Ugrás a tartalomhoz

Jancsó Miklós (filmrendező)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a filmrendezőről szól. Hasonló címmel lásd még: Jancsó Miklós (egyértelműsítő lap).
Jancsó Miklós
Született1921. szeptember 27.[1][2][3][4][5]
Vác
Elhunyt2014. január 31. (92 évesen)[6][1][2][3][4]
Budapest[7]
Állampolgárságamagyar
Házastársa
Gyermekei
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
SírhelyeFiumei Úti Sírkert
A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Jancsó Miklós témában.
A Wikimédia Commons tartalmaz Jancsó Miklós témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Hernádi Gyula és Jancsó Miklós

Jancsó Miklós (Vác, 1921. szeptember 27. − Budapest, 2014. január 31.) kétszeres Kossuth-díjas és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, érdemes és kiváló művész. Jellemzője az igen szokatlan hosszú snitt, amely vágás nélküli, folyamatos felvételt jelent. A szereplők mozgatása – akár percekig – adja a filmszerűséget, ami nagy összpontosítást igényel minden résztvevőtől.[8]

Élete

[szerkesztés]

Erdélyből származó családjának román ága nagyobb volt, mint a magyar, ezek románnak, míg a másik rész magyarnak vallotta magát. Román, Nicolae nevű nagybátyja után a Miklós keresztnevet kapta. Édesapja 1916-tól az erdélyi kormánybiztos titkáraként tevékenykedett. A Monarchia összeomlása után apját távollétében az új hatalom halálra ítélte, ezért családjával együtt Magyarországon telepedett le.[9]

A székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumban érettségizett. Középiskolai tanulmányai után a pécsi Erzsébet Tudományegyetem jogi karára iratkozott be, de diplomát a közben visszakapott Kolozsvárott szerzett, 1944-ben. Bejelentkezett az ügyvédi kamarába, de jogi munkát már nem végzett.

1946-ban Budapestre költözött, és beiratkozott a Filmművészeti Főiskolára, ahol 1951-ben rendezői diplomát szerzett. Diplomafilmet nem készített, mert nem volt rá pénz.

1949. december 21-én házasságot kötött Wowesznyi Katalinnal. A házasságból két gyermek született: 1952-ben Jancsó Nyika (ifj. Jancsó Miklós) és 1955-ben Jancsó Babus (Katalin).

Kezdetben rövidfilmeket készített, majd 1958-ban, 37 évesen elkészítette első nagyjátékfilmjét A harangok Rómába mentek címen. A filmet Somló Tamás fényképezte, akivel 1969-ig dolgozott együtt, legutolsó közös munkájuk a Fényes szelek című film volt. Somló Tamást Kende János operatőr váltotta fel. A Szegénylegények című filmje volt az első, amire felfigyeltek a külföldi kritikusok.

Wowesznyi Katalintól elvált, majd 1958-ban feleségül vette Mészáros Mártát, a később Kossuth-díjas filmrendezőnőt, akinek adoptálta előző házasságában született fiát, Zoltánt. Együtt nevelték három gyermeküket, de közös gyerekük nem született.

Jancsó Miklós otthonában (2000)

1959-ben Nemeskürty István közreműködésével megismerkedett Hernádi Gyula íróval, aki attól kezdve állandó alkotótársa lett egészen annak 2005-ben bekövetkezett haláláig. 1968-ban ismét elvált, mert Budapesten megismerkedett Giovanna Gagliardo olasz újságíró-forgatókönyvíróval, akivel Rómába költözött közel tíz évre, kisebb-nagyobb budapesti megszakításokkal. Ebben az időben készítette A pacifista, a Technika és rítus és a Róma visszaköveteli Cézárt című alkotásait. 1970-ben színházi rendezőként is debütált a 25. Színházban a Fényes szelek című darabjával.

1980-ban szakított Gagliardóval, és 1981-ben feleségül vette Csákány Zsuzsa filmvágónőt. A házasságból 1982. július 2-án Budapesten megszületett fiuk, Jancsó Dávid, aki olyan magyar filmek vágójaként dolgozott, mint az Ede megevé ebédem, a Delta, az Oda az igazság, a Szelíd teremtés – A Frankenstein-terv, a Fehér isten és a Jupiter holdja.[10]

1988 óta címzetes egyetemi tanár volt a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. 1990 és 1992 között a Harvardon tanított.

Utolsó filmje a Magyarország 2011 (2012) szkeccsfilm volt, amelyben társrendezőként működött közre.

Közéleti szerepvállalása

[szerkesztés]

Jancsó többször is kinyilvánította az SZDSZ iránti szimpátiáját. 1994-ben és '98-ban az SZDSZ országos listáján szerepelt. Ezenkívül támogatta a marihuána legalizálását. 2003-ban védnöke volt a Kendermag Egyesület ,,Engedd szabadon a kendert" nevű rendezvényének.[11]

Filmjei

[szerkesztés]

Nagyjátékfilmek

[szerkesztés]

Kisjátékfilmek, dokumentumfilmek

[szerkesztés]
  • Kezünkbe vettük a béke ügyét (1951)
  • A szovjet mezőgazdasági küldöttség tanításai (1951)
  • A 8. szabad május 1. (1952)
  • Arat az orosházi 'Dózsa' (1953)
  • Egy kiállítás képei (1954)
  • Emberek, ne engedjétek! (1954)
  • Éltető Tisza-víz (1954)
  • Galgamentén (1954)
  • Ősz Badacsonyban (1954)
  • Angyalföldi fiatalok (1955)
  • Egy délután Koppánymonostorban (1955)
  • Emlékezz, ifjúság! (1955)
  • Alkonyok és hajnalok (1961)
  • Hej, te eleven fa… (1963)[2]
  • Jelenlét (1965)
  • Közelről: A vér (1966)
  • Második jelenlét (1978)
  • Harmadik jelenlét (1986)
  • Sír a madár (1988)
  • Szeressük egymást gyerekek! (1996)
  • Játssz, Félix, játssz! (1997)
  • Kövek üzenete: I–V. Budapest, Máramaros, Kárpátalja, Moldva, Hegyalja 1993-94
  • Maradékok, 1993
  • Hősök tere I–II. 1996
  • Én József Atilla itt vagyok. I–II. 1995
  • Két epizód és egy rítus, 1997
  • Két ünnep és egy dal, 1997
  • Két életkép, 1997
  • Temetetlen holtak, 1998

Tévéfilmek

[szerkesztés]
  • Laboratorio teatrale di Luca Ronconi (1977)
  • Faustus doktor boldogságos pokoljárása (1982)
  • Omega, Omega (1983)
  • Budapest – Muzsika (1984)

Színházi rendezései

[szerkesztés]
Jelenet az 1973-ban bemutatott Vörös zsoltár című előadásból (25. Színház)
  • Ennyi Baby
  • Fényes szelek (1971)
  • Vörös zsoltár (1973)
  • Hasfelmetsző Jack (1978)
  • Mata Hari (1979)
  • Csárdáskirálynő (1980)
  • Otelló (1980)
  • Bayer aspirin (1981)
  • Drakula (1982)[12]
  • Szép magyar tragédia (1982)
  • Jöjj délre, Cimborám! (1983)
  • A cella (1984)

Jelentősebb elismerései

[szerkesztés]

Könyvek

[szerkesztés]

Jancsóról

[szerkesztés]
  • Émile Breton: Miklós Jancsó. Une histoire hongroise; Yellow now, Crisnée, 2015 (Coté cinéma)
  • Sztrana Jancso, v kotoruju priglasajet Alekszandr Trosin; összeáll., ford. Alekszandr Trosin; Ejzenstejnovszkij centr isszledovanyij kinokul'turi, Moszkva, 2002 (Muzej Kino)
  • Marx József: Jancsó Miklós két és több élete (Vince Kiadó, 2000)
  • Gyertyán Ervin: Jancsó Miklós (Magyar Filmintézet, 1976)
  • Michel Estéve: Miklós Jancsó; Lettres modernes–Minard, Párizs, 1975 (Études cinématographique)
  • Szekfű András: Fényes szelek, fújjátok! Jancsó Miklós filmjeiről (Magvető, 1974)
  • Hernádi Gyula: Vitam et sanguinem. I. Magyar rapszódia ; II. Allegro barbaro ; III. Concerto. Hernádi Gyula és Jancsó Miklós filmregénye. (Magvető, 1978)
  • Hernádi Gyula: Jancsó Miklós szeretői (Szabad Tér Kiadó, 1988)
  • Giulio Marlia: Lo schermo liberato. Il cinema di Miklós Jancsó (Ed. Liberoscambio, Firenze, 1982) (olaszul)
  • Magyar Rapszódia. Jancsó Miklós filmjei (Babits Kiadó, 1991)
  • Jancsó Miklós életműve (CD-szövegkönyv)

Jancsótól

[szerkesztés]
  • Jancsó Miklós: Szegénylegények. Ötlettől a filmig (Magvető, 1968)
  • Jancsó Miklós–Hernádi Gyula: Csendes Kiáltás–Fényes Szelek (Pelikán Kiadó, 1994)
  • Csendes kiáltás. Bacsó Péter beszélgetései Jancsó Miklóssal; Pelikán, Bp., 1994
  • Uccu, megérett a meggy; vál., utószó Marx József; Ferencvárosi Művelődési Központ és Intézményei, Bp., 2006

Emlékezete

[szerkesztés]

Dániel Anna Hiányzik Szecső című 1973-as ifjúsági regényében már így viccelődnek egymással gimnáziumi diákok: „– Tudjuk, Jancsó belőled merített, sőt Antonioni is. Ő egyenest mindent Moticska Bélucinak köszönhet.”

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. július 21.)
  2. ↑ a b filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b Brockhaus (német nyelven)
  5. ↑ Artists of the World Online (német és angol nyelven). K. G. Saur Verlag, 2009
  6. ↑ magyar, http://www.origo.hu/filmklub/blog/halal/20140131-meghalt-jancso-miklos-filmrendezo.html
  7. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  8. ↑ Vajna Tamás - A ma 100 éve született Jancsó Miklós csodafegyvere: a hosszú snitt (qubit.hu, 2001.09.27.)
  9. ↑ Jancsó Miklós életműve
  10. ↑ Jancsó Dávid adatlapja az IMDb-n
  11. ↑ [1] Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben hirszerzo.hu (2003)
  12. ↑ Jancsó Miklós Színházi rendezései. okfilmszemle.hu. (Hozzáférés: 2017. január 27.)
  13. ↑ 'PÁRHUZAMOS KULTÚRÁÉRT' 2016 díjazottjai. MEDIAWAVE Alapítvány. [2016. augusztus 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 17.)
  14. ↑ Húszéves a Köztársaság-díj Göncznek, Fergének, Kornainak és másoknak – Népszabadság Online

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Féjja Sándor: A „Fényes szelek” attitűd- és identifikációs vizsgálata (In: Tanulmányok a filmszociológia problémaköréhez, Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, Bp., 1971)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Jancsó_Miklós_(filmrendező)&oldid=27353271”