A királynő (film)
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| A királynő (The Queen) | |
| 2006-os brit–francia–olasz film | |
 | |
| Helen Mirren mint II. Erzsébet királynő | |
| Rendező | Stephen Frears |
| Producer | Andy Harries Christine Langan Tracey Seaward |
| Vezető producer | Scott Rudin |
| Műfaj |
|
| Forgatókönyvíró | Peter Morgan |
| Főszerepben | Helen Mirren Michael Sheen James Cromwell Sylvia Sims Alex Jennings |
| Zene | Alexandre Desplat |
| Operatőr | Affonso Beato |
| Vágó | Lucia Zucchetti |
| Gyártás | |
| Gyártó | Pathé Pictures International Granada Film Productions Pathé Renn Productions BIM Distribuzione France 3 Cinéma Canal+ Granada Film Productions |
| Ország |  Egyesült Királyság Olaszország |
| Nyelv | angol |
| Játékidő | 97 perc |
| Forgalmazás | |
| Forgalmazó |  Miramax Films Budapest Film |
| Bemutató | .svg){kind=small} 2006. szeptember 15. 2006. szeptember 30. 2007. január 18. |
| Díj(ak) | 1 Oscar-díj 2 Golden Globe-díj 2 BAFTA-díj |
| Korhatár | PG-13 12 |
| Bevétel | $ 18 458 623 $ 56 222 759 $ 115 001 094 |
| További információk | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A királynő (The Queen) egy 2006-os Oscar és Golden Globe-díjas filmdráma Stephen Frears rendezésében. Főszereplője Helen Mirren, aki alakításával elnyerte a legjobb női főszereplőnek járó Oscar-díjat.
A film bepillantást nyújt a II. Erzsébet brit királynő és Tony Blair brit miniszterelnök közti politikai viszonyba a Diana walesi hercegnő halálát követő küzdelmes időszakban, miközben kompromisszumra törekszenek a haláleset kezelésében: a királyi család személyes tragédiája szemben áll a nyilvánosság igényével, hogy maguk is leróják kegyeletüket.
A királynő szerepében Helen Mirren látható, aki alakításáért számtalan díjat gyűjtött be, 2006 legünnepeltebb színésznői teljesítményét nyújtva. Michael Sheen színész, aki Tony Blairt alakítja, korábban már játszotta ugyanezen szerepet Stephen Frears 2003-as televíziós drámájában, a The Dealben.
Szereplők
[szerkesztés]Cselekmény
[szerkesztés] |
Alább a cselekmény részletei következnek! |
A film az 1997-es brit választásokkal kezdődik, amikor Tony Blair lett az Egyesült Királyság első munkáspárti miniszterelnöke 18 év után. Miközben modellt ül egy hivatalos portréhoz, a királynő beszélgetésbe elegyedik a festővel és kifejezi sajnálatát, amiért ő nem szavazhat. Erzsébet királynő kissé aggódik az új miniszterelnök és ’modernizálási’ ígéretei miatt, de Blair megfogadja, hogy megbecsüli a királyi család függetlenségét. Ellátogat a Buckingham-palotába az első heti audiencia alkalmából, ahol a királynő felkéri őt kormányalakításra.
Néhány hónappal később Diana walesi hercegné életét veszti egy autóbalesetben, mialatt Párizsban tartózkodik barátjával, Dodi Al Fayeddel. Nagy-Britanniában kitör az elkeseredettség, emberek milliói érkeznek a Buckingham-palotához, hogy virágokat tegyenek a kerítéshez. Blair nyilvános beszédet mond, amit PR-osa, Alastair Campbell írt meg, s amiben Dianát ’a nép hercegnőjének’ írja le. A szókapcsolatból jóformán szállóige válik.
Ezalatt a királyi család még mindig vakációját tölti a Balmorali kastélyban, a királynő skót rezidenciájában Aberdeenshire-ben, amit a film kontrasztba állít a Blair család relatíve szerény középosztálybeli háztartásával. Diana halála vegyes érzelmekkel tölti el a család legidősebb tagjait; sosem kedvelték őt igazán míg élt. A királynő kifejti, mivel Diana elvált fiától, Wales hercegétől egy évvel korábban, már nem tartozik a királyi családhoz. Ebből következően ragaszkodik ahhoz, hogy a temetést a néhai hercegnő saját családjának személyes ügyeként kezeljék. Kezdeti hezitálását követően azonban beleegyezik, hogy Károly herceg a királynő repülőgépével Párizsba utazzon, hogy hazahozza Diana holttestét Britanniába. Károly intézkedik afelől, hogy Diana koporsója királyi elbánásban részesüljön, s ne csupán egy ’egyszerű fadoboz’ legyen.
Londonban a csokrok halmozódnak a palota kerítésénél, így az őrségváltáshoz kénytelenek egy másik kaput használni. Ahogy telnek a napok, a brit lapok türelmetlensége egyre növekszik a monarchia nyilatkozatának hiánya miatt. Károly herceg egy rövid beszélgetése során Blairrel kifejezi egyetértését afelől, hogy nagyobb nyilvánosságot kell biztosítani a történéseknek. Blair népszerűsége intenzíven megemelkedik a miniszterelnök sokkalta republikánusabb tanácsadói, köztük felesége, Cherie örömére, aki a Monarchiát reménytelenül elavultnak látja.
Blair azonban nem osztja ezen nézeteket. Meg akarja menteni a királyi családot „saját maguktól”, mielőtt még késő lesz. A királyi családdal való véleménykülönbsége ellenére Blair tiszteli a Monarchiát és néhány keresetlen szóval illeti Cherie-t megbecsülése hiányáért. A napokon át növekvő nyomás hatására Blair felhívja a még mindig Balmoralban tartózkodó királynőt, s egy olyan megnyilvánulást sürget, amivel megtartható (vagy visszanyerhető) a nyilvánosság a Monarchiába vetett bizalma. Ezen javaslatok között szerepel Diana a Westminster-apátságban tartandó temetésén való megjelenés, a Buckingham Palace zászlajának félárbócra eresztése (a királyi protokoll négy évszázada precedens nélküli lépése) és egy élő televíziós nyilatkozat a népnek Diana örökségéről a palotából.
Blair javaslatai kiborítják a királynő férjét, Fülöp herceget és édesanyját, Erzsébet királynét, az anyakirálynét. Ezeket a lépéseket az újságok által eltúlzott érzelmi őrületnek való nevetséges megadásnak látják, ami őrület lecsillapodik, mihelyst az emberek észhez térnek. A királynő osztja gondolataikat, de kételyek kezdenek felmerülni benne, mikor a sajtó írásait olvassa. Anyjával beszélgetve azon elmélkedik, hogy az emberek értékrendszerében változás ment végbe, s talán félre kell állnia annak, aki nem képes többé megérteni népét. Édesanyja emlékezteti a királynőt esküjére, amit hercegnőként tett (egész életét, legyen az hosszú vagy rövid, odaadással szolgálja).
A királynő visszatér Londonba, végigsétál a kihelyezett virágoknál, majd élő tévés beszédet mond Diana életéről és cselekedeteiről. Ezen gesztusa úgy tűnik, lecsökkenti a nyilvánosság neheztelését. Két hónappal később Blair a palotába érkezik a heti konzultációra. A királynő visszanyerte népszerűségét, de úgy érzi, sosem fogja teljesen kiheverni „azt a hetet”. Figyelmezteti Blairt, hogy egy napon ő is rá fog ébredni, hogy a nép véleménye nagy hirtelenséggel tud változni.
 |
Itt a vége a cselekmény részletezésének! |
Produkció jegyzetek
[szerkesztés]A királynő forgatása teljes egészében külső helyszíneken történt az Egyesült Királyságban, Londonban, Halton House-ban, Buckinghamshire-ben és a skót felföldön.
Mirren elmondása szerint szinte természetesen mozgott a királynő szerepében a paróka és a szemüveg felvétele után, főként mert hasonlóak az arcvonásaik – enyhén lefelé görbülő száj – az uralkodónővel. A forgatás előtt felvételeket nézett Erzsébetről és a munkálatok alatt fényképeket tartott magánál róla. Peter Morgan forgatókönyvíró szerint elég meggyőző volt ahhoz, hogy a felvételek végére a stábtagok, akik a léhasághoz és a pihenéshez szoktak, felállva fogadták Mirrent, kezüket a hátukhoz fogva tiszteletük jeléül.
Mirren elintézte, hogy a királyi családot alakító színészek – Cromwell, Jennings és Syms – több időt töltsenek együtt a kamerán kívül is, hogy összeszokjanak, akár egy igazi család.
Valóságtartalom
[szerkesztés]Morgan rekonstruálta azon bizonyos hét eseményeit a miniszterelnökhöz és a királyi családhoz közeli meg nem nevezett forrásokkal készített kiterjedt interjúk révén. Számos ezen források közül igazolta a másikat, ami elegendő információt biztosított Morgannek a közbenső, a nyilvánosság számára nem ismert zajlású jelenetek elképzeléséhez.
A szereplők egyes nézetei ismerten megegyeznek a való életbeli megfelelőjükkel. Cherie Blair ellenséges hozzáállása a monarchiával szemben széles körben közölt, köztük a meghajlás visszautasítása. Morgan szerint a „káposzta” (cabbage) becéző szót Fülöp valóban használja feleségére.
Az irodájában Blair mögött látható elektromos gitár utalás zenészmúltjára, mikor az oxfordi St. John Collage joghallgatójaként az Ugly Rumours nevű bandában játszott. A Newcastle United-os pulóvere, amit reggelinél visel a Downing Street 10-ben, a területre, Sedgefieldre utal, amit a parlamentben képvisel és arra a tényre, hogy maga is támogatja a csapatot.
A filmben Károly herceg úgy utal fiára, Vilmosra, mint „Anglia jövendőbeli királyára”. Azonban ezen pozíció az 1707-es Act of Union óta nem létezik, amikor is a brit szigetek Egyesült Királysággá váltak, s így az uralkodó az Egyesült Királyság királyává.
Díjak és jelentősebb jelölések
[szerkesztés]- Oscar-díj
- díj: legjobb színésznő (Helen Mirren)
- jelölés: legjobb film
- jelölés: legjobb rendező (Stephen Frears)
- jelölés: legjobb eredeti forgatókönyv (Peter Morgan)
- jelölés: legjobb filmzene (Alexandre Desplat)
- jelölés: legjobb jelmez
- Golden Globe-díj
- díj: legjobb színésznő – dráma (Helen Mirren)
- díj: legjobb forgatókönyv (Peter Morgan)
- jelölés: legjobb film – dráma
- jelölés: legjobb rendező (Stephen Frears)
- BAFTA-díj
- díj: legjobb film
- díj: legjobb színésznő (Helen Mirren)
- jelölés: legjobb brit film
- jelölés: legjobb rendező (Stephen Frears)
- jelölés: legjobb mellékszereplő színész (Michael Sheen)
- jelölés: legjobb eredeti forgatókönyv (Peter Morgan)
- jelölés: legjobb filmzene (Alexandre Desplat)
- jelölés: legjobb vágás
- jelölés: legjobb jelmez
- jelölés: legjobb smink
- Goya-díj
- díj: legjobb európai film (Stephen Frears)
- Velencei Filmfesztivál
- FIPRESCI Prize (Stephen Frears)
- Golden Osella – legjobb forgatókönyv (Peter Morgan)
- Volpi Kupa – legjobb színésznő (Helen Mirren)
- Boston Society of Film Critics Awards
- díj: legjobb színésznő (Helen Mirren)
- British Independent Film Awards
- díj: legjobb forgatókönyv (Peter Morgan)
- Broadcast Film Critics Association Awards
- díj: legjobb színésznő (Helen Mirren)
- Central Ohio Film Critics Association
- díj: legjobb színésznő (Helen Mirren)
- Chicago Film Critics Association Awards
- díj: legjobb színésznő (Helen Mirren)
- díj: legjobb eredeti forgatókönyv (Peter Morgan)
- Chicago International Film Festival
- díj: közönségdíj (Stephen Frears)
- Costume Designers Guild Awards
- díj: legjobb jelmeztervezés, jelenkorban játszódó film
- Dallas-Fort Worth Film Critics Association Awards
- díj: legjobb színésznő (Helen Mirren)
- Florida Film Critics Circle Awards
- díj: legjobb színésznő (Helen Mirren)
- Kansas City Film Critics Circle Awards
- díj: legjobb színésznő (Helen Mirren)
- díj: legjobb mellékszereplő színész (Michael Sheen)
- Las Vegas Film Critics Society Awards
- díj: legjobb színésznő (Helen Mirren)
- London Critics Circle Film Awards
- díj: az év brit filmje
- díj: az év brit rendezője (Stephen Frears)
- díj: az év brit színésznője (Helen Mirren)
- díj: az év forgatókönyvírója (Peter Morgan)
- Los Angeles Film Critics Association Awards
- díj: legjobb színésznő (Helen Mirren)
- díj: legjobb mellékszereplő színész (Michael Sheen)
- díj: legjobb forgatókönyv (Peter Morgan)
- díj: legjobb filmzene (Alexandre Desplat)
- National Board of Review, USA
- díj: legjobb színésznő (Helen Mirren)
- National Society of Film Critics Awards, USA
- díj: legjobb színésznő (Helen Mirren)
- díj: legjobb forgatókönyv (Peter Morgan)
- New York Film Critics Circle Awards
- díj: legjobb színésznő (Helen Mirren)
- díj: legjobb forgatókönyv (Peter Morgan)
- Online Film Critics Society Awards
- díj: legjobb színésznő (Helen Mirren)
- Phoenix Film Critics Society Awards
- díj: legjobb színésznő (Helen Mirren)
- San Diego Film Critics Society Awards
- díj: legjobb színésznő (Helen Mirren)
- San Francisco Film Critics Circle
- díj: legjobb színésznő (Helen Mirren)
- Santa Barbara International Film Festival
- díj: legjobb alakítás (Helen Mirren)
- Satellite Awards
- díj: legjobb színésznő (Helen Mirren)
- díj: legjobb eredeti forgatókönyv (Peter Morgan)
- Screen Actors Guild Awards
- díj: legjobb női főszereplő (Helen Mirren)
- Southeastern Film Critics Association Awards
- díj: legjobb színésznő (Helen Mirren)
- Toronto Film Critics Association Awards
- díj: legjobb film
- díj: legjobb rendező (Stephen Frears)
- díj: legjobb színésznő (Helen Mirren)
- díj: legjobb mellékszereplő színész (Michael Sheen)
- díj: legjobb forgatókönyv (Peter Morgan)
- Washington DC Area Film Critics Association Awards
- díj: legjobb színésznő (Helen Mirren)
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos oldal
- A királynő a PORT.hu-n (magyarul)
- A királynő az Internet Movie Database-ben (angolul)
- A királynő a Rotten Tomatoeson (angolul)
- A királynő a Box Office Mojón (angolul)
