Radnai Miklós

	Radnai Miklós
	Életrajzi adatok
Született	1892. január 1.; Budapest
Elhunyt	1935. november 4. (43 évesen); Budapest
Házastársa	Pártos Viktória Alojzia; (h. 1922–1935);
Szülei	Radnai Jenő; Vámossy Ilona
	Pályafutás
Műfajok	opera
Tevékenység	zeneszerző; újságíró; színigazgató; egyetemi oktató; zenekritikus;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Radnai Miklós témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Radnai Miklós (Budapest, Ferencváros, 1892. január 1.^[5] – Budapest, 1935. november 4.)^[6] magyar zeneszerző, színházigazgató.

Élete

Budapesten született dr. Radnai (Rubinger) Jenő fővárosi tanácsjegyző és Vámossy Ilona gyermekeként. A Zeneakadémián Koessler János és Herzfeld Viktor, majd Münchenben Felix Mottl tanítványa volt. 1912-ben a Fodor Zeneiskolában kezdett el tanítani, 1919-ben a Zeneakadémia zeneelmélet-tanára lett.

Az Operaház 1918-ban mutatta be Az infánsnő születésnapja című táncjátékát. 1925-ben az intézmény igazgatójává is kinevezték. Igazgatói szerepének betöltése idején egyik fénykorát élte a dalszínház. Gazdasági szempontból is megerősödött az intézmény. Az ő kezdeményezésére indították el 1932–1933-ban az úgynevezett „olcsó ciklusokat”, melyek többek közt a következők voltak: Wagner-ciklus nyolc előadással a szerző halálának 50. évfordulója alkalmából, Verdi-ciklus, Mozart-ciklus, valamint ifjúsági előadások, balettsorozatok és délutáni előadások.

1933-ban ő alapította meg az Operabarátok Egyesületét. Ugyancsak az ő kezdeményezésére indult el az Operaház Emlékgyűjteménye, melynek első tíz tárlata 1930-ban nyílt meg. 1934-ben, amikor az Operaház fennállásának ötvenedik évfordulóját ünnepelte, nagyszabású ünnepségsorozatot szervezett. Működésének tíz éve idején műsorra tűzték Debussy Pelléas és Mélisande, valamint Verdi Falstaff című művét, azonban magyar zeneszerzők kompozícióit is szerepeltették – úgymint Kodály Zoltán, Erkel Ferenc, Goldmark Károly, Poldini Ede vagy Dohnányi Ernő.

1922. július 3-án Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötött Pártos Gyula építész és Bartolucci Viktória operaénekesnő lányával, Viktória Alojziával.

Fontosabb művei

A moduláció elméleti és gyakorlati kézikönyve; Rozsnyai, Bp., 1918
Orkán vitéz (szimfonikus költemény, 1919) ^[7]
Magyarok szimfóniája (1921)
Összhangzattani jegyzetek a hangzatépítésről, a diktált hangzatfűzésről, a hangzati hallás fejlesztéséről és a dallamok összhangosításáról; Rozsnyai, Bp., 1924
Az egyszeri szerelmesek (vígopera, 1926)
Rapszódia (1932)

Irodalom

Karczag Márton – Szabó Ferenc János: Megfelelő ember a megfelelő helyen – Radnai Miklós zeneszerző és igazgató (Opera, 2017) ISBN 978-615-80225-5-2

Jegyzetek

↑ ^a ^b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 12.)
↑ ^a ^b International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 22.)
↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
↑ Születési bejegyzése a Budapest-Ferencvárosi római katolikus keresztelési akv. 236/1892. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. augusztus 27.)
↑ Halotti bejegyzése a Budapest XI. kerületi polgári halotti akv. 242/1935. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 1.)
↑ Az öttételes darabot a Magyar Színházművészeti Lexikon (Akadémiai, 1994) és a Magyar Életrajzi Lexikon (Arcanum, 2001) Radnai Miklós szócikke is – tévesen – "Orbán vitéz" címmel említi. A korabeli sajtóban túlnyomórészt "Orkán vitéz" címmel írnak róla, csak elvétve szerepel az "Orbán vitéz" változat. Karczag Márton és Szabó Ferenc János Radnait bemutató könyvéből (Opera, 2017) azonban egyértelműen kiderül, hogy a kézirat első oldalán az "Orkán vitéz" felirat olvasható. (40. old. 87. sz. jegyzet) Ugyanitt szerepel az is, hogy a mű keletkezése során a "Vihar vitéz" címváltozat is felmerült. A mű kottája mindmáig kiadatlan, kézirata az OSZK gyűjteményében található. Katalóguscédula: [1]

Források

Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4

Operaportál
Zeneportál

[3e293c58ca308164ca5d57150522a50346d4316f-1] Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 12.)

[09a9b48f81cbffdef5e679b151a12152ab02f035-2] International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)

[e2a65b7f705ebd3a56889441e273293e44dcb5cb-3] Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 22.)

[82136f8a98a4982f31e232ee983777c369136231-4] Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)

[5] Születési bejegyzése a Budapest-Ferencvárosi római katolikus keresztelési akv. 236/1892. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. augusztus 27.)

[6] Halotti bejegyzése a Budapest XI. kerületi polgári halotti akv. 242/1935. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 1.)

[7] Az öttételes darabot a Magyar Színházművészeti Lexikon (Akadémiai, 1994) és a Magyar Életrajzi Lexikon (Arcanum, 2001) Radnai Miklós szócikke is – tévesen – "Orbán vitéz" címmel említi. A korabeli sajtóban túlnyomórészt "Orkán vitéz" címmel írnak róla, csak elvétve szerepel az "Orbán vitéz" változat. Karczag Márton és Szabó Ferenc János Radnait bemutató könyvéből (Opera, 2017) azonban egyértelműen kiderül, hogy a kézirat első oldalán az "Orkán vitéz" felirat olvasható. (40. old. 87. sz. jegyzet) Ugyanitt szerepel az is, hogy a mű keletkezése során a "Vihar vitéz" címváltozat is felmerült. A mű kottája mindmáig kiadatlan, kézirata az OSZK gyűjteményében található. Katalóguscédula: [1]

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

Radnai Miklós

Életrajzi adatok
Született	1892. január 1.^[1]^[2] Budapest^[3]
Elhunyt	1935. november 4. (43 évesen)^[1]^[2] Budapest^[4]
Házastársa	Pártos Viktória Alojzia (h. 1922–1935)
Szülei	Radnai Jenő Vámossy Ilona
Pályafutás
Műfajok	opera
Tevékenység	zeneszerző újságíró színigazgató egyetemi oktató zenekritikus

A Wikimédia Commons tartalmaz Radnai Miklós témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

m v sz A Magyar Állami Operaház igazgatói
kormánybiztosok	Podmaniczky Frigyes (1875) Beniczky Ferenc (1888–1891) Stresser József (1894) Nopcsa Elek (1894–1897) Huszár Kálmán (1897–1898) Bánffy Miklós (1912–1917) Wlassics Gyula (1920–1925) Ókovács Szilveszter (2011–2013)
intendánsok	Podmaniczky Frigyes (1875) Keglevich István (1886–1888) Beniczky Ferenc (1888–1891) Zichy Géza (1891–1894) Nopcsa Elek (1894–1897) Keglevich István (1898–1902)
első karmesterek	Kórodi András (1984–1986) Kovács János (1986–1990) Medveczky Ádám (1992–1993) Héja Domonkos (2011–2013) Halász Péter (2013–)
igazgatók	Erkel Ferenc (1884–1886) Erkel Sándor (1884–1886) Gustav Mahler (1888–1891) Nikisch Artúr (1893–1895) Káldy Gyula (1895–1900) Mészáros Imre (1900–1901) Máder Rezső (1901–1907) Mészáros Imre (1907–1913) Kern Aurél (1913–1917) Zádor Dezső (1918–1919) ifj. Ábrányi Emil (1919–1920) Kerner István (1920–1921) Máder Rezső (1921–1925) Radnai Miklós (1925–1944) Lukács Miklós (1944) Sámy Zoltán (1944) Székely Mihály (1945–1946) Nádasdy Kálmán (1945–1946) Komáromy Pál (1945–1946) Tóth Aladár (1946–1956) Palló Imre (1957–1958) Fajth Tibor (1958–1962) Nádasdy Kálmán (1962–1966) Lukács Miklós (1966–1978) Mihály András (1978–1986)
főigazgatók	Petrovics Emil (1986–1990) Ütő Endre (1991–1995) Vámos László (1995–1996) Szinetár Miklós (1996–2001) Locsmándi Miklós (2001–2002) Szinetár Miklós (2003–2005) Hegyi Árpád Jutocsa (2005–2006) Vass Lajos (2007–2010) Horváth Ádám (2011) Mozsár István (2011) Kovács János (2011) Ókovács Szilveszter (2013–)
zeneigazgatók	Oberfrank Géza (1990–1991) Medveczky Ádám (1991–1992)
fő-zeneigazgatók	Ferencsik János (1957–1973) Ferencsik János (1978–1984) Kórodi András (1984–1986) Lukács Ervin (1987–1990) Medveczky Ádám (1992–1993) Oberfrank Géza (1994–1998) Győriványi Ráth György (2001–2002) Kovács János (2002) Petrovics Emil (2003–2005) Kesselyák Gergely (2005–2006) Héja Domonkos (2011–2013) Halász Péter (2013–)