Ugrás a tartalomhoz

Gaál István (filmrendező)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a filmrendezőről szól. Hasonló címmel lásd még: Gál István (egyértelműsítő lap).
Gaál István
Született1933. augusztus 25.
Salgótarján
Elhunyt2007. szeptember 25. (74 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásafilmrendező, fényképész, operatőr
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola (1958)
KitüntetéseiKossuth-díj (1991)
Magyar Mozgókép Mestere (2005)
SírhelyeFarkasréti temető (25-10-26)[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Gaál István témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gaál István (Salgótarján, 1933. augusztus 25. – Budapest, 2007. szeptember 25.) Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, fényképész, operatőr.

Életpályája

[szerkesztés]

Iskoláit Pásztón kezdte – elektrotechnikusnak készült –, majd Szegeden folytatta. Keleti Márton osztályában végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakát, 1958-ban.

Ügyelő volt a Hunnia Filmgyárban, majd a római filmfőiskolán (Centro Sperimentale di Cinematografia) mélyítette el ismereteit, ahol filmelméletet, filmtörténetet, vágást tanult. 1961-ig ugyanitt oktatóként is tevékenykedett. Itthon a Budapest Filmstúdió munkatársaként híradókat készített asszisztensként, alapító tagja volt a Balázs Béla Stúdiónak. Alkotói pályája a Budapest Filmstúdió jogutódjánál, a IV. Stúdióban folytatódott, Nemeskürty István irányításával.

Dokumentaristaként indult, Pályamunkások című rövid mozgóképe (főiskolai vizsgadarabja) a fizikai munkát tette vizuális és akusztikus hatáselemmé, ritmusalkotó tényezővé. A Sára Sándor rendezte Cigányok operatőreként a hazai valóság egyik alapproblémájáról adott látleletet.

Tiszai filmtanulmányai vezettek Sodrásban című első és mindjárt nemzetközi sikerű játékfilmjéhez, amely a népből származó értelmiségi ifjúság felelősségéről szól. Mészöly Miklós kisregényéből készült a Magasiskola, amelyet a pusztuló magyar faluról készült lírai beszámolója, a Holt vidék követett. Bartók Béla és általában a zene kezdettől fogva meghatározó élménye volt, Orfeusz és Eurydiké című filmje Gluck muzsikájának képi megjelenítése, egyszersmind filozofikus átgondolása az emberi élet értelmének. További emlékezetes alkotása a Zöldár, a Keresztelő, a Peer Gynt, az Örökségünk, a Vámhatár, a Krónika, a Naponta két vonat, a Legato, a Haláltánc, a Cserepek, a Római szonáta, az Isten teremtményei, az Éjszaka, a Gyökerek (Bartók-sorozat), a Rendhagyó párizsi leltár és a Keralai mozaikok.

Mesterkurzusokat tartott Indiában (1985, 1994, 1995, 1996), cannes-i és egyéb zsűrifeladatokat teljesített. 1990-ben az állófényképezés művészeként mutatta be a Műcsarnok kiállítása. Költői tehetségét a Portugál gálya (Physalia) című írása bizonyította. Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el: 1963-ban a Karlovy Vary-i filmfesztivál fődíjával, 1965-ben a filmkritikusok díjával, 1969-ben Balázs Béla-díjjal tüntették ki, 1970-ben a cannes-i fesztivál különdíját kapta a Magasiskoláért. 1981-ben érdemes művész lett, 1991-ben Kossuth-díjat kapott, 1999-ben megkapta a Magyar Filmszemle életműdíját. 2005-ben elnyerte a Magyar Mozgókép Mestere címet. Gaál István szerepelt a 2007-es Prima Primissima Díj magyar színház- és filmművészet kategóriájának jelöltjei között. Gaál Istvánt a Magyar Filmművészek Szövetsége és a Magyar Mozgókép Közalapítvány saját halottjának tekintette.

Születésének 75. évfordulójának emlékére 2008. augusztus 25-én Pásztón a Múzeum téren megnyílt a Gaál István emlékszoba, ami budapesti lakásának megfelelően bútoraival, személyes tárgyaival van berendezve.

Filmjei

[szerkesztés]

Rendezőként, operatőrként és forgatókönyvíróként

[szerkesztés]
  • Ötven (1955, rendező)
  • Pályamunkások (1957)
  • Etűd (1961) rendező
  • Oda-vissza (1962) rendező
  • Cigányok (1962) operatőr
  • Tisza-őszi vázlatok (1963) rendező
  • Sodrásban (1963)
  • Zöldár (1965)
  • Keresztelő (1967)
  • Krónika (1967) rendező
  • Férfiarckép (1968) (tévéfilm) operatőr
  • Tízéves Kuba (1969) rendező
  • Bartók Béla: Az éjszaka zenéje (1970) rendező, forgatókönyvíró
  • Magasiskola (1970)
  • Holt vidék (1971)
  • Örökségünk - 500 éves a magyar könyvnyomtatás (1975) (tévéfilm) rendező
  • Képek egy város életéből - Szolnok 900 éves (1975) rendező
  • Naponta két vonat (1977) (tévéfilm) rendező
  • Vámhatár (1977) (tévéfilm) rendező
  • Legato (1977)
  • Cserepek (1980)
  • Haláltánc (1981) (tévéfilm) rendező
  • Orfeusz és Eurydiké (1985)
  • Isten teremtményei (1986) (tévéfilm) rendező
  • Béni bácsi (1987) (TV film) rendező, forgatókönyvíró
  • Peer Gynt (1988) (TV film) rendező
  • Éjszaka (1989) (tévéfilm) rendező
  • Zene (1990) (TV film) rendező
  • Római szonáta (1996) (TV film) rendező
  • Gyökerek - Bartók Béla (1881-1945) (2000) (tévéfilm) rendező, forgatókönyvíró, operatőr
  • Eiben István fényudvara – Az utolsó tekercs (2002) (tévéfilm) közreműködő
  • Rendhagyó párizsi leltár (2004) (tévéfilm) rendező, forgatókönyvíró, operatőr
  • Kerala (2005) (TV film) rendező, forgatókönyvíró, operatőr
  • Bartók Béla (1881-1945) (tévéfilm) rendező, forgatókönyvíró, operatőr

Portréfilmek Gaál Istvánról

[szerkesztés]
  • Pörös Géza: Gazdag pillanatok (TV film) szereplő
  • Shah Timor: Egy képíró a Varázsvölgyből - Gaál István életútja (2006-2007) szereplő

Díjai

[szerkesztés]
A "Párhuzamos kultúráért" díj átvételekor a díjjal

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ http://www.bessenyei.hu/farkasret/fotok-g.htm, 2019. október 25.
  2. ↑ (2001.05.21.) Átadták az első Gundel-díjakat, Archív hírek: Díjak, Filmkultúra.hu - 2001.
  3. ↑ 'PÁRHUZAMOS KULTÚRÁÉRT' 2016 díjazottjai. MEDIAWAVE Alapítvány. [2016. augusztus 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 17.)

Források

[szerkesztés]
  • Gaál István-portré
  • Filmkultúra.hu
  • Szabó György: Gaál István; Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum–NPI, Bp., 1978 (Filmbarátok kiskönyvtára)
  • Gaál István; szerk. Fodor László, Németh Beatrix; Műcsarnok, Bp., 1990
  • Zalán Vinceː Gaál István krónikája; Osiris, Bp., 2000 (Osiris könyvtár. Film)
  • Képességek. Gaál István fényképei; szerk. Kincses Károly, Módos Péter, Schrammel Imre; Magyar Fotográfiai Múzeum, Kecskemét, 2007 (A magyar fotográfia történetéből)
  • Shah Gabriellaː Egy képíró a Varázsvölgyből. Gaál István életútja; Nógrád Megye Önkormányzata, Salgótarján, 2011 (Nógrád, a varázslatos világ)
  • Sodrásban. Gaál 80; szerk. Pintér Judit, Shah Gabriella; Magyar Művészet Akadémia, Bp., 2014

További információk

[szerkesztés]
  • Elhunyt Gaál István filmrendező
  • Odeon.hu
  • Kovács Sándorː Bartók Béla útján. Utószó a Gyökerek című filmhez; fénykép Gaál István, szerk., előszó Várbíró Judit; Holnap, Bp., 2001 (angolul, franciául, németül, olaszul is)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gaál_István_(filmrendező)&oldid=25302167”