Galambos Lajos (író)
| Galambos Lajos | |
 | |
| Az 1971-es Körkép antológiában megjelent portréja | |
| Született | 1929. október 14.[1] Kótaj |
| Elhunyt |
Nyíregyháza |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | |
| Kitüntetései |
|
 | |
| Galambos Lajos aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Galambos Lajos témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Galambos Lajos (Kótaj, 1929. október 14. – Nyíregyháza, 1986. szeptember 16.) József Attila-díjas (1962) magyar drámaíró, filmdramaturg, forgatókönyvíró.
Életpályája
[szerkesztés]Szegényparaszti családból indult. A gimnáziumot Nyíregyházán végezte, majd színésznek tanult – 1949-ben kizárták a Színművészeti Főiskoláról –, de végül újságíró és rádióriporter lett 1952-ben. 1957-1962 között a Budapest Filmstúdió dramaturgja volt. Az 1970-es évektől Nyíregyházán élt, ebben az időszakban az Élet és Irodalomban, a Népszabadságban, majd a Kelet-Magyarországban publikált.
Munkássága
[szerkesztés]Első elbeszéléskötete a Hét márványplakett (1951). A kommunista ideológiát kifejező regénye a Jurankó Pál hazatér (1955). A mezőgazdaság átszervezését, a falu átalakulását örökíti meg Gonoszkátyú (1960), Hideg van tegnap óta (1961) és az Utas a Göncöl szekerén (1962) című regényei. Valójában az 1960-as években indult irodalmi pályája. Erősen tapad a magyar irodalom népies hagyományaihoz; a paraszti világ felbomlásáról romantikus nagyításokkal, naturalisztikus nyersességgel fest képet, a hősök megszállottságának naiv, tiszta hitét kiemelve (Isten őszi csillaga, 1962; Mostohagyerekek, 1963; Zsilipek, 1966). Kísérletezett az áttételesebb, szimbolikus megjelenítéssel is, szakítani akarva a közvetlen, publicisztikus szókimondással (Nyílj meg, ég!, 1971; Diagnózis, 1976). A didaktikus kifejtés, az érzelmi-indulati magatartás, a magyar történelem korszakos jelentőségű eseményinek drámai feldolgozásakor is jellemzője (Tüköráldozat, 1977). Az Új Írás és a Kortárs című folyóiratok közölték írásait. Több művéből film készült, így Makk Károly (Megszállottak), Kovács András (Isten őszi csillaga) és Novák Márk (Szentjános fejevétele) egy-egy filmje. Színpadi művei közül a Fegyverletételt a Vígszínház, Szerelmes égitestek című darabját 1985-ben a József Attila Színház mutatta be.
Művei
[szerkesztés]- Hét márványplakett (elbeszélés, 1951)
- Ütközet a levegőben (1953)
- Jurankó Pál hazatér (regény, 1955)
- Dűlőutakon (karcolatok, 1959)
- Gonoszkátyú (kisregény, 1961)
- Hideg van tegnap óta (regény, 1961)
- Utas a Göncöl szekerén (regény, 1962)
- Keserű lapu (elbeszélések, 1963)
- Mostohagyerekek (regény, 1963)
- Zsilipek (regény, 1966)
- Fekete kötés (elbeszélések, 1966)
- Későn (1966)
- Örök malom (kisregény, 1969)
- Mit tudtok ti Pille Máriáról? (regény, 1969)
- Azok az álmok (regény, 1970)
- Nyílj meg, ég! (elbeszélések, 1971)
- Fegyverletétel (1972)
- Szent János fejevétele (regény, 1972)
- Diagnózis (elbeszélések, 1976)
- Tüköráldozat (drámák, 1977)
- Három regény (Keserű lapu; Görög történet; Miguel Dorado kadét két vallomása); Magvető–Szépirodalmi, Bp., 1978
Színházi munkái
[szerkesztés]A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: szerzőként: 4; színészként: 13.[3]
Szerzőként
[szerkesztés]- Pódium 64 (1964)
- Későn (1966)
- Fegyverletétel (1972)
- Szerelmes égitestek (1986)
Színészként
[szerkesztés]- Szilágyi László: Hulló falevél... Hámori Péter
- Kornyejcsuk: Csillagtárna... Artyom
- Gyárfás Miklós: Hatszáz új lakás... Koncz Ernő
- Bródy-Kerekes: Palotaszálló... Péter
- Strauss: Cigánybáró... Gábor diák
- Miljutyin: Szibériai rapszódia... Pável
- Mihajlov-Szamojlov: Titkos háború... Preobrezsánszkij
- Major Ottó: Határszélen... Zászlóaljparancsnok
- Wydrzynski: Klementina asszony szalonja... Karol
- Borozina-Davidszon: Harmadévesek... Pável
- Schenk: Falusi borbély... Keszeg Péter
- Huszka Jenő: Aranyvirág... Lakáj
- Brecht: A kaukázusi krétakör... Őrvezető
Filmjei
[szerkesztés]- A harangok Rómába mentek (1958)
- Három csillag (1960)
- Megszállottak (1961)
- Isten őszi csillaga (1962)
- Szentjános fejevétele (1966)
- Isten és ember előtt (1968)
- Pokolrév (1969)
Emlékezete
[szerkesztés]1993-tól hagyatékát a nyíregyházi Jósa András Múzeum őrzi.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC04834/04938.htm, Galambos Lajos, 2017. október 9.
- ↑ Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. október 12.)
- ↑ 2013. május 28-i lekérdezés
Források
[szerkesztés]- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
További információk
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon
- A magyar irodalom története
- Kortárs magyar írók
- Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2024. december 30.)
