv.hu – Mihály András
- Kárpáti János: Mihály András; Zeneműkiadó, Budapest, 1965 (Mai magyar zeneszerzők)
- Magyar zeneszerzők
- 20. századi zeneszerzők
- Magyar zenepedagógusok
- Kossuth-díjasok
- 1917-ben született személyek
- 1993-ban elhunyt személyek
- Erkel Ferenc-díjasok
- Liszt Ferenc-díjasok
- A holokauszt magyar túlélői
- Családi nevüket magyarosított személyek
- A Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze díjasok
- A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok
- Budapesten született személyek
- A Farkasréti temetőben eltemetett személyek