Ugrás a tartalomhoz

BAFTA-díj a legjobb filmnek

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
BAFTA-díj a legjobb filmnek
(BAFTA Award for Best Film)
Szervezet neveBrit Film- és Televíziós Akadémia
Ország Egyesült Királyság
SzékhelyLondon
Alapítás éve1948
Díjátadók
Első díjátadó1949. május 29.
(1. BAFTA-gála)
Legutóbbi díjátadó2024. február 18.
(77. BAFTA-gála)
Hivatalos weboldal
https://www.bafta.org/

A legjobb film BAFTA-díját (angolul BAFTA Award for Best Film – BAFTA-díj a legjobb filmnek) a Brit Film- és Televíziós Akadémia alapította 1948-ban. Átadására minden év február végén, március elején kerül sor egy ünnepi gálaműsor keretében, az előző évben bemutatott, s az Akadémia tagjai által legjobbnak ítélt film alkotóinak.

A 22. BAFTA-gáláig (1968) a díj elnevezése BAFTA-díj a legjobb filmnek bármilyen forrásból (BAFTA Award for Best Film from Any Source) volt.

A díjra bármely ország nagyjátékfilmje nevezhető, beleértve a kiemelkedő brit film (régebben: legjobb brit film), valamint a nem angol nyelvű film (régebben: legjobb idegen nyelvű film) kategóriákba jelölt alkotásokat is, mivel a filmdíjra benevezett összes egész estés filmet automatikusan a legjobb film kategóriába sorolják, kivéve a dokumentumfilmeket és a legjobb debütálásokat, amelyek csak saját kategóriáikban pályázhatók.[1]

A jelölt filmalkotások száma az évek során változó volt; egyes években elérte a húszat, az 1960-as évek végétől négy lett, majd 1999 óta öt. A díjátvevő személye is több ízben változott:

  • 1949–1959, 1962–1965, 1970–1976 között, valamint 1979-ben a jelölést és a díjat csak maga a film kapta, s nem filmproducerek vagy rendezők.
  • 1960–1961, 1966–1969 között, valamint 1980-ban csak rendezők kapták a díjat.
  • 1988 és 1997 között a producerek és a rendezők egyaránt megkapták a díjat.
  • 1977–1978 és 1981–1987 között, és 1998 óta e kategóriában kizárólag a producerek a díjazottak.[1]

A megmérettetésben résztvevő alkotások kiválasztása három ütemben történik. Első körben az összes BAFTA-tag titkos szavazásával állít össze egy 10 filmből álló, úgynevezett hosszú listát, majd a második körben e listáról ugyancsak az összes tag szavazza meg a jelölésre kerülő 5 filmet. A harmadik körben is az összes BAFTA-tag titkos szavazata dönt a nyertes filmalkotásról.[1]

A díj története során e kategóriában egyetlen alkalommal született holtverseny: 1962-ben a Ballada a katonáról szovjet, és A svindler amerikai filmdráma egyaránt kiérdemelte az elismerést.

Díjazottak és jelöltek

[szerkesztés]

A díjazottak a táblázat első sorában, vastagítással és  sárga háttérrel  vannak kiemelve. Az országzászlók a készítő országot, illetve a koprodukcióban részes államokat jelölik. Az évszám a díjosztó gála évét jelzi, amelyen a film elismerésben részesült (1948 kivételével, melynek díjkiosztóját 1949-ben tartották).[2]

1940-es évek

[szerkesztés]

1950-es évek

[szerkesztés]

1960-as évek

[szerkesztés]

1970-es évek

[szerkesztés]

1980-as évek

[szerkesztés]

1990-es évek

[szerkesztés]

2000-es évek

[szerkesztés]

2010-es évek

[szerkesztés]

2020-as évek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c EE BAFTA Film Awards – Rules and Guidelines 2022/23 (Feature Film Categories) (angol nyelven) (PDF, 1,04 MB). awards.bafta.org, 2022. szeptember 21. [2022. november 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  2. Például: a Biciklitolvajok a 3. BAFTA-gálán, 1950. május 29-én nyert a legjobb film kategóriában, világpremierje 1948. novemberében, az Egyesült Királyságbeli pedig 1949. szeptember 4-én volt.
  3. Címváltozat: Férfisors.
  4. Címváltozat: Egy ötödik angyal.
  5. Címváltozat: A rossz és a szép.
  6. Címváltozat: A herceg és a színésznő.
  7. Címváltozat: A seriffjelvény.
  8. Címváltozat: A birkaember.
  9. Címváltozat: Váltson jegyet a háborúba.
  10. Címváltozat: Vasárnap, átkozott vasárnap.
  11. Előfordul Kiálts szabadságért! címmel is. A MOKÉP Kiálts szabadság címmel kezdte forgalmazni 1989. december 2-án. Lásd: 1989-ben moziban bemutatott külföldi játékfilmek – Kiálts szabadság. Filmévkönyv 1990, (1990) 157. o. arch ISSN 0230-2047 Hozzáférés: 2023. február 1. PDF 34,2 MB

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]