Zubornyák Zoltán
Zubornyák Zoltán | |
2006-ban a Ferencvárosi Művelődési Központ igazgatójaként (Dr. Nehéz-Posony Kata felvétele) | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1961. szeptember 9.[1][2][3] (63 éves) Budapest[1][2][3] |
Házastársa | Verrasztó Gabriella (1984–[4])[5] |
Gyermekei | Zubornyák Barbara[6] Gabriella[4] (1987–)[7] |
Pályafutása | |
Iskolái | Színház és Filmművészeti Főiskola ELTE BTK Budapesti Gazdasági Főiskola |
Aktív évek | 1978– |
Híres szerepei | Kornay Béla „Kábéla” Ballagás |
Díjai | |
További díjak | Ezüst Turul Díj (1998)[1] |
Zubornyák Zoltán weboldala Zubornyák Zoltán IMDb-adatlapja PORT.hu-adatlap | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Zubornyák Zoltán témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Zubornyák Zoltán (Budapest, 1961. szeptember 9. –) színész, rendező, producer, kulturális menedzser, színház- és moziigazgató, tanár, művészeti vezető.
Életútja
[szerkesztés]Fiatalkora, tanulmányai
[szerkesztés]1976-78 között a II. Rákóczi Ferenc, majd 1978-80 között a Dózsa György Gimnáziumban tanult. 1981-ben a Színművészeti Főiskola színész főtanszakén lett hallgató Major Tamás osztályában[8] (további oktatói Zsámbéki Gábor, Szabó István, Székely Gábor volt[9]). 1997-99 között ELTE BTK, kulturális menedzser szakára járt. 2003-2004-ben a Gazdasági Főiskolán posztgraduális képzésen EU szakdiplomáciai szakon kulturális szakdiplomáciai szakértői végzettséget szerzett.[10]
Pályafutása
[szerkesztés]Rendezőként
[szerkesztés]1996 és 2000 között igazgatója – művészeti vezetője -, valamint rendezője is volt a tatabányai Jászai Mari Színháznak. 2001-ben művészeti igazgatója volt az Esztergomi Nyári Játékoknak, ugyanabban az évben művészeti vezető lett az Aranytíz Ifjúsági Centrumban. 2004-2011 között igazgatta a Ferencvárosi Művelődési Központot és Intézményeit. Az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán és a Komlósi Oktatási Stúdióban mint beszédtechnika és kommunikáció-elmélet oktató működött.[10] A Seven Arts – az első magyarországi színészügynökség – alapító tagja valamint tulajdonosa volt.[9][2]
Rendezései
[szerkesztés]- Jászai Mari Színház (Tatabánya)
- 1996. november 22. – Goldoni: Mirandolina[11]
- 1996. december 5. – Exupéry: A kis herceg[12]
- 1997. január 27. – Boldizsár Péter: Aprószentek[13]
- 1997. augusztus 8. – Brandon Thomas–Aldobolyi: Charley nénje[14]
- 1997. október 10. – Friedrich Schiller: Ármány és szerelem[15]
- 1997. október 31. – Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk[16]
- 1998. augusztus 14. – Duval–Nádas–Szenes: Potyautas[17]
- 1998. október 20. – Lars Norén: Az éjszaka a nappal anyja[18]
- 1999. február 20. – Beaumarchais: Figaro házassága, vagy: egy napi bolondság[19]
- 1999. április 23. – Fejes Endre–Presser Gábor: Jó estét nyár, jó estét szerelem[20]
- 1999. december 4. – Erich Kästner: Emil és a detektívek[21]
- 2000. június 14. – Ayckburn: Hálószoba-komédia[22]
- 2000. november 10. – Andrew Lloyd Webber: József és a színes szélesvásznú álomkabát[23]
- Akropolisz Szabadtéri Színpad
- 1998. július 28. – Vaszary: Bubus[24]
- Aranytíz Ifjúsági Centrum
- Szép Ernő: Krémes[25]
- Szegedi Pinceszínház
- 2002. – Katajev: A kör négyszögesítése[26][27]
- 2002. –Cy Coleman - Michael Stuart: Szeretem a feleségem[27]
- Merz Ház
- 2004. – Christopher Hampton: Illuminációk[28]
Színészként
[szerkesztés]Hallgatóként szerepelt többek között William Shakespeare Coriolanus című tragédiájában, melyet a Katona József Színház mutatott be 1985. október 1. és 1988. december 3. között. Az előadások rendezője Székely Gábor volt.[29]
1986-ban került a Miskolci Nemzeti Színházhoz,[2][25] majd 1990-től a Nemzeti Színház,[25] 1990-ben a Játékszín,[25] 1991-től a Békés Megyei Jókai Színház,[2][25] 1992-ben a Vidám Színpad[25] 1992-től a kecskeméti Katona József Színház[25] 1995-től az egri Gárdonyi Géza Színház,[25] 1996-tól a tatabányai Jászai Mari Színház művésze volt.[25]
Színházi szerepei
[szerkesztés]- Nemzeti Színház
- Ódry Színpad
- Miskolci Nemzeti Színház
- De Filippo – Szűcs: Milliomos Nápoly/ Amadeo (Gennaro Jevino fia)[31]
- Görgey Gábor – Illés Lajos: Csongor és a Tündér[32]
- Szomory – Dezsényi: II. Lajos király/ Szapolyai György[33]
- Büchner – Szőke: Danton halála/ Hérault-Séchelles[34]
- Sartre – Szűcs: Piszkos kezek/ Hugo[35][36]
- Gárdonyi Géza Színház
- Szigligeti – Gali: Liliomfi[36]/ Szellemfi, vándorszínész[37]
- Békéscsabai Jókai Színház
- Thomas – Gergely: Charley nénje/ Lord Frank Babberle[36][38]
- Kander – Ebb – Tasnádi: Kabaré/ Konferanszié[36][39]
- Jászai Mari Színház (Tatabánya)
- Benkő Gyula Színház
- „Hol vagytok, ti régi játszótársak...'”' – jótékonysági gálaest Gobbi Hilda születésnapján/ ? (2006)[42]
- Kecskeméti Katona József Színház
Filmszerepei
[szerkesztés]Bemutató | Cím | Szerep | Rendező |
1980 | Ballagás | Kornay Béla „Kábéla”[48] | Almási Tamás |
1985 | Eszterlánc | ? | Péterffy András[49] |
1987 | Malom a pokolban | ? | Maár Gyula[50] |
1991 | Sztálin menyasszonya | ? | Bacsó Péter[51] |
Találkozás Vénusszal | ? | Szabó István[51] | |
Isten hátrafelé megy | ? | Jancsó Miklós[51] | |
1994 | A Brooklyni testvér | ? | Gárdos Péter[52] |
1996 | Levelek Perzsiából | Tamás[53] | Rambod Lotfi |
2002 | Kelj fel, komám, ne aludjál | ? | Jancsó Miklós[54] |
2019 | Láz / Semmelweis halála | ? | ?[55] |
- A Szomszédok című magyar televíziós filmsorozatban Julcsi kollégáját, Lacit alakította (1991–1999).
- A Szeress most! szappanopera-vígjátékban 3 epizódban egy jogász szerepében tűnt fel (2005).
- 2015. október 9-től[56] volt szereplője a Barátok közt szappanoperának, amiben Schneider Ludwigot alakította.[57] Az általa játszott szereplőt 2017-ben kiírták a sorozatból.[58]
Angliában
[szerkesztés]2011-ben Londonba költözött, ahol egy ottani mozit vezet. 2018-ban a brit állampolgárság megszerzésén dolgozott,[59] melyet később meg is kapott.[9] 2021-től Nottinghamban moziigazgató.[60]
Könyve
[szerkesztés]- Zubornyák Zoltán. El nem mesélt történetek. Budapest: Kossuth Kiadó. ISBN 9789635444526 (2021)[61]
Családja
[szerkesztés]Szülei Zubornyák Mihály és Bencze Margit.[4] Feleségével, Verrasztó Gabriella úszónővel (Verrasztó Zoltán húgával) 1972-ben ismerkedett meg. Az ötödik évfolyamtól ugyanabba az osztályba jártak.[62] 1984-ben házasodtak össze.[4][62] Leányuk, Barbara Gabriella 1987-ben született.[4][62]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c Zubornyák Zoltán. Petőfi Irodalmi Múzeum. [2023. augusztus 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 14.)
- ↑ a b c d e Székely (1994), 879. old.;
- ↑ a b Zubornyák Zoltán. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2023. augusztus 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 14.)
- ↑ a b c d e Ki kicsoda 2000: Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon. Budapest: Greger-Biográf. 1999. 1801. o.
- ↑ Akikről beszélnek. Reform, III. évf. 33. sz. (1990. augusztus 17.) 43. o.
- ↑ Ki az a Zubornyák? Pesti Műsor, XLI. évf. 27. sz. (1992. július 3.) 4. o.
- ↑ Benedek Miklós: Vissza-, meg előretekintés. Észak-Magyarország, XLIV. évf. 27. sz. (1988. augusztus 6.) 8. o.
- ↑ Színház- és Filmművészeti Egyetem: A Színház- és Filmművészeti Főiskola 1986-ban oklevelet szerzett hallgatói. [2014. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 4.)
- ↑ a b c Lakner Zoltán: A szabadság ára – Kis magyar színháztörténet Londonból. Jelen, 2020. november 14. [2021. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 9.)
- ↑ a b Hübners (2007), 2036. old. (a CD-mellékleten);
- ↑ Mirandolina. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2023. augusztus 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 14.)
- ↑ A kis herceg. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2023. augusztus 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 14.)
- ↑ Aprószentek. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 22.)
- ↑ Charley nénje. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 22.)
- ↑ Ármány és szerelem. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 22.)
- ↑ A Pál utcai fiúk. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 22.)
- ↑ Potyautas. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2023. augusztus 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 14.)
- ↑ Az éjszaka a nappal anyja. port.hu. [2014. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 10.)
- ↑ Figaro házassága, vagy: egy napi bolondság. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2023. augusztus 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 14.)
- ↑ Jó estét nyár, jó estét szerelem. t. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intéze. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 22.)
- ↑ Emil és a detektívek. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 22.)
- ↑ Hálószoba-komédia. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2023. augusztus 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 14.)
- ↑ József és a színes szélesvásznú álomkabát. port.hu. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intéze. [2023. augusztus 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 14.)
- ↑ Bubus. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2023. augusztus 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 14.)
- ↑ a b c d e f g h i B. Fábri (2000), 495. old.;
- ↑ H. Zs: Musicalpremier a Pinceszínházban. Délvilág, LIX. évf. 66. sz. (2002. március 20.) 6. o.
- ↑ a b Szegedi Pinceszínház archívumának adattára. [2014. február 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 10.)
- ↑ Illuminációk adatai az EST.hu-n. [2014. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 10.)
- ↑ William Shakespeare - Coriolanus (Katona József Színház). [2011. november 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 7.)
- ↑ 1990. Remenyik Zsigmond: KARD ÉS KOCKA. Colovox. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 28.)
- ↑ Milliomos Nápoly. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 22.)
- ↑ Cz: Álomjáték. [2022. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 12.). Színházi esték. 1988
- ↑ II. Lajos király. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2015. november 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 22.)
- ↑ Danton halála. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 22.)
- ↑ Piszkos kezek. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2015. április 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 22.)
- ↑ a b c d Zubornyák Zoltán. Magyar Színházművészeti Lexikon. [2015. november 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 22.)
- ↑ Liliomfi. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2023. augusztus 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 14.)
- ↑ Charley nénje. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2015. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 22.)
- ↑ Kabaré. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2023. augusztus 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 14.)
- ↑ A Haramiák című előadás adatlapja a port.hu-n. [2013. március 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 17.)
- ↑ Haramiák. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2023. augusztus 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 22.)
- ↑ "Hol vagytok, ti régi játszótársak..." – jótékonysági gálaest Gobbi Hilda születésnapján. [2022. április 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 14.)
- ↑ Mesél a bécsi erdő. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2023. augusztus 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 22.)
- ↑ Cseresznyéskert. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2023. augusztus 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 14.)
- ↑ Imádok férjhez menni. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2023. augusztus 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 22.)
- ↑ Feketeszárú cseresznye. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2015. április 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 22.)
- ↑ A nagymama. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 22.)
- ↑ A Ballagás című film adatlapja az IMDb-n. [2016. március 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 13.)
- ↑ Az Eszterlánc című film adatlapja a port.hu-n. [2016. április 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 13.)
- ↑ A Malom a pokolban című film adatlapja a port.hu-n. [2022. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. szeptember 9.)
- ↑ a b c A film megjelölése Zubornyák Zoltán oldalán. [2012. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 13.)
- ↑ Az A Brooklyni testvér című film adatlapja a port.hu-n. [2014. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 13.)
- ↑ A Levelek Perzsiából című film adatlapja az IMDb-n. [2017. február 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 13.)
- ↑ A Kelj fel, komám, ne aludjál című film adatlapja az IMDb-n. [2022. április 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 14.)
- ↑ Láz / Semmelweis halála című film adatlapja az PORT.hu-n. [2023. augusztus 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
- ↑ Tóth Berta: Ludwig érkezése gyökerese megváltoztatja a Mátyás király tér lakóinak mindennapjait. RTL Klub, 2015. október 9. [2017. július 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 9.)
- ↑ Schneider Ludwig. RTL Klub. [2016. április 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 9.)
- ↑ Két szereplőt is kiírtak a Barátok köztből. Origo.hu, 2017. április 8. [2021. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. december 22.)
- ↑ 24.hu: Londonba költözött a Barátok közt szereplője, Zubornyák Zoltán. 24.hu, 2018. január 22. [2016. április 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 14.)
- ↑ Archivált másolat. [2023. május 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. május 21.)
- ↑ Carbonari: El nem mesélt történetek: akik rosszkor voltak sehol. KultúrPara.hu, 2021. május 25. [2021. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 14.)
- ↑ a b c Kemény György: Búcsú és visszaérkezés. Magyar Ifjúság, XXXII. évf. 22. sz. (1988. május 27.) 44–45. o.
Források
[szerkesztés]- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. 879. o. ISBN 963-05-6635-4
- Zubornyák Zoltán a PORT.hu-n (magyarul)
- Zubornyák Zoltán az Internet Movie Database oldalon (angolul)
- Zubornyák Zoltán a Színházi adattárban. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2024. december 21.)
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos oldala Archiválva 2012. január 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
- több szerző, Zubornyák Zoltánnal Tábori Zsuzsa. Színészek csillagfényben – Portréinterjú ötvenhárom tizenharmadik kerületben élő művészről. Budapest: XIII. Kerület Közművelődéséért Közalapítvány. ISBN 963-210-469-2 (2003)