Pártos Gyula (építész)

Pártos Gyula
Született	Puntzman Gyula 1845. augusztus 17. Apatin
Elhunyt	1916. december 22. (71 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Vittorina Bartolucci
Foglalkozása	építész
Iskolái	Zrenjaninska Gimnazija Berlini Műszaki Főiskola (–1870)
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert
Építészi pályafutása
Jelentős épületei	Szent István-templom (Kiskunfélegyháza)
A Wikimédia Commons tartalmaz Pártos Gyula témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pártos Gyula, születési nevén Puntzman Gyula (Apatin, 1845. augusztus 17. – Budapest, 1916. december 22.) építész, Lechner Ödön mellett a magyar stílusú szecesszió úttörője. Pártos Béla közíró, ügyvéd, országgyűlési képviselő testvére, Vittorina Bartolucci opera-énekesnő férje, Radnai Miklós zeneszerző, operaigazgató apósa.

Életpályája

Kezdetben Szkalnitzky Antalnál tanult. Hauszmann Alajos és Lechner Ödön évfolyamtársaként 1870-ben Berlinben szerzett építészi oklevelet. Ezután Pesten társult Lechner Ödönnel, akivel több évtizedes szoros kapcsolata Lechner külföldi útjai után is helyreállt. Közös irodájukban a szervezői feladatokat Pártos látta el, míg a pályázatok és megvalósult művek Lechner művészetét tükrözik. Néhány korai önálló tervén kívül (kiskunfélegyházi Szent István-templom, 1873-1877, ugyanitt Kalmár-kápolna, 1875-1876, kecskeméti református bazár, 1877) az 1880-as évektől részt vett Lechner csaknem valamennyi megvalósult tervének kivitelezésében. Pártos és Lechner társas viszonya csak az Magyar Iparművészeti Múzeum befejezése után, 1896-ban szűnt meg. Az 1900-as évek elejétől ismét önállóan tervezett Budapesten, Győrött, Cegléden, Pozsonyban. Ezek közül egyes tervek Lechner stílusát követték (mint a bajai takarékpénztár, a mai Türr István Múzeum épülete 1893-ban), míg mások a historizmushoz hajlottak.

Testét a Fiumei Úti Sírkert helyezték nyugalomra (19/1-N/A-1-18).

Ismert épületeinek listája

Lechner Ödönnel közösen tervezett épületek

• 1871–1872: Bérház, Bajcsy-Zsilinszky u. 43.
• 1881–1884: Városháza, Szeged
• 1883: Milkó-palota, Szeged, Roosevelt tér 5.
• 1883–1886: Drechsler-palota (más néven: MÁV nyugdíjintézet bérháza), Budapest, Andrássy út 25
• 1887: Rudolf lovassági laktanya, Kecskemét
• 1888–1890: Thonet-ház, Budapest, Váci utca 11/A
• 1893: Szekszárd Szálló, Szekszárd, Garay tér 7.
• 1893: Bajai takarékpénztár, ma: Türr István Múzeum épülete
• 1893–1896: Iparművészeti Múzeum, Budapest, Üllői út 33–37.
• 1893–1897: Városháza, Kecskemét, Kossuth tér 1.

Egyedül tervezett épületek

• 1873–1877: Szent István-templom, Kiskunfélegyháza, Szent István tér 3.
• 1875–1876: Kalmár-kápolna, Kiskunfélegyháza, Móra Ferenc tér 17.
• 1877: Református templom bazárja, Kecskemét
• 1882: megyeháza átalakítása, Zombor
• 1896: Főgimnázium, Szekszárd
• 1900–1901: Magyar Királyi Állami Mechanikai Órásipari Szakiskola, ma: Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar, Budapest, Tavaszmező u. 15.
• 1903: Posta- és Távírda-igazgatóság székháza, Pozsony
• 1903: Ceglédi Főgimnázium, ma: Kossuth Gimnázium, Cegléd, Rákóczi út 46.
• 1903–1905: Fekete Sas Szálló, Hódmezővásárhely, Kossuth tér 3.
• 1905–1906: Magyar Gazdaasszonyok Országos Egyesülete Leányárvaháza és Nevelő intézete, ma: Szerb Antal Gimnázium, Budapest, Batthyány Ilona utca 12.
• 1907: Olasz Köztársaság Nagykövetsége, Budapest, Stefánia út 95.
• 1910–1911: Magyar Királyi Állami Nőipariskola, ma: Jelky András Iparművészeti Szakközépiskola, Budapest, Rákóczi tér 4-5.
• 1910–1912: Tóth Kálmán utcai elemi iskola, ma: Budapest IX. Kerületi József Attila Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Budapest, Tóth Kálmán u. 35.
• ?: Színházépület, Zombor
• ?: Polgári iskola, Kassa, Moyzesova utca

Képtár

• 
  Szent István-templom, Kiskunfélegyháza
• 
  Tóth Kálmán utcai elemi iskola, Budapest
• 
  Iparművészeti Múzeum, Budapest
• 
  Magyar Királyi Állami Nőipariskola, Budapest
• 
  Magyar Gazdaasszonyok Országos Egyesülete Leányárvaháza és Nevelő intézete, Budapest
• 
  Magyar Királyi Állami Mechanikai Órásipari Szakiskola, Budapest
• 
  Főgimnázium, Cegléd
• 
  Olasz Köztársaság Nagykövetsége, Budapest
• 
  Városháza, Kecskemét
• 
  Drechsler-palota, Budapest
• 
  Posta- és Távírda-igazgatóság székháza, Pozsony
• 
  Kalmár-kápolna, Kiskunfélegyháza

Források

• Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994. [1]
• Életrajzi Index

További információk

• A kiskunfélegyházi Szent István-templom története Archiválva 2021. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben

Kapcsolódó szócikkek

• Lechner Ödön
• Szecesszió