Paweł Pawlikowski
Paweł Pawlikowski | |
Született | 1957. szeptember 15. (67 éves)[1][2] Varsó[3] |
Állampolgársága | |
Nemzetisége | lengyel |
Házastársa | Małgosia Bela |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Oxfordi Egyetem |
Kitüntetései | Lengyelország Újjászületése érdemrend tisztje |
Rendezői pályafutása | |
Híres rendezései | Ida Hidegháború |
Díjai | |
BAFTA-díjak | |
Legjobb brit film Szerelmem nyara (2005) Legjobb idegennyelvű film Ida (2015) Legjobb debütálás (brit forgatókönyvíró, filmrendező vagy producer) Az utolsó menedék (2001) | |
Goya-díjak | |
Legjobb európai film Ida (2015) Hidegháború (2019) | |
További díjak | |
| |
A Wikimédia Commons tartalmaz Paweł Pawlikowski témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Paweł Aleksander Pawlikowski (Varsó, 1957. szeptember 15. –) lengyel filmrendező, forgatókönyvíró, aki élete nagy részében az Egyesült Királyságban élt és dolgozott.
Az 1990-es években számos díjnyertes dokumentumfilmet forgatott, valamint Az utolsó menedék és a Szerelmem nyara című filmeket, amelyek mindegyike BAFTA-díjat és számos más európai díjat nyert. Ida című fekete-fehér filmdrámája 2014-ben hat Európai Filmdíjat nyert el, 2015-ben pedig a legjobb idegen nyelvű filmért járó Oscar-díjat szerezte meg. A 2018-as cannes-i fesztiválon Hidegháború című filmjéért a legjobb rendezésért járó díjat vehette át.
Fiatalkora és családja
[szerkesztés]Pawlikowski Varsóban született, gyermekkorát is ott töltötte, a főváros Mokotów városrészében járt általános iskolába. Anyja, aki a varsói egyetem angol nyelvtanára volt, egy hagyományos katolikus családból származott. Apja ateista, humanista, szabad gondolkodású elismert katonaorvos volt, aki az 1968. márciusi eseményeket követő állami szintű antiszemita kampány miatt 1969-ben Ausztriába távozott.[4][5] „Mindennél jobban szerette Lengyelországot, ezért annak elhagyása nagy csapásként érte” – mondta róla Pawlikowski, aki csak késő tizenéves korában tudta meg, hogy apai nagyanyja egy asszimilált zsidó orvos volt, s az auschwitzi koncentrációs táborban halt meg.[6][7] A szülők hivatalosan elváltak, a gyermek anyjával maradt. Keresztanyja Barbara Kwiatkowska-Lass színésznő, anyja barátja volt.
1971-ben, 14 évesen, anyjával együtt az Egyesült Királyságba utazott, ahol politikai menedékjogot kértek. Később rövid ideig Nyugat-Németországban, Olaszországban és Franciaországban tartózkodott, végül 1977-ben Angliában telepedett le, ahol közel 30 évig élt. Angliában egy katolikus londoni iskolában töltötte első éveit, ám rossz tanuló volt, nehezen fegyelmezhető, ezért eltanácsolták.[7]
A Londoni- és Oxfordi Egyetemeken irodalmat és filozófiát hallgatott. Az Oxfordi Egyetemen Georg Trakl osztrák író és költő tragédiájáról kezdett írni doktori disszertációt, azonban nem fejezte be. Oxfordon beiratkozott egy filmműhelybe. 1986-ban a BBC-hez ment, ahol eleinte dokumentumfilmeket készített. 2004-2007-ben az Oxford Brookes Egyetem (OBU) kreatív munkatársa volt. Filmrendezést és forgatókönyvírást tanított a londoni Nemzeti Film- és Televíziós Iskolán (NFTS), valamint a Varsói Wajda Filmiskolán.
Pályafutása
[szerkesztés]Az 1980-as-90-es években a BBC részére Paul Pawlikowski néven dolgozó rendező és forgatókönyvíró dokumentumfilmjeivel vált híressé, melyeknek lírai és ironikus hangvitele sok rajongót és díjat szereztek számára. A From Moscow to Pietushki című dokumentumfilm egy költői utazás volt a kultikussá vált szovjet szamizdat író, Venyegyikt Vasziljevics Jerofejev világába, amelyért többek között Emmy-díjat, a Royal Television Society (RTS) díját, valamint Prix Italia díjat nyert.[8][9] Az ugyancsak többszörös díjnyertes Dostoevsky's Travels egy tragikomikus road movie, amelyben egy szentpétervári villamosvezető, Fjodor Dosztojevszkij egyetlen, még élő leszármazottja körbeutazza Nyugat-Európát, hogy lekezelő humanisták, arisztokraták és monarchisták körében, valamint a baden-badeni kaszinóban annyi pénzt szedjen össze, amennyiért megvásárolhat egy használt Mercedest. Pawlikowski legeredetibb és legelismertebb filmje a boszniai háború idején készült Serbian Epics dokumentum tévéfilm (1992), amely a képzeletbeli, ironikus, néha majdnem hipnotikus szerb epikus költészetről készült tanulmány. A Radovan Karadzsiccsal és Ratko Mladics tábornokkal készített exkluzív felvételeivel a film vihart kavart ugyan, de egyfajta kultikus státuszt is biztosított. Az abszurd Tripping with Zhirinovsky egy szürreális hajóutat mutat be a Volgán a botrányairól elhíresült, diktátorhajlamú Vlagyimir Zsirinovszkijjal, mely alkotásért Pawlikowski a legjobb brit dokumentumfilmért járó Grierson-díjat vehette át 1995-ben.
Pawlikowski 1998-ban kezdett foglalkozni fikciós filmekkel, első alkotása az 50 perces dokudráma, a Twockers volt, egy lírai és göröngyös szerelmi történet, melyben egy tizenéves yorkshire-i autótolvaj szerelembe esését meséli el. 2001-ben írta meg és rendezte első nagyjátékfilmjét Az utolsó menedék című romantikus filmdrámát, Dina Korzun és Paddy Considine főszereplésével. A film – számos más díj mellett – a legjobb debütálásnak járó BAFTA-díjat, az Edinburgh-i Nemzetközi Filmfesztiválon pedig Michael Powell-díjat nyert. 2004-ben Emily Blunt és Natalie Press főszereplésével forgatta következő opusát Szerelmem nyara címmel. A thrillerbe forduló szerelmi dráma ezúttal a legjobb brit filmnek járó Alexander Korda-díjat, a lengyel filmdíjat, Edinburgh-ban a legjobb új film díját, valamint további fesztiváldíjakat sepert be. E filmjéért Pawlikowskit 2005-ben a legjobb európai rendező díjra jelölték.[10]
2006-ban forgatta Magnus Mills brit író Sztálinról szóló regényének adaptációját The Restraint of Beasts címmel, amikor felesége súlyosan megbetegedett. Azért, hogy gondoskodjon tudjon róla és gyermekeiről, a forgatást félbeszakította, s felhagyott a már 60%-ban leforgatott film elkészítésével. Öt év elteltével tért vissza a rendezéshez, amikor gyermekei befejezték a középiskolát és függetlenné váltak.[11][9] Ekkor írta és rendezte Douglas Kennedy The Woman the Fifth című regényéből készült Titkok Párizsban című misztikus thrillerét Ethan Hawke és Kristin Scott Thomas főszereplésével.[12]
Ida című filmdrámájának első, 2009-ben készített Sister of Mercy című filmtervében egy apáca találkozik a lengyel történelem feledésbe merült lapjaival, amikor is megtudja zsidó származását. A Cezary Harasimowicz-cal közösen írt forgatókönyv 2010 májusában elnyerte Cannes-ban az Európai Unió Kreatív Európa MEDIA programja keretében odaítélt Európai Tehetség díjat.[13] Pawlikowski végül is elvetette ezt a forgatókönyvet, és egy teljesen új változatot írt, immár Ida címmel. Az elkészült film világpremierjére 2013. augusztus 30-án került sor a 40. Telluride-i Filmfesztiválon (Colorado). A film 66 díjat nyert, így 2014-ben Lux-díjat, a legjobb európai film, a legjobb európai operatőr díjakat és legjobb európai film közönségdíját, 2015-ben pedig a legjobb nem angol nyelvű film BAFTA-díját, valamint – a lengyel filmtörténetben elsőként – a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díját.
A 2018-ban elkészült Hidegháború című filmdrámáját meghívták a 71. cannes-i fesztivál hivatalos válogatásának versenyprogramjába, ahol Pawlikowski a legjobb rendezésért járó díjat vehette át.
Magánélete
[szerkesztés]Két gyermeke van, egy fiú és egy lány. Az 1980-as években a Szovjetunióból emigrált felesége rákban hunyt el 2006-ban, amit a rendező nagyon nehezen élt meg.[14] Miután gyermekei egyetemre mentek, ő maga Párizsba költözött, majd Varsóban telepedett le, nem messze él gyermekkori lakásától.[6] 2017-ben feleségül vette Małgosia (Małgorzata) Bela lengyel manöken színésznőt.[15]
Filmográfia
[szerkesztés]Nagyjátékfilmek
[szerkesztés]Év | Magyar cím | Eredeti cím | Feladatkör | Megjegyzések | |
---|---|---|---|---|---|
Rendező | Író | ||||
1998 | The Stringer | Igen | Igen | ||
2000 | Az utolsó menedék | Last Resort | Igen | Igen | |
2004 | Szerelmem nyara | My Summer of Love | Igen | Igen | |
2011 | Titkok Párizsban | The Woman in the Fifth | Igen | Igen | |
2013 | Ida | Ida | Igen | Igen | |
Gare du Nord | Nem | Nem | színész (Joan főnöke) | ||
2014 | Lost in Karastan | Nem | Igen | ||
2018 | Hidegháború | Cold War | Igen | Igen |
Egyéb filmek
[szerkesztés]- 1993 – The Grave Case of Charlie Chaplin (rövidfilm)
- 2006 – The Restraint of Beasts (félbemaradt)
Televízió
[szerkesztés]- 1987 – Lucifer Over Lancashire (az Open Space dokumentum-tévésorozat egyik epizódja)[16]
- 1990 – From Moscow to Pietushki: A Journey with Benedict Yerofeyev (dokumentum tévéfilm)[16]
- 1991 – Dostoevsky's Travels (dokumentum tévéfilm)[16]
- 1992 – Serbian Epics (dokumentum tévéfilm)
- 1995 – Tripping with Zhirinovsky (dokumentum tévéfilm)[16]
- 1998 – Twockers (dokumentum tévéfilm)[16]
Fontosabb díjak, elismerések
[szerkesztés]- 2001 díj: legjobb debütálás (brit forgatókönyvíró, filmrendező vagy producer) – Az utolsó menedék
- 2005 díj: Alexander Korda-díj – Szerelmem nyara
- 2015 díj: legjobb nem angol nyelvű film – Ida
- 1992 díj: a dokumentumfilmes zsűri külön dicsérete – Dostoevsky's Travels
- 2014 díj: legjobb európai film – Ida
- 2014 díj: legjobb európai rendező – Ida
- 2014 díj: legjobb európai forgatókönyvíró – Ida
- 2014 díj: közönségdíj – Ida
- 2018 díj: legjobb európai film – Hidegháború
- 2018 díj: legjobb európai rendező – Hidegháború
- 2018 díj: legjobb európai forgatókönyvíró – Hidegháború
- Egyéb díjak, elismerések
- 2001 díj: Edinburgh-i Nemzetközi Filmfesztivál: Michael Powell-díj – Az utolsó menedék
- 2005 díj: Edinburgh-i Nemzetközi Filmfesztivál: legjobb brit játékfilm – Szerelmem nyara
- 2006 díj: Lengyel Filmdíj: legjobb európai film – Szerelmem nyara
- 2013 díj: Lengyel Filmfesztivál (Gdynia): Arany Oroszlán – Ida
- 2014 díj: Lux-díj – Ida
- 2014 díj: Lengyel Filmdíj: legjobb film – Ida
- 2015 díj: Independent Spirit díj: legjobb nemzetközi film – Ida
- 2018 díj: Cannes-i fesztivál: legjobb rendezés díja – Hidegháború
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 15.)
- ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 20.)
- ↑ Bloom Ingram 2014.
- ↑ Subbotko 2013.
- ↑ a b Seymour 2014.
- ↑ a b Sadowska 2013.
- ↑ Kamila Kuc: From Moscow to Pietushki (1990) (angol nyelven). ScreenOnline, 1991. [2017. augusztus 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 23.)
- ↑ a b Paweł Pawlikowski: Filmography (angol nyelven). pawelpawlikowski.co.uk, 2013. [2017. szeptember 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 27.)
- ↑ Jason Wood: A Quick Chat With Pawel Pawlikowski (angol nyelven). kamera.co.uk Film Salon, 2004. október 25. [2018. május 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 27.)
- ↑ Adam Dawtrey: Pawel Pawlikowski takes on Stalin (angol nyelven). Variety, 2004. október 25. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 27.)
- ↑ Pamela McClintock: Ethan Hawke, Kristin Scott Thomas top ‘Women’ (angol nyelven). Variety, 2010. február 18. [2016. április 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 27.)
- ↑ Pawel Pawlikowski : Talent Européen 2010 (francia nyelven). Festival de Cannes, 2010. május 17. [2018. május 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 27.)
- ↑ Robey 2015.
- ↑ Małżonkowie. Małgorzata Bela i Paweł Pawlikowski. (lengyelül) Magazyn VIVA!, (2018. február 22.) 26. o. ISSN 1426-9554 Warsawa
- ↑ a b c d e A filmet Paul Pawlikowski néven készítette.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Paweł Pawlikowski című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Paweł Pawlikowski című lengyel Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Małgorzata Sadowska: Paweł Pawlikowski, reżyser "Idy" o Polsce, polskości i Kościele (lengyel nyelven). Newsweek Polska, 2013. október 26. [2018. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 23.)
- Livia Bloom Ingram: Courage of Conviction: A Conversation with Ida Director Pawel Pawlikowski (angol nyelven). Filmmaker Magazine, 2014. május 5. [2016. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 23.)
- J. Hoberman: ‘If You Could Lick My Heart It Would Poison You’ (angol nyelven). Tablet Magazine, 2014. április 30. [2017. november 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 23.)
- Tim Robey: Oscars 2015: Pawel Pawlikowski on Oscar winner Ida (angol nyelven). The Telegraph, 2015. február 23. [2017. május 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 23.)
- Donata Subbotko: Paweł Pawlikowski: Jaki honor, jaka ojczyzna? A co dopiero Bóg? wyborcza.pl. (lengyelül) Warsawa: Wyborcza / Magazyn Świąteczny (2013. november 15.) (Hozzáférés: 2018. május 23.) arch
- Tom Seymour: Pawel Pawlikowski: ‘I was a lost guy in a weird city’ (angol nyelven). The Guardien, 2014. szeptember 18. [2018. május 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 23.)
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos oldal
- Paweł Pawlikowski a PORT.hu-n (magyarul)
- Paweł Pawlikowski az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
- Paweł Pawlikowski az Internet Movie Database-ben (angolul)