Ugrás a tartalomhoz

Lukács Sándor (színművész)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a színművészről szól. Hasonló címmel lásd még: Lukács Sándor (egyértelműsítő lap).
Lukács Sándor
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike Csigó László felvétele
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike
Csigó László felvétele
Született1947. július 21. (77 éves)[1][2]
Miskolc
Állampolgárságamagyar
Házastársa
  • Maráczi Mária
  • (h. 1976–)
GyermekeiLukács Máté
Foglalkozása
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola (1968–1972)
Kitüntetései
Színészi pályafutása
Aktív évek1966–
Híres szerepei
A Wikimédia Commons tartalmaz Lukács Sándor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Lukács Sándor (Miskolc, 1947. július 21. –) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész, költő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Életpályája

[szerkesztés]

16 éves koráig élt szülővárosában. A Földes Ferenc Gimnáziumban kezdte középiskolai tanulmányait, majd Budapesten érettségizett.[3]

1972-ben végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, akkortól a Vígszínház tagja, ahol már főiskolás korában is többször fellépett. Az 1970-es évektől számos magyar filmben játszott, például az 1976-os Beszterce ostromában. 1981-ben szerepelt Szabó István Oscar-díjas Mephistójában is. Az 1990-es években olyan filmekben volt látható, mint például a Linda (1989), a Kisváros (1993–2001) és az Éretlenek (1995). A 2000-es évek elején szerepelt többek közt A Hídemberben (2002), a Magyar vándorban (2004) valamint a Jóban Rosszban teleregényben (2005). 2017-től a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja.[4]

1985 óta költőként versesköteteket ad közre.

Vincze Viktóriával közösen ő adta elő magyarul a Parole, Parole számot (1977-ben kislemezen is megjelent ez a dal magyarul), amelyet eredetileg Mina és Alberto Lupo olaszul, majd Alain Delon és Dalida franciául adott elő. Alain Delont 5 alkalommal szinkronizálta is.

Nős, felesége Maráczi Mária, házasságukból egy fiuk, Lukács Máté született.

Budapest I. kerületében, az Attila úton él.[5]

Színházi szerepei

[szerkesztés]

Filmjei

[szerkesztés]

Játékfilmek

[szerkesztés]

Tévéfilmek

[szerkesztés]

Művei

[szerkesztés]
  • A halhatatlan szabadság dala; Ifjúsági, Bp., 1953
  • Szökés. Lukács Sándor versei; Magvető, Bp., 1985
  • Elrejtett hangszerek; Magvető, Bp., 1988
  • A mulasztás ideje; Orpheusz Könyvek, Bp., 1991
  • Valaki szólított. Versek; Nap, Bp., 1994 (Álarcok)
  • Az elűzött álom. Válogatott és új versek; Nap, Bp., 2006 (Álarcok)
  • Hajad tengerén. Jung Zseni fotói Lukács Sándor verseivel; Panoráma, Bp., 2009 + CD
  • A kezdetek utcája; ill. képek Aknay János; Nap, Bp., 2017 (Álarcok)
  • Földi szokásaid. Versek, 2018–2020; Nap, Bp., 2020 (Álarcok)
  • Kikötő; Nap, Bp., 2022 (Álarcok)
  • Amit őrizni tudsz. Versek; Nap, Bp., 2024 (Álarcok)

CD-k és hangoskönyvek

[szerkesztés]
  • Az vagy nekem...
  • Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek
  • Márai Sándor: Halotti beszéd – Válogatott versek
  • Márai Sándor: Válás Budán
  • Márai Sándor: Ég és Föld
  • Giovanni Boccaccio: Dekameron
  • Guy De Maupassant: Ékszerek – Válogatott novellák
  • Szerb Antal: Szerelem a palackban – Novellák
  • Kosztolányi Dezső – Novellák
  • Illyés Gyula: Kacor király és más mesék a 77 magyar népmeséből

Hangjáték, rádió

[szerkesztés]
  • Könyörgés a Naphoz: Grúz költészet (1972)
  • Jókai Anna: Általános foglalkoztató (1973)
  • Hegedűs Géza: A milétoszi hajós (1974)
  • Hegedűs Géza: Istennők szerelme, avagy a kivétel is törvény (1975)
  • Az ember hivattatása – misztérium (1976)
  • Puskin: A lövés (1977)
  • Ardi Liives: A Maud királyné-föld (1978)
  • Déry Tibor: A félfülű (1978)
  • Illyés Gyula: Beatrice apródjai (1978)
  • Gyenes György: Ismeretlen ismerősök – Georges Simeon (1980)
  • Zoltán Péter: A dárdavivő (1980)
  • Byron – Rádiómontázs (1981)
  • ÚTON – Hatvan év hétköznapjai a művészet és az újságírás tükrében (1982)
  • Hegedűs Tibor: Találkozás a Hitchcock-klubban (1984)
  • Hardy, Thomas: A weydoni asszonyvásár (1985)
  • Illyés Gyula: Kiegyezés (1988)
  • Musierowicz, Malgorzata: Hazugságaim (1988)
  • Bozó László: Gyilkosság a Hungaroringen (1989)
  • Juhász István: Ha megkapod Lillát (1994)
  • Eörsi István: Sírkő és kakaó (1995)
  • Németh László: Az írás ördöge (1995)
  • Rubin Szilárd: New York, New York (1995)
  • Rudyard Kipling: A fehér fóka (1995)
  • Béres Attila: Angyalka és Reglamór (1999)
  • Fodor László: A templom egere (2003)
  • Nagy András: Arad, éjjel (2003)
  • Karinthy Márton: Ördöggörcs (2004)
  • Kalász Márton: Téli bárány (2005)
  • Életünk, halálunk / Vathy Zsuzsa és Lázár Ervin naplójegyzetei (2011)
  • Krúdy Gyula: Mohács (2012)

Díjai, elismerései

[szerkesztés]

Családja

[szerkesztés]

Felesége Maráczi Mária mesterkozmetikus, 1976 Karácsonyán kötöttek házasságot. Fiuk, Máté 1979-ben született, a reklámszakmában dolgozik.[16] Egy unokája van, aki 2020-ban született.[17]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Freebase-adatdump. Google
  2. ↑ filmportal.de
  3. ↑ Déli Hírlap, 1974. március 4.(6. évfolyam, 53. szám) „A Földesből indultak…”
  4. ↑ http://www.mma.hu/szinhaz#Lukács%20Sándor
  5. ↑ Lukács Sándor a kerület díszpolgára (magyar nyelven). Budavar, 2023. május 23. (Hozzáférés: 2023. július 2.)
  6. ↑ Lukács Sándor kapta idén a Ruttkai Éva-emlékgyűrűt. www.atv.hu (2019. december 28.) (Hozzáférés: 2019. december 28.)
  7. ↑ https://mmakademia.hu/alkoto/-/record/MMA34308
  8. ↑ https://einfoszab.budapest.hu/list/budapest-fovaros-onkormanyzata-altal-dijakban-reszesultek-listaja
  9. ↑ Lukács Sándoré a Roboz-emlékdíj. vigszinhaz.hu, 2015. június 15. [2017. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 7.)
  10. ↑ Lukács Sándor színművész is Kazinczy-díjas lett. mno.hu, 2016. április 17. [2016. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 18.)
  11. ↑ Haumann Péter, Lukács Sándor és Nagy Viktor kapták idén a Tolnay Klári-díjat (magyar nyelven). Papageno, 2021. október 5. (Hozzáférés: 2021. október 5.)
  12. ↑ Kerületünk új díszpolgárai. budapest13.hu. Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzata, 2022. június 1. [2022. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. június 2.)
  13. ↑ közönség.hu - Évados díjak, új tagok, rekordszámú beugrás - Évadot zárt a Vígszínház. kozonseg.hu. (Hozzáférés: 2022. június 10.)
  14. ↑ https://budavar.hu/lukacs-sandor-a-kerulet-diszpolgara/
  15. ↑ https://index.hu/kultur/2023/10/27/lukacs-sandor-szinesz-pager-antal-dij-szineszdij/
  16. ↑ Maráczi Mária. ridikul.tv. [2017. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 7.)
  17. ↑ Pór Attila: Hogyan lettem? Lukács Sándor. Nők Lapja, LXXV. évf. 44. sz. (2024. október 30.) 82. o. ISSN 0029-0963

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lukács_Sándor_(színművész)&oldid=27610972”